A britek büntetőadóval szankcionálnák a közösségi média működését

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. december 31.

Interaktív

Túl lassan távolítják el a szélsőséges tartalmakat az oldalaikról.

A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában.

Ben Wallace a Sunday Times című, konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva „kíméletlen profithajhászoknak” nevezte a legnagyobb közösségi portálok üzemeltetőit, amelyek szerinte az általuk működtetett felületekről nem távolítják el olyan gyorsan a terrorizmushoz kötődő tartalmakat, ahogy azt megtehetnék. Emiatt a kormánynak kell fokozott megfigyelési tevékenységet folytatnia, ez viszont több száz millió fontba kerül. A cégek „ezt nem úszhatják meg, a kormánynak minden lehetőséget meg kell vizsgálnia, beleértve az adóintézkedéseket is” – mondta az interjúban a brit belügyi államtitkár.
Wallace szerint ezekkel az adóintézkedésekkel ösztönözni lehetne a közösségi portálokat az együttműködésre a terrorellenes tartalmak terjedésének megakadályozásában, vagy ha továbbra sem cselekszenek, akkor ennek kormányzati költségeit e pótlólagos adókból lehetne kompenzálni.
Az államtitkár kijelentette: a kormány e cégekkel szemben tanúsított türelme gyors ütemben fogy, a kifogások keresésének ideje lejárt, e vállalatoknak meg kell változtatni magatartásukat.
Wallace szerint az olyan cégek, mint a Facebook, a Google vagy a YouTube „túlságosan megkönnyítik a terroristák életét”, mivel nem hajlandók eltávolítani az iszlamisták vagy a jobboldali szélsőségesek radikalizálására alkalmas tartalmakat, vagy éppen a pokolgépek készítéséhez használatos útmutatókat.    
Nemrégiben Wallace közvetlen főnöke, Amber Rudd brit belügyminiszter arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat – a Facebookot, a Twittert és a Google-t nevesítve is –, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól. A belügyminiszter bejelentette: a brit kormány szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak puszta megtekintése is. Amber Rudd szerint ezzel be lehet zárni egy jelentős büntetőjogi rést, ugyanis a jelenlegi törvények csak azt rendelik büntetni, ha valaki letölt és tárol terrorista tartalmakat az internetről.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.