A britek büntetőadóval szankcionálnák a közösségi média működését

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. december 31.

Interaktív

Túl lassan távolítják el a szélsőséges tartalmakat az oldalaikról.

A brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint adószankciókra számíthatnak azok az internetes óriáscégek, amelyek nem hajlandók együttműködni a brit kormánnyal az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak terjedésének megakadályozásában.

Ben Wallace a Sunday Times című, konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva „kíméletlen profithajhászoknak” nevezte a legnagyobb közösségi portálok üzemeltetőit, amelyek szerinte az általuk működtetett felületekről nem távolítják el olyan gyorsan a terrorizmushoz kötődő tartalmakat, ahogy azt megtehetnék. Emiatt a kormánynak kell fokozott megfigyelési tevékenységet folytatnia, ez viszont több száz millió fontba kerül. A cégek „ezt nem úszhatják meg, a kormánynak minden lehetőséget meg kell vizsgálnia, beleértve az adóintézkedéseket is” – mondta az interjúban a brit belügyi államtitkár.
Wallace szerint ezekkel az adóintézkedésekkel ösztönözni lehetne a közösségi portálokat az együttműködésre a terrorellenes tartalmak terjedésének megakadályozásában, vagy ha továbbra sem cselekszenek, akkor ennek kormányzati költségeit e pótlólagos adókból lehetne kompenzálni.
Az államtitkár kijelentette: a kormány e cégekkel szemben tanúsított türelme gyors ütemben fogy, a kifogások keresésének ideje lejárt, e vállalatoknak meg kell változtatni magatartásukat.
Wallace szerint az olyan cégek, mint a Facebook, a Google vagy a YouTube „túlságosan megkönnyítik a terroristák életét”, mivel nem hajlandók eltávolítani az iszlamisták vagy a jobboldali szélsőségesek radikalizálására alkalmas tartalmakat, vagy éppen a pokolgépek készítéséhez használatos útmutatókat.    
Nemrégiben Wallace közvetlen főnöke, Amber Rudd brit belügyminiszter arra szólította fel a globális közösségi felületeket üzemeltető internetes vállalatokat – a Facebookot, a Twittert és a Google-t nevesítve is –, hogy sürgősen fejlesszenek ki olyan technológiai megoldásokat, amelyek megtisztítják felületeiket a terrorista, radikalizáló tartalmaktól. A belügyminiszter bejelentette: a brit kormány szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terrorista tartalmak puszta megtekintése is. Amber Rudd szerint ezzel be lehet zárni egy jelentős büntetőjogi rést, ugyanis a jelenlegi törvények csak azt rendelik büntetni, ha valaki letölt és tárol terrorista tartalmakat az internetről.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”