Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Meghalt Az utolsó tangó Párizsban rendezője

  • narancs. hu
  • 2018. november 26.

Kultúra

Az Álmodozók és Az utolsó császár legendás olasz filmrendezője, Bernardo Bertolucci 77 éves korában hunyt el.

Az Oscar-díjas filmrendező rákos volt, sajtósa, Flavia Schiavi közlése szerint Bertolucci hétfőn reggel 7 órakor halt meg - írja a Hvg.hu.

Nemzedékének egyik legfontosabb olasz rendezője volt, Az utolsó császár című filmje 1987-ben kilenc Oscar-díjat nyert, az összes jelölést behúzta, beleértve a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is. Ez volt az első olyan mozifilm, amelyet a nyugat készített Kínáról a kínai kormány hozzájárulásával.

Generációk nőttek fel Bertolucci olyan kultikussá vált filmjein, mint az 1972-es Utolsó tangó Párizsban, a 2003-as Álmodozók vagy az 1970-es A megalkuvó.

Bernardo Bertolucci egy módos családban született 1941 márciusában az észak-olaszországi Parmában. Édesapja a híres költő és író Attilio Bertolucci volt, akinek hatására a fiatal Bernardo is írni kezdett, a későbbi rendező 21 éves korában már díjazott költő volt. Filmrendezői pályafutását a fiatal Bernardo Pier Paolo Pasolini támogatásával kezdte, rendezőasszisztensként vállalt munkát Pasolini mellett, aki egyébként maga is írt verseket.

Bertolucci 1962-ben debütált filmrendezőként az egy prostituált meggyilkolásáról szóló, A kaszás című krimijével, amelyet a velencei filmfesztiválon mutattak be.

Előző cikk a rovatban „Ilyen szexuális életet akartam” „Ilyen szexuális életet akartam”
Következő cikk a rovatban "Nem a hatalmi játszmák a meghatározó élményeim "

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Kritika

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Kritika

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

Kritika

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

Kritika

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Kritika

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

Kritika

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A szerk.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.
„Mint a pókháló”

Színház

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.