Meghalt Az utolsó tangó Párizsban rendezője

  • narancs. hu
  • 2018. november 26.

Kultúra

Az Álmodozók és Az utolsó császár legendás olasz filmrendezője, Bernardo Bertolucci 77 éves korában hunyt el.

Az Oscar-díjas filmrendező rákos volt, sajtósa, Flavia Schiavi közlése szerint Bertolucci hétfőn reggel 7 órakor halt meg - írja a Hvg.hu.

Nemzedékének egyik legfontosabb olasz rendezője volt, Az utolsó császár című filmje 1987-ben kilenc Oscar-díjat nyert, az összes jelölést behúzta, beleértve a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is. Ez volt az első olyan mozifilm, amelyet a nyugat készített Kínáról a kínai kormány hozzájárulásával.

Generációk nőttek fel Bertolucci olyan kultikussá vált filmjein, mint az 1972-es Utolsó tangó Párizsban, a 2003-as Álmodozók vagy az 1970-es A megalkuvó.

Bernardo Bertolucci egy módos családban született 1941 márciusában az észak-olaszországi Parmában. Édesapja a híres költő és író Attilio Bertolucci volt, akinek hatására a fiatal Bernardo is írni kezdett, a későbbi rendező 21 éves korában már díjazott költő volt. Filmrendezői pályafutását a fiatal Bernardo Pier Paolo Pasolini támogatásával kezdte, rendezőasszisztensként vállalt munkát Pasolini mellett, aki egyébként maga is írt verseket.

Bertolucci 1962-ben debütált filmrendezőként az egy prostituált meggyilkolásáról szóló, A kaszás című krimijével, amelyet a velencei filmfesztiválon mutattak be.

Figyelmébe ajánljuk

Azonnal rohan tovább

A közel 100 méteres rendőrpalota tiszteletet parancsolóan magasodik a környék fölé, üvegablakain szikrázóan csillog a felkelő nap fénye, amint Thuróczy Szabolcs morózusan besétál forgóajtaján.

Apáról fiúra

A Universal-stúdió 1941-es klasszikusából kisarjadó farkasemberfilmek (pl. Egy amerikai farkasember Londonban, 1981; Ezüst pisztolygolyók, 1985; Farkas, 1994) bizonyos értelemben a férfi menst­ruáció és hisztéria gondolatával játszanak.

Lajos bácsinak jár a dicséret

A Képtelen Krónikára más, általunk hallgatott podcastokban többször hivatkoztak ugyan, de mi magunk sokáig nem mentünk utána, noha a történelmi podcast műfaja – amiként a KK is definiálja magát – közel áll a szívünkhöz.

Emlékezetrétegek

A Kiscelli Múzeum templomterében megrendezett életmű-kiállítás több szálon kívánja megragadni, illetve körüljárni Ország Lili (1926–1979) érzékeny és titokzatos művészetét. Ehhez közel 50 festményt és 70 grafikai lapot mutat be, amelyek (néhány kivétellel) a múzeum gyűjteményéből származnak; az anyag különlegessége, hogy mégis lefedi az életmű csomópontjait.

A drogmentes Magyarország  

„A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig” – olvashattuk abban a 2013-tól hatályos országgyűlési határozatban, amelyet Nemzeti Drogellenes Stratégiának neveztek el.

60 000

Társadalmi kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amellyel az egészségtudatosságra és az egészségügyi rendszer hiányosságaira hívnák fel a figyelmet. Az utóbbi könnyebben célba talál: aligha akad olyan család Magyarországon, amely ne tudna felidézni valamely rossz tapasztalatot az ellátásról.

Hogy a gyerekek is értsék

A társulat által támogatott, régóta a színházban dolgozó, színvonalas pályázatot benyújtó csapatot kipontozták. Hankó Balázsnak meg se kellett szólalnia, a távolból mintha Vidnyánszky Attila integetne a gyerekeknek. Megkérdeztük az új igazgatót is.

„Távozzatok, aljas ringyók!”

Pár hete újraválasztották Horvátország államelnökét, Zoran Milanovićot. A magát szociáldemokratának nevező Milanović nem szereti sem az EU-t, sem a NATO-t, sem Ukrajnát, és ha teheti, a szétesés felé lökdösi Bosznia-Hercegovinát. Legfontosabb, hovatovább egyetlen életcélja a Horvátországból uniós és gazdasági sikertörténetet faragó kormányfő levadászása. És még rondán is beszél.

Kastély, börtön, szegénytanya

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.