"A Wiener Zeitung eddig mindent túlélt, de Sebastian Kurzot már nem biztos, hogy túl fogja, írtuk két éve a bécsi napilapról, és nem is tévedtünk" – tudatja a szomorú hírt a 444 a Guardian nyomán.
A világ legrégibb újságja 320 évvel a kezdete után jelentette meg az utolsó napi kiadását, miután a közelmúltban bekövetkezett törvénymódosítás miatt megszűnt nyomtatott terméke nyereséges lenni.
Az osztrák koalíciós kormány által áprilisban elfogadott törvény megszüntette azt a törvényi előírást, ami szerint a cégeknek fizetniük kell az újság nyomtatott kiadásában közzétett nyilvános közleményekért, ezzel megszűnt a Wiener Zeitung hivatalos lapként betöltött szerepe.
Ez a változás a Spiegel szerint kb. 18 millió eurós bevételkiesést eredményezett a kiadónak, és 63 állás megszüntetésére kényszerítette a lapot,
beleértve a szerkesztői létszám csökkentését 55-ről 20 főre.
A lap online folytatja, és reméli, hogy havi nyomtatott kiadást is terjeszthet, bár ez a terv állítólag még fejlesztés alatt áll.
Az osztrák kormány tulajdonában lévő, de szerkesztőileg független újság 1703 augusztusában indult, 12 elnököt, 10 császárt és két köztársaságot látott. Az első kiadásában azt írta, hogy „minden szónoki vagy költői máz nélkül” fog egyértelmű beszámolót adni a hírekről.
1768-ban például beszámolt egy koncertről, amin egy „különösen tehetséges” 12 éves fiú játszotta a főszerepet. Wolfgang Amadeus Mozartnak hívták. Amikor Ausztria vereséget szenvedett az I. világháborúban, a lap különkiadást jelentetett meg az utolsó Habsburg császár, I. Károly – IV. Károly néven az utolsó magyar király – lemondó levelével.
Legutóbbi nyomtatott számában a lap vezércikkben hibáztatta a kormány új törvényét, azt írva:
Viharos idők ezek a minőségi újságírásnak… A komoly tartalom egyre több platformon verseng a figyelemért álhírekkel, macskás videókkal és összeesküvés-elméletekkel.”
Áprilisban hétköznap 20 ezer volt a példányszám, hétvégén a duplája.
