A BKV haldoklik, de tudjuk, nem ez az első nagy tömegközlekedési cég Budapest történetében, amely több évtizedes működés után kivérzett. Példának itt van mindjárt a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság („Beszkárt”), ami 1923–1949 között igyekezett a kedves utas kedvében járni – elsősorban villamosokkal. A Deák téri Földalatti Múzeumban június 16-tól nyár végéig látható tömegközlekedési plakátkiállításon egyebek mellett a Beszkárt hirdetményeit, hirdetéseit és közlekedésbiztonsági propagandaanyagait is kiállították. Kérjük, kapaszkodjanak, galériánk az 1940-es évekbe repít. Sokkal gyorsabban, mint a hármas metró.
Figyelmébe ajánljuk
Hajléktalanság – akár két lépésben
Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek.
Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja
Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.
Ez a valódi gumicsont – tényleg arról folyik a vita, hogy drag show volt a Pride-on?
A Fidesz épp megpróbál egy felszabadító erejű felvonulásból esztétikai kérdést csinálni, maga mögé állítva a maga képzelte többségét. A baj az, hogy a szolidaritás érzése eleve nem a többségről szól, hanem például azokról, akik egy évben egyszer mernek ennyire láthatóak lenni.
Gombaszezon
A magány belső terei
Bár a kiállítás sajtószövege Czimrát teljesen érthetően „kora legjelentősebb magyar alkotói” közé sorolja, megítélése nem volt mindig egyértelmű.
Világító árnyak
A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.