Kultúra

Küzd a klímaváltozás ellen, Krasznahorkait olvas és interjút adott nekünk!

Sting operation.

"Valamennyi de ronda, de disznó / mind az Országházba de való“.

Még Orbán Viktor is ott volt a tanácskozáson.

Szombaton még osztálytalálkozón volt.

Az Actes Sud francia kiadó 2017-ben jelentette meg Clara Royer magyar származású irodalomtanár, egyetemi docens, író, forgatókönyvíró Halálaim története című kötetét Kertész Imréről. A Magvető kiadásában most megjelent az életrajzi esszé magyar változata Kertész Imre élete és halálai címmel. A szerzővel beszélgettünk.

Azt nem mondanánk, hogy W. G. Sebald azonos című regényéhez (Kivándoroltak, Európa Kiadó, 2006) fogható mélységes bánat áradna a Klubrádió csütörtök délelőtti műsorából, de hogy van benne jó adag szomorúság és melankólia, az egészen biztos.

A gyűlölet felől értelmeződik hazaszeretet és magyarság a Sacra Hungaricában. Van benne valami, hiszen az előadásban elhangzott – a Facebook legalját és a magas kultúrpolitikát is képviselő – kommentekből álló gyűlölethalmok tényleg szépen kirajzolják a Kárpát-medence domborzatát. Urbán András produkciója mégsem annyira a tőle megszokott, végletekig fokozott helyzetekre és a brutalitás brutalitásának színpadi megmutatására épül. Ennek csak egyik oka, hogy más közegben született a produkció: a rendezőnek ez az első munkája Magyarországon.

A debreceni MODEM földszintjén lévő kiállítótérben öt művész tizenhat alkotása látható. A kiállító művészek nők, de ez nem jelenti azt, hogy nőművészeti kiállítást látnánk.

Az Eötvös Péter Alapítvány meghívására, művét betanítani és előadni érkezett Budapestre a világszerte egyik legtöbbet játszott zeneszerző, a Párizsban élő finn Kaija Saariaho. Kompozíciós módszerekről, Japánról, nőkről, elektronikáról, pszichoakusztikáról beszélgettünk.

Nemrég még röhögtünk az „apokaliptikus gondolkodáson”, a teleologikus időszemléleten meg a „végidők” képzetén, mára viszont a pusztulás felé tartó emberi idő elképzelése mintha aktuálissá válna, hiszen az ökológiai kollapszus és a klímakatasztrófa küszöbön áll.

A francia-belga író, filozófus műveit eddig több mint negyven nyelvre fordították le. A Rejtélyes viszonyok, Az ismeretlen, illetve az Oszkár és Rózsa mami című darabját több hazai színpadon is bemutatták már. Budapesten tartott mesterkurzusa alkalmából beszélgettünk vele.