Átadták az idei Szaharov-díjat Strasbourgban

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Lélek

Az EP Ilham Tohti ujgur kisebbségjogi aktivistának ítélte oda a kitüntetést.

Átadták szerdán Strasbourgban a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat. Az Európai Parlament az idén Ilham Tohtinak ítélte oda a kitüntetést, amelyet a Kínában évekkel ezelőtt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt ujgur kisebbségjogi aktivista helyett lánya, Dzsoher Ilham vett át.

Dzsoher Ilham, az idei díjazott Ilham Tohti lánya

Dzsoher Ilham, az idei díjazott Ilham Tohti lánya

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

 

A díjátadó ceremóniát David Sassoli, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Beszédében azt mondta, hogy az ujgurok több mint ezeréves történelmüket próbálják védeni, és Ilham Tohti a munkássága révén képes volt hangot adni nekik. A kisebbségvédelmi aktivista több évtizeden át harcolt, hogy párbeszéd alakuljon ki köztük és a Kínában élő többi nép között, és kölcsönösen próbálják megérteni egymást.

"Az Európai Parlament Ilham Tohti feltétel nélküli szabadon bocsátást követeli" - jelentette ki az EP elnöke.

"Ma a Kínában élő ujgur közösség nem élhet szabadon. Rásütötték az erőszakos szélsőségesség bélyegét az édesapámra - mint sok más honfitársára -, akinek betegségét kezelni kell, gondolkodásmódját pedig meg kell változtatni" - mondta a díjat átvéve Dzsoher Ilham.

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az egyetemi tanár Ilham Tohti a muszlim vallású kínai ujgur kisebbség jogait kívánta előmozdítani, társalapítója volt egy weboldalnak, amelynek célja az ujgurok és a kínaiak közötti megértés elősegítése. Állítólagos "lázító, felforgató tevékenysége" miatt 2014-ben szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Kínában.

A díjról

A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

Az 50 ezer euróval járó elismerést tavaly Oleh Szencov ukrán filmrendező kapta.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.