Átadták az idei Szaharov-díjat Strasbourgban

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Lélek

Az EP Ilham Tohti ujgur kisebbségjogi aktivistának ítélte oda a kitüntetést.

Átadták szerdán Strasbourgban a gondolat és véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott küzdelem elismerésére létrehozott Szaharov-díjat. Az Európai Parlament az idén Ilham Tohtinak ítélte oda a kitüntetést, amelyet a Kínában évekkel ezelőtt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt ujgur kisebbségjogi aktivista helyett lánya, Dzsoher Ilham vett át.

Dzsoher Ilham, az idei díjazott Ilham Tohti lánya

Dzsoher Ilham, az idei díjazott Ilham Tohti lánya

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

 

A díjátadó ceremóniát David Sassoli, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg. Beszédében azt mondta, hogy az ujgurok több mint ezeréves történelmüket próbálják védeni, és Ilham Tohti a munkássága révén képes volt hangot adni nekik. A kisebbségvédelmi aktivista több évtizeden át harcolt, hogy párbeszéd alakuljon ki köztük és a Kínában élő többi nép között, és kölcsönösen próbálják megérteni egymást.

"Az Európai Parlament Ilham Tohti feltétel nélküli szabadon bocsátást követeli" - jelentette ki az EP elnöke.

"Ma a Kínában élő ujgur közösség nem élhet szabadon. Rásütötték az erőszakos szélsőségesség bélyegét az édesapámra - mint sok más honfitársára -, akinek betegségét kezelni kell, gondolkodásmódját pedig meg kell változtatni" - mondta a díjat átvéve Dzsoher Ilham.

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból. Kínai hivatalnokok 403 oldalnyi belső dokumentumot juttattak el a The New York Timeshoz, amelyek a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak.

Az egyetemi tanár Ilham Tohti a muszlim vallású kínai ujgur kisebbség jogait kívánta előmozdítani, társalapítója volt egy weboldalnak, amelynek célja az ujgurok és a kínaiak közötti megértés elősegítése. Állítólagos "lázító, felforgató tevékenysége" miatt 2014-ben szeparatizmus vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Kínában.

A díjról

A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben.

Az 50 ezer euróval járó elismerést tavaly Oleh Szencov ukrán filmrendező kapta.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.