A 33 éves András (nevezzük így) először 22 évesen, erős hátfájására kezdte el szedni a tramadol hatóanyagú gyógyszert, amelyet ő csak úgy jellemez, mint „az opiátok kapudrogja”. Ez egy félszintetikus opiát, erős fájdalomcsillapító, amellyel a gerincferdülése és összenőtt csigolyái miatt érzett fájdalmat igyekezett kezelni. Akkor diplomázott közgazdaságtanból, és mire két évvel később beiratkozott egy könyvelői tanfolyamra, már több opiáttartalmú gyógyszerrel is elkezdett kísérletezgetni. 2014-ben a hátfájás mellé durva csuklófájdalom is társult, amit kézműtét követett – ezután András már komolyabb szerekhez, egyebek mellett hidrokodonhoz és kodeinhez folyamodott. „Hamar kialakult az igen erős függőség: ha nem szedtem be a gyógyszereimet, súlyos elvonási tünetekkel kellett szembenéznem. Ezek egyszerűen elviselhetetlenek. Addigra az opiátkoktélommal különben csak azt tudtam elérni, hogy képes legyek normálisan funkcionálni, de inkább csak vegetáltam.”
Andrásnak nem volt munkája, nem járt el otthonról. Többször is megpróbált önerőből leszokni, majd a Nyírő Gyula Országos Addiktológiai és Pszichiátriai Intézethez fordult, ahol szubsztitúciós terápiába kezdett. Vagyis a veszélyes, erős opiátok helyett egy másik, kontrollálhatóbb opiáttartalmú készítményt, Suboxone-t kezdett szedni. „Napi három 8 mg-os tablettával kezdtem, 2019-re sikerült napi 1 darabra csökkentenem a mennyiséget. A Suboxone-ról egyébként azt kell tudni, hogy a buprenorfin opiátagonista mellett van benne egy naloxon nevű hatóanyag is, ami azért jó, mert megakadályozza, hogy más opiátot fogyasszon az ember. Ha mégis megpróbálod, azonnal elvonási tünetek jelentkeznek.” A terápia hatására sikerült munkát találnia, szép lassan visszailleszkedett a társadalomba is.
Aztán eljött a szeptember 27. és a villámcsapásként lesújtó hír: András egyetlen patikában sem tudott már Suboxone-t kiváltani. Nagyon odavolt, nem szerette volna elveszíteni munkáját, frissen felépített életét, mégis kénytelen volt visszatérni a korábbi szerek használatához. Az országos hiány súlyos következményeit ismerősi körében is testközelből láthatta: három hasonló helyzetben lévő, szubsztitúciós kezelésben részesülő barátja is öngyilkosságot kísérelt meg a gyógyszerhiány hatására – csak egyikük élte túl. „A többieknek vagy sikerült visszakerülniük a metadonprogramba, vagy visszatértek az intravénás heroinhasználatra” – teszi hozzá András. Hogy mi jön ezután, nem tudja, csak reménykedik benne, hogy nem kell mindent eldobnia, amiért eddig megküzdött.
Füstbe ment évek
Nem tudjuk pontosan, hányan küzdenek opiátfüggőséggel Magyarországon, becslések szerint néhány ezren lehetnek. A hagyományos terápiás lehetőségek mellett számukra – szemben például a stimulánsokat használókkal – elérhető az úgynevezett szubsztitúciós terápia is, amelynek lényege, hogy az illegális opiátokat legálisan kapható, ellenőrzött opioidokkal helyettesítik. Csorba József pszichiáter, addiktológus főorvos, a terület szakértője hangsúlyozza, hogy a szubsztitúciós kezelés elsősorban ártalomcsökkentő intervenció, vagyis nem a teljes absztinencia a (legalábbis rövid távú) cél, hanem az, hogy a problémás opioidhasználó kivonulhasson a kriminalitásból, és ellenőrzött, biztonságos körülmények között juthasson hozzá a szerhez. „Ilyenkor az illegális szerhasználatot orvosilag kontrollált keretbe terelhetjük. Ezzel csökkennek a veszélyek, elhagyható az intravénás használat, amivel például a hepatitis is megelőzhető. A szubsztitúciós terápia segíthet, hogy a páciens talpra álljon, munkát vállaljon, képes legyen stabilabb életkörülményeket kialakítani.”
Magyarországon jelenleg két készítményt, Metadont és Suboxone-t használnak ehhez: az előbbi egy régebbi, már a ’60-as évek óta használatos gyógyszer, míg a Suboxone újabb és sok szempontból jobb is. „A Suboxone előnye, hogy kevésbé szedál, a páciensek jobban tudnak mellette dolgozni, tanulni. Mivel opiát hatóanyagú szerekről van szó, természetesen mindkettő okoz hozzászokást, azonban a Suboxone-t könnyebb csökkenteni, elhagyni” – ismerteti Csorba József.
Hogy hosszú távon milyen kilátások vannak a teljes szermentességre, az egyénfüggő: a szakértő azt mondja, van olyan páciense, aki már ’97 óta szubsztitúciós kezelésen van, és olyan is, aki négy év alatt elérte a teljes absztinenciát. Az viszont biztos, hogy ez az egyébként állami szempontból is költséghatékony terápia kiutat nyithat az opiátfüggőknek: lehetőséget ad számukra, hogy kicsit összeszedjék az életüket, beilleszkedjenek a társadalomba, megteremtsék azt a szociális hálót, amelyik a józanságban is megtartja majd őket. Bár hazánkban az ellátottság egyelőre meglehetősen alacsony, még a Nemzeti Drogellenes Stratégia is elismeri, hogy a szubsztitúciós terápia képes egészségügyi és szociális értelemben stabilizálni az opiátfüggőket, csökkentve a körükben nagymértékben előforduló bűnözés, munkanélküliség és hajléktalanság kockázatát.
Ezt a lehetőséget akadályozza most a nyár közepe-vége óta fennálló Suboxone-hiány.
A készletek lemerülésének elvileg egészen prózai oka van: Csorba doktor úgy tudja, a gyógyszert gyártó, egyesült királyságbeli cég (Reckitt Benckiser) a Brexit miatt úgy döntött, Franciaországba költözteti gyártási kapacitását, ez pedig néhány hónapos leállással jár.
A szakértő szerint azonban erre könnyedén fel lehetett volna készülni: „Ha ilyen leállás történik, a gyártó cégeknek értesíteniük kell minden vevőt, megrendelőt. Így az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is tudott volna intézkedni, hiszen vannak hasonló hatóanyagú készítmények, amelyekkel átmenetileg pótolható lett volna ez a gyógyszer.” Jelenleg csak olyan minimális mennyiségű Suboxone van az országban, ami egyáltalán nem fedezi a valós igényeket – eleve csak a kisebb, 2 mg-os tabletta elérhető, amelyből a pácienseknek napi 4–5-öt kellene bevenniük. Csorba József szerint az, hogy jelenleg a rászorulók csupán kis része jut hozzá a gyógyszerhez, ráadásul ők sem az elegendő mennyiségben, tarthatatlan állapot.
És meg is vannak a következményei. Még egy átmeneti, rövid ideig tartó készlethiány is nagyban fokozza a visszaesés kockázatát – csak a pszichiáter-addiktológus saját pacientúrájában már három visszaeső is van. Néhány szerencsésebb beteg még vissza tudott kerülni a metadonprogramba, másoknak csak a régi, jóval veszélyesebb szerek maradtak. Van ugyan néhány, valamelyest hasonló opiáttartalmú gyógyszer, ami adható, de azok sok szempontból problémásabbak, és a páciensek nem is tudják velük fenntartani a Suboxone-nal elért állapotot. „Nekünk, szakembereknek nagyon fáj a szívünk, hogy a szervezetlenség miatt évek munkája megy füstbe” – mondja Csorba József. Márpedig most különösen veszélyes lehet újra az illegális szerek felé fordulni, hiszen egy-két éve visszatért a heroin, és újra olyan erős, mint a kilencvenes években volt.
Valami régi, valami új
A hazai kábítószerpiacon 2010-től jelentős átrendeződést lehetett megfigyelni: a Nemzeti Drog Fókuszpont 2018-as jelentése szerint rengeteg, korábban heroint injektáló intravénás szerhasználó állt át dizájner stimulánsokra, főleg olyan, marginalizált helyzetű csoportok tagjai (hajléktalanok, szegregátumokban élők, fogvatartottak, gyermekvédelmi szakellátásban állók), akiknek vonzó alternatívát jelentett az olcsóbb, könnyebben hozzáférhető szer. Most azonban a heroin visszatérni látszik: a Magyar Addiktológiai Társaság tavalyi VIII. Szubsztitúciós Fórumán (ahol a téma az opiátfüggők metadonos és suboxone-os kezelése volt) már arról beszéltek a szakemberek, hogy újra egyre több a heroinfüggő kliens, ráadásul friss adatok szerint valamivel lejjebb ment a szer ára is. Csorba József és kollégái egy uniós projekt keretében mérik fel évről évre az intravénás szerhasználók preferenciáit, és míg 2015–2016 tájékán még egyértelműen a dizájnerek voltak uralkodók, az idén az alacsony küszöbű tűcsereprogramok ellátásába kerülő opioidfüggő klienseknek már a 80 százaléka heroint használt.
Az idei európai kábítószer-jelentés azt is megjegyzi, hogy a közelmúltban már néhány uniós országban működő heroin-előállító labort is lefoglaltak, ami a szerzők szerint szintén „aggasztó fejlemény”. „Úgy másfél-két éve halljuk a pácienseinktől, hogy a heroin újra elkezdett beszivárogni a piacra – erősíti meg Csorba doktor. – A régi heroinisták alapvetően inkább kényszerből használták a dizájnereket, hiszen jó ideig nem lehetett heroint kapni, vagy csupán nagyon rossz minőségű változathoz fértek hozzá. A pácienseink szerint a jelenlegi szer megint relatíve jó tisztaságú.”
Amerikában mindeközben néhány éve már egyenesen opioidjárványról cikkeznek a lapok, elsősorban a fentanil nevű szintetikus opioid pusztításáról, mely szer olcsóbb és jóval potensebb a heroinnál. Elképesztően gyors léptékű leépülést okoz, és sokkal gyakrabban vezet halálhoz is. Ez a szakértők szerint nálunk még nem igazán jellemző, de a fentanil azért a hazai piacon is megjelent már: elsősorban a heroin „felütőszereként”. A veszélyes szerek miatt tehát igen nagy a tét, de hogy mikor szűnik meg a jelenlegi Suboxone-hiány, arról egyelőre még semmi konkrétat nem lehet tudni.
Bizonytalan vég
Az ügyben megkerestük az OGYÉI-t is, de lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre. Cikkünk írásakor a weboldalukon található kereső a gyógyszer 2 mg/0,5 mg-os változatából 2019. júniustól kezdődő, „bizonytalan végű készlethiányt” jelez, a 8 mg/2 mg-os kiszereléshez „nincsen megjeleníthető adat”, míg a 16 mg/4 mg-os tabletták „jelenleg nincsenek tényleges forgalomban”. Csorba József azt mondja, egyelőre csak ígéretek vannak a nagykereskedők részéről, akik abban bíznak, hogy néhány héten belül újra feltöltődnek a készletek. Persze ahogy láthattuk, ez sokaknak már késő.
Valószínűleg nagyobb lenne a felháborodás, ha fontos szívgyógyszer vagy a cukorbetegeket megmentő inzulin fogyna el a gyógyszertárakból, ráadásul a szerhasználókat eleve perifériára szorítja a társadalom. Csorba doktor szerint a jelenlegi helyzet mögött egyértelműen érződik az érintett csoport stigmatizálása, a szerhasználók társadalmi megítélése, ami mellesleg már a szubsztitúciós kezelés támogatottságán is meglátszik, hiszen a pozitív hosszú távú hatások ellenére a meglévő néhány program sem igazán kap megfelelő finanszírozást. Ráadásul a terápia hazai története botrányoktól sem mentes: 2000-ben az ÁNTSZ vezetője betiltotta a Metadont arra hivatkozva, hogy a szerrel dolgozó szakértők kábítószerrel való visszaélést folytatnak.
„Magyarországon körülbelül 300 ember kap Suboxone-t, tehát aránylag kevesen, ráadásul a társadalom szemében lecsúszott drogosok az érintettek. Nyilvánvalóan sem a minisztérium, sem az OGYÉI nem tekinti őket prioritásnak, hogy finoman fogalmazzak – világít rá Csorba József. – Ettől függetlenül ezek a páciensek is betegek, nekik is szükségük van a gyógyszerre – nem gondolom, hogy kevesebbet érnének, mint például egy cukorbeteg. Én úgy látom, egy kis odafigyeléssel ez az egész elkerülhető lett volna.”
