Az ördög bilincsei - Szerencsejáték-függőség

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. január 28.

Lélek

A kóros játékszenvedély nemcsak anyagi romlásba dönt, de szétzilálja a függő személyiségét és sokszor a környezetét is. Mit tesznek a magyarországi játékszervezők azért, hogy ne kerüljenek beteg emberek kifosztásának gyanújába?

„A modern pszichológia korábban impulzuskontroll-zavarként diagnosztizálta a kóros játékszenvedélyt, csak néhány éve tekintenek rá hivatalosan is addikciós problémaként” – mondta a Narancsnak Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és AddiktológiaTanszékének vezetője. „Fontos kiemelni, hogy hivatalosan szerencsejáték-használati zavarról (gambling disorder) beszél a szakma, kerüli az olyan stigmatizáló kifejezéseket, mint a betegség vagy a függőség.”

Az alkalmi vagy akár a rendszeres szerencsejáték nem feltétlenül probléma, a baj az, ha a játék felborítja a normál életvitelt, és hatással van a munkára, a tanulmányokra, a ma­gánéletre. „Akkor beszélhetünk függőségről, ha bizonyos számú tünet egyszerre jelentkezik valakinél. Ilyenek az egyre több játék, az egyre nagyobb tétek, amikor az ember agya állandóan a játékon pörög, nem tudja kontrollálni a játékra szánt időt, pénzt, vagy túl van már több sikertelen leszokási kísérleten. Azaz a játék átveszi az irányítást az ember élete felett” – magyarázta Demetrovics. Ahogy más füg­gőségeknél, a szerencsejátéknál is jellemző, hogy az érintett hazudik a játékról, próbálja elfedni annak mértékét, esetleg másokra kell támaszkodnia szenvedélyének finanszírozásához. „Az tehát, hogy valaki mondjuk húsz éve minden héten megteszi ugyanazt az öt számot a lottón, és már pénteken várja a másnapi sorsolást, még nem számít függőségnek, mert nem borítja fel a normál életvitelt.”

De tenni, tenni kell

De tenni, tenni kell

Fotó: Balázs Attila / MTI

 

Majdnem nyertes

A szenvedélybetegség kialakulásában genetikai, pszichológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ez nem azt jelenti, hogy van, aki függőnek születik, de ahogyan más addikcióknál is, bizonyos emberek a játék esetén jobban veszélyeztetettek. Demetrovics tapasztalata szerint ezért a játékfüggőség sem jellemzően önmagában jelentkezik, sokszor együtt jár egyéb függőségekkel (alkohol, kábítószer), hangulatzavarokkal vagy szorongásos depresszív betegségekkel. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a férfiak (a probléma a nőket is érinti, de ők rejtőzködőbbek) és a fiatalok, akikre az impulzív, tervezés nélküli cselekvés eleve jellemzőbb. „Környezeti tényezők közé sorolhatjuk a játéknak való kitettséget, a szülői modellt, de a társadalmi-gazdasági közegnek is jelentős a szerepe. Külföldi vizsgálatokból azt is tudjuk, hogy a kisebbségek, illetve a rosszabb anyagi helyzetben lévők szintén veszélyeztetettebbek.”

Demetrovicsék utoljára 2007-ben végeztek kérdőíves felmérést, akkor azt találták, hogy a 18–64 éves korosztály 1,4 százaléka számít függőnek, további 1,9 százalék pedig problémásnak. Az ELTE tanszékvezetője szerint ezzel az európai középmezőnyben helyezkedünk el. A Szerencsejáték Zrt. 2009 óta végez ilyen felméréseket; ők idén azt találták, hogy a 15 évesnél idősebb társadalom 1,3 százaléka tekinthető függőnek (ez 100-120 ezer fő), míg az alacsony, illetve mérsékelt kockázatú játékosok aránya 17 százalék – mondta érdeklődésünkre Zelei Beatrix, a Szerencsejáték Zrt. CSR-osztá­lyának vezetője. (A felméréséket az a 2010 elején alakult Kutatópont Kft. készíti, amely a Nézőpont-csoport tagja. A cég az elmúlt öt évben több mint 703 millió forint értékben kapott megbízásokat a Szerencsejáték Zrt.-től. A Kutatópont megalakulása óta több évben is előfordult, hogy bevételeinek több mint fele az állami nagyvállalattól érkezett.)

A Szerencsejáték Zrt. 2007 óta foglalkozik tudatosan a felelős játékszervezéssel, 2010 óta pedig elfogadja az Európai Lottótársaságok Szövetségének ajánlásait is, amelyek szigorúbbak a kötelező törvényi előírásoknál. A szerencsejáték-törvény őszig – a kiskorúak játékból való kizárásán kívül – mindössze a játék veszélyeire figyelmeztető feliratok kihelyezését tette kötelezővé a lottózókban. Januártól azonban korlátozni kell például a „sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférését”, az internetes játékoknál pedig lehetővé kell tenni a veszteség vagy a játékidő maximálhatóságát, az önkizárás lehetőségét.

Az önkorlátozásra, az elköltött pénzek nyomon követésére a Szerencsejáték Zrt. honlapja is lehetőséget biztosít, igaz, nem ez a legfel­tűnőbb menüpont; bankszámlaszámunk megadása nélkül viszont regisztrálni sem lehet. Úgy tudjuk, a pénzmosás elleni európai szabályozás miatt hamarosan a lottózókban is szükség lesz valamiféle azonosításra, bizonyos összeghatár felett csak a regisztráltak játszhatnak. Több európai országban bevett gyakorlat a játékoskártya, melynek bevezetését a Szerencsejáték Zrt. is évek óta vizsgálja. A felelős játékszervezés szempontjából ez mindenképp pozitív fejlemény volna, hisz így a földi hálózatban is lehetőség lenne a játékosok (ön)korlátozására.

A függőség szempontjából nem elhanyagolható a játékok veszélyességi potenciálja sem, erre vonatkozó szabályozást pedig az új törvény sem tartalmaz. „Minden függőségnél kulcsmomentum az impulzivitás, az azonnali örömszerzés és visszajelzés – magyarázta Demetrovics. – Azok a játékok tehát a legveszélyesebbek, melyek ezt kiszolgálják, ahol azonnal lehet nyerni, újra fogadni, és a véletlennél gyakoribb, azaz manipulált a »majdnem nyertem« élmény. Ha kijön a két banán a nyerőgépen, vagy a lottón nyolcas helyett a hetest húzzák ki, akkor erős a késztetés az újbóli fogadásra.” Ilyen szempontból például az ötös lottó kockázata a nagy nyeremények ellenére alacsony, a nyerőgépek viszont, ahol az erős fény- és hanghatások mellett a „majdnem nyerés” érzésével is manipulálnak, sokkal kockázatosabbak. Számít a hozzáférhetőség is. Nem mindegy, hogy lehet-e valamit az interneten (azaz otthon, egyedül, a társadalmi kontroll alól felszabadulva) játszani, vagy el kell menni érte a lottózóba, esetleg a kaszinóba. Ezekkel a faktorokkal a Szerencsejáték Zrt. is foglalkozik. Minden új játékot egy speciális szoftverrel ellenőriznek, amit pedig a program nagyon kockázatosnak ítél, azt nem vezetik be. „A legtöbb játékunk alacsony kockázatú, közepesen kockázatosnak a Puttó, a Tippmix, a Tippmix­Pro és a kaparós sorsjegy számít” – mondta érdeklődésünkre Zelei Beatrix.

Az online játékok itthon is egyre népszerűbbek, bár a terjedésnek gátat szab, hogy a magyarok még mindig bizalmatlanok, nem szívesen regisztrálnak nevükkel, címükkel és számlaszámukkal. A Szerencsejáték Zrt. interaktív (online, mobil) értékesítései ennek megfelelően évente nagyjából egy százalékponttal nőnek. A legtöbb játék bevételeinek 4–6 százaléka érkezik online felületről, a teljes bevételben azonban ennél magasabb számot ír a társaság 2014-es éves jelentése (7,68 százalékot), hiszen ebben benne van a csak online játszható TippmixPro nagy forgalma is. 2015-ben ez az arány várhatóan már 10 százalék feletti lesz.

A különösen kockázatosnak számító nyerőgépek elérhetőségének korlátozása logikus lépés volt Demetrovics szerint. „Az egyértelmű, hogy ezek a gépek nem voltak jó helyen a kocsmákban, és ha a gépek kaszinókba vitelét pusztán népegészségügyi lépésként fogjuk fel, azt mondhatjuk, nagyon jó, hogy az állam tett valamit az ügyben.” Arra azonban, hogy ezzel csökkenteni lehet-e a függők számát, nem tud egyértelmű választ adni. „Ezzel kapcsolatban nem készültek felmérések vagy hatástanulmányok, így a konkrét hatását sosem fogjuk megtudni. Azt tudjuk, hogy a hozzáférés korlátozása önmagában semmilyen addikciós problémát nem old meg, aki tényleg beteg, az keres helyette mást, például elkezd az interneten játszani. Ha valóban a problémás játékhasználókon szeretett volna segíteni az állam, akkor azt egy komplex stratégia alapján kellett volna megtennie. Kutatásra, prevencióra és kezelésre is többet kellene költeni.” Bár a szerencsejáték-törvény módosításai jó irányba tett lépé­sek Demetrovics szerint, ahhoz nem elegendők, hogy valódi változást lehessen velük elérni. „Az állam jellemzően jogszabályokkal szeretné megoldani az addikciós problémákat, de ezek egészségügyi bajok, amiken a törvény erejével nem lehet segíteni.”

Még valamit adhatok?

A szerencsejáték-ipar azért is speciális terület, mert – szemben például az alkohol- vagy dohánygyárakkal – a szereplők aktívan tesznek az ártalomcsökkentésért, és együttműködnek a témával foglalkozó kutatókkal, orvosokkal. Az ELTE professzora nemzetközi konferenciákon is találkozik a cégekkel: „A játékszervezők viszonylag hamar felismerték, hogy van tennivalójuk a megelőzésben. Rájöttek, hogy jobban járnak, ha a szerencsejáték rekreációs tevékenységként dominál. Ha sokan játszanak kis tétekkel, de akár évtizedeken keresztül, azzal sokkal többet lehet keresni, mintha megpróbálnák kihasználni néhány százaléknyi beteg embert. A kaszinóknál ennek a törekvésnek eddig itthon nem tapasztaltam nyomát. Ők inkább elzárkóznak, nagyon védik azt a szűk klientúrát, amely náluk megfordul, fel sem merül, hogy ami náluk történik, annak bármi köze lehet a betegséghez.” (Erről lásd Palifogás a kaszinóban c. keretes anyagunkat.) A Szerencsejáték Zrt. igyekszik a nemzetközi gyakorlatot követni. „A saját kutatásainkból azt láttuk, hogy a fiatalok egyre korábban kezdik a játékot, akár 18 év alatt is, annak ellenére, hogy ez tilos nekik. Ezért 2012-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben egy kifejezetten iskolásoknak szóló modellprogramot indítottunk. A Játék Határokkal célja, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét a szerencsejáték veszélyeire, és megpróbálunk nekik alternatívát mutatni a szabad idő értelmes eltöltésére” – mondta Zelei. A cég a reklámjaival is azt igyekszik sugallni, hogy a játék öröm, nem pedig a gyors meggazdagodás kulcsa – bár a főnyeremény nagyságát sem felejtik el feltűnően kiírni. A lottózók személyzetét is folyamatosan képzi a cég, hogy felismerjék a függőségtől szenvedőket, a segélytelefonszám kiírása és a tájékoztató füzetek kihelyezése is kötelező. Ennek ellenére, amikor mi is kipróbáltuk a szerencsénket egy belvárosi lottózóban (a mérsékelten kockázatosnak számító kaparós sorsjegyekkel sajnos nem nyertünk), a kis füzetek épp elfogytak, a figyelmeztető feliratokat eltakarták az egyéb játékokat és nyereményeket hirdető plakátok, az eladó pedig azt kérdezte, hogy nem szeretnénk-e ötös vagy hatos lottót is vásárolni a hétvégére.

Lenne segítség

A cég honlapján egy teszt kitöltésével megtudhatjuk, mennyire vagyunk veszélyeztetettek, működtetnek egy a szerencsejáték veszélyeivel foglalkozó külön honlapot (maradjonjatek.hu), és támogatják az Állami Egészségügyi Ellátó Központ játékfüggőségi aloldalát is. A Szerencsejáték Zrt. támogatta az ország egyetlen, kifejezetten szerencsejáték-függőséggel foglalkozó kórházi részlegének létrehozását is a Nyírő Gyula Kórházban. A zrt. jelentése szerint 2014-ben 457 millió forinttal dotálta az egészségügyet (a cég tulajdonosi – azaz állami – döntés értelmében éves bevételének 0,75 százalékát fordíthatja jótékony célra, illetve szponzorációra). Telefonos segélyvonalat működtet a Szerencsejáték Zrt. és az ELTE Pszichológai Intézete is (06-1/411-6778).

Nagyon kevesen fordulnak szakemberhez szerencsejáték-problémával. „Mivel a szerencsejáték nálunk megbélyegzett, ezért az érintettek, amíg tudják, megpróbálják elrejteni, hogy problémájuk van. A közgondolkodásban egyszerűen nincs benne, hogy ez egy betegség: a magyarok többsége jellemgyengeségnek tartja, ha valaki nem bírja abbahagyni a játékot, és ha ez még a családtagok »kifosztásával« is együtt jár, akkor morális nullának tartják az illetőt, nem pedig valaki olyannak, akinek segítségre lenne szüksége” – számolt be tapasztalatairól Demetrovics Zsolt. Pedig gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával a játékfüggőség is kezelhető, és fontos lenne az ettől szenvedőket bevinni az ellátórendszerbe. Magyarországon a Nyírő Gyula Kórház tavaly indult Minnesota részlegén kívül a pszichológiai-addiktológiai osztályokon tudják ellátni a játékfüggőket. Demetrovics szerint külföldön jellemzően külön intézmények vannak a szerencsejátékosok kezelésére, mert más jellegű ellátást igényel egy játék- és egy drogproblémával küzdő beteg, „ezért nem lenne értelmetlen nálunk sem egy ilyen intézmény létrehozása”. A hazai viszonyokat vagy a Merényi Gusztáv pszichiátriájának idei botrá­nyait elnézve azonban mindettől még fény­évekre vagyunk.

Palifogás a kaszinóban

A kaszinók helyzete több szempontból is különleges. Az elkülönült, a tulajdonosoknak biztos és hatalmas bevételeket termelő helyek rengeteg eszközt bevetnek annak érdekében, hogy az embereket játékban tartsák, és rávegyék a minél nagyobb költésre. Fontos, hogy a játékosok kényelmesen és biztonságban érezzék magukat, a természetes fény kizárása és az órák elrejtése alapvető trükkök. A zsetonokkal játszani azért is hasznos a háznak, mert így kevésbé érezni a pénzköltés súlyát (a nyerőgépek készpénzzel működnek). Amerikában az oxigéndúsabb levegővel és különböző illatokkal is kísérleteznek, a nagyobb kaszinók elrendezése pedig labirintusszerű, és a kijáratot is igyekeznek elrejteni.

Magyarországon eleinte az európai típusú kaszinók terjedtek el. A félhomályban jellemzően csak az asztalok vannak rendesen megvilágítva, szigorú dresscode van. A gazdagok társadalmi helyzetét is szimbolizáló európaival szemben az amerikai típusú kaszinók a tömegszórakoztatásra mennek rá. A harsány neonfényekkel megvilágított termekbe bárki bemehet, aki elmúlt 18, nincs szükség nyakkendőre. Mivel Andy Vajna ezeket kedveli, ma már itthon is az amerikai típusú kaszinókkal találkozhatunk. (Magyarországon hét kaszinó működik, a piacot 2013-ban újraosztó szabályozás értelmében az öt fővárosi Andy Vajnáé lett, Debrecenben és Nyíregyházán pedig a Loki-vezér Szima Gábor nyithatott boltot; őket ítélte a Nemzetgazdasági Minisztérium „megbízható szerencsejáték-szervezőnek”. Az év végén bezáró soproni kaszinó is hamarosan újraindulhat, úgy tudjuk, a kelet-magyarországi koncessziók várományosa pedig a kormánnyal szintén jó kapcsolatot ápoló Garancsi István lehet.)

Mi – a kötelező regisztráció után – a budapesti Las Vegas kaszinóban sok turistával meg néhány itt élő külföldivel találkoztunk. A magyar vendégkör inkább gazdag „üzletemberekből” és visszatérő, a lecsúszás különböző fázisaiban lévő férfiakból állt, akiket kiegészített a néhány eseti játékos, és az elektronikus rulett­asztal mellett külön füzetbe statisztikát vezető középkorú hölgy. „Szomorú, amikor azt látni, hogy valaki csak nézni megy be a játékot. Már elvesztették mindenüket, de nem bírnak leállni, és nézni is jobb, mint a semmi. Ismertem egy vállalkozót, jól menő üzlete volt, de két-három év alatt elveszítette mindenét. Végigkövettem a leépülésének minden lépcsőjét, a végén már csak a szánalomból kölcsönkapott néhány zsetonnal tudott játszani” – mesélte a Narancsnak a kaszinók működését belülről ismerő forrás. Az ő tapasztalata szerint időről időre felbukkannak az ügyeskedők is, akik vagy a különböző akciókat kihasználva próbálnak meg nagyot nyerni, vagy pedig azt hiszik, túl tudnak járni a ház eszén. „A kaszinók minden négyzetcentimétere be van kamerázva, semmi sem maradhat rejtve. Ráadásul ez egy elég régi szakma, minden trükkel találkoztak már, és mindenre van szabály. Ez egy kőkemény biznisz, a játékos sosem lehet okosabb, mint a kaszinó.”

A kaszinókban – gyorsaságuk miatt – a nyerőgépek és a rulett a legjövedelmezőbb játék, de népszerű a Black Jack is, mert „sokan azt hiszik, hogy ebben tudnak nyerni”. Az alkoholfogyasztás sokáig tiltva volt, ám – állítólag Vajna „kérésére” – újra megjelentek a bárpultok.

 

Ez mindig bejön

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. 2009-ben 154 milliárd forint bevétellel zárt, 2014-ben viszont már 303 milliárd jött össze. A vállalat szárnyal: európai szinten is példátlan, hogy 2013-ról 2014-re 60,5 mil­liárd forinttal növekedett a bevétel. „A felnőtt lakosság háromnegyede érdeklődik az állami szerencsejátékok iránt. Becsléseink alapján a felnőtt lakosság átlagos havi költése játékainkra több mint 3000 forint fejenként” – közölte a társaság. A legnépszerűbb játék a Tippmix, tavaly 88,5 milliárd forint jött össze ebből (a 2013-as 64,8 milliárddal szemben). Pörög az online TippmixPro is, már 18,4 milliárd forintot hozott a cég konyhájára. Idén megtöbbszörözték az elérhető játékok számát, gyorsították a nyeremények kifizetését, és az élő fogadást is lehetővé tették. A hagyományos lottó 50 milliárd forint környékén stagnál, bár idén az 5 milliárd forintos főnyeremény és a hónapokig tartó halmozódás alaposan megdobta a forgalmat. Hasít a függők számára veszélyes Puttó gyorsjáték is, 17,4 milliárd forintról 21,3 milliárd forintra ugrott az ebből származó bevétel. A kaparós sorsjegyekért pedig gyakorlatilag megőrülnek a játékosok: 33 százalékos növekedéssel, 63,4 milliárd forintért kapartak. A nyereményként kifizetett 190 milliárd szintén rekord, s a költségvetés is szépen kaszál játékadó formájában: 40 milliárd forintot 2014-ben. Az idei első fél év is pazarul sikerült a cégnek, 20 százalék feletti növekedéssel közel 180 milliárd forinttal fordultak rá a második fél évre.

Vég Márton

Neked ajánljuk