Gyurkó Szilvia: „Megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában”

Lélek

Hogyan birkóztak meg a gyerekek a koronavírus-járvány nehézségeivel, a digitális oktatástól kezdve a gyakoribbá vált családon belüli erőszakig?

Mi lesz a következménye az opcionális örökbefogadási tanfolyamnak, és megoldás lesz-e bármire az iskolaőr? A legfrissebb Narancsban Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Egy rövid részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A kijárási korlátozás idején a családon belüli erőszak előfordulása megháromszorozódott. Erre egy podcastban ön úgy reagált, hogy nem háromszorozódott meg viszont azoknak a gyerekeknek a száma, akik segítséget kérnek.

Gyurkó Szilvia: A védőhálón, amit a gyerekek köré kellene fonni, nagy lyukak vannak. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ha azok bántják őket, akiknek meg kellene őket védeni. Ilyenkor maradnak a lelkisegély-vonalak, mint a Kék Vonal vagy a Yelon, ahová anonim módon lehet fordulni. Ha olyan szerencsés a gyerek, hogy van körülötte olyan felnőtt, aki észreveszi a bajt és tenni próbál ellene, akkor személyesen kaphat figyelmet és támogatást. Ebből a szempontból elég irreális jogszabályi keretben dolgoznak a segítők. Ezer iskolás gyerekre jut egy pszichológus, egy szociális segítőre nemritkán 10 intézmény esik. Így nehéz valódi megelőzést, támogatást biztosítani. Miközben megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában. És Magyarországon még mindig nincs konszenzus abban, hogy a verbális erőszakot, az érzelmi vagy szexuális határátlépést bántalmazásnak kell-e tekinteni.

Gyurkó Szilvia

Gyurkó Szilvia

Fotó: Sióréti Gábor

(…)

MN: Szeptembertől jönnek az iskolaőrök. El lehet-e fogadni ezt bármilyen formában?

GYSZ: Ez sem szakmailag, sem emberileg nem elfogadható. Ezt a vegytisztán rendészeti megoldást nem lenne szabad meglépni. Fontos lenne látni a hatástanulmányokat, ha készültek. Mindezek hiányában azonban nagyon kiszolgáltatott helyzetben van mindenki. Mi is, akik a jövőben majd egy-egy egyedi ügyben valószínűleg találkozni fogunk velük. Nem tudjuk, hogy a jelzőrendszer tagja-e az iskolaőr, hogy hogyan vonatkozik rá a titoktartási és jelzési kötelezettség. Gyerekvédelmi szempontból nincs átgondolva, hogy milyen szakmai felkészültségi alapon van hatásköre az öngyilkosság-megelőzésre, és hogy ennek során együttműködik-e más segítőkkel.

(…)

MN: Egy másik hasonlóan nagy port kavart nem régi döntés az örökbefogadáshoz kötődő tanfolyamok opcionálissá tétele. Ez gyermekjogi szempontból hogyan értékelhető?

GYSZ: Magyarországon az örökbefogadás felbontható, a gyereket vissza lehet adni; adnak is vissza. Nem kérdés, hogy mély traumát okoz, ha valakiről egyszer lemondanak, majd még egyszer visszaadják. Ezért mindent meg kell tenni avégett, hogy a szülők felkészültek legyenek. Ráadásul a magyar rendszer sok szempontból még mindig a szülőről szól, neki keresünk gyereket, és nem fordítva: a gyereknek szülőt. Emiatt is kutyakötelességünk mindent megtenni azért, hogy akik örökbe akarnak fogadni, mindennel tisztában legyenek, amivel ez jár.

Gyurkó Szilviát arról is kérdeztük, hogy kik és milyen témákban kértek tőlük segítséget a járvány és a kijárási korlátozások alatt, hogyan látták a digitális oktatást és miért baj, hogy a magyar kormány elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikációját.

A legfrissebb Narancsot keressék az újságárusoknál, vegyék meg digitálisan vagy fizessenek rá elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.