Gyurkó Szilvia: „Megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában”

Lélek

Hogyan birkóztak meg a gyerekek a koronavírus-járvány nehézségeivel, a digitális oktatástól kezdve a gyakoribbá vált családon belüli erőszakig?

Mi lesz a következménye az opcionális örökbefogadási tanfolyamnak, és megoldás lesz-e bármire az iskolaőr? A legfrissebb Narancsban Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Egy rövid részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A kijárási korlátozás idején a családon belüli erőszak előfordulása megháromszorozódott. Erre egy podcastban ön úgy reagált, hogy nem háromszorozódott meg viszont azoknak a gyerekeknek a száma, akik segítséget kérnek.

Gyurkó Szilvia: A védőhálón, amit a gyerekek köré kellene fonni, nagy lyukak vannak. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ha azok bántják őket, akiknek meg kellene őket védeni. Ilyenkor maradnak a lelkisegély-vonalak, mint a Kék Vonal vagy a Yelon, ahová anonim módon lehet fordulni. Ha olyan szerencsés a gyerek, hogy van körülötte olyan felnőtt, aki észreveszi a bajt és tenni próbál ellene, akkor személyesen kaphat figyelmet és támogatást. Ebből a szempontból elég irreális jogszabályi keretben dolgoznak a segítők. Ezer iskolás gyerekre jut egy pszichológus, egy szociális segítőre nemritkán 10 intézmény esik. Így nehéz valódi megelőzést, támogatást biztosítani. Miközben megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában. És Magyarországon még mindig nincs konszenzus abban, hogy a verbális erőszakot, az érzelmi vagy szexuális határátlépést bántalmazásnak kell-e tekinteni.

Gyurkó Szilvia

Gyurkó Szilvia

Fotó: Sióréti Gábor

(…)

MN: Szeptembertől jönnek az iskolaőrök. El lehet-e fogadni ezt bármilyen formában?

GYSZ: Ez sem szakmailag, sem emberileg nem elfogadható. Ezt a vegytisztán rendészeti megoldást nem lenne szabad meglépni. Fontos lenne látni a hatástanulmányokat, ha készültek. Mindezek hiányában azonban nagyon kiszolgáltatott helyzetben van mindenki. Mi is, akik a jövőben majd egy-egy egyedi ügyben valószínűleg találkozni fogunk velük. Nem tudjuk, hogy a jelzőrendszer tagja-e az iskolaőr, hogy hogyan vonatkozik rá a titoktartási és jelzési kötelezettség. Gyerekvédelmi szempontból nincs átgondolva, hogy milyen szakmai felkészültségi alapon van hatásköre az öngyilkosság-megelőzésre, és hogy ennek során együttműködik-e más segítőkkel.

(…)

MN: Egy másik hasonlóan nagy port kavart nem régi döntés az örökbefogadáshoz kötődő tanfolyamok opcionálissá tétele. Ez gyermekjogi szempontból hogyan értékelhető?

GYSZ: Magyarországon az örökbefogadás felbontható, a gyereket vissza lehet adni; adnak is vissza. Nem kérdés, hogy mély traumát okoz, ha valakiről egyszer lemondanak, majd még egyszer visszaadják. Ezért mindent meg kell tenni avégett, hogy a szülők felkészültek legyenek. Ráadásul a magyar rendszer sok szempontból még mindig a szülőről szól, neki keresünk gyereket, és nem fordítva: a gyereknek szülőt. Emiatt is kutyakötelességünk mindent megtenni azért, hogy akik örökbe akarnak fogadni, mindennel tisztában legyenek, amivel ez jár.

Gyurkó Szilviát arról is kérdeztük, hogy kik és milyen témákban kértek tőlük segítséget a járvány és a kijárási korlátozások alatt, hogyan látták a digitális oktatást és miért baj, hogy a magyar kormány elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikációját.

A legfrissebb Narancsot keressék az újságárusoknál, vegyék meg digitálisan vagy fizessenek rá elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.