Gyurkó Szilvia: „Megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában”

Lélek

Hogyan birkóztak meg a gyerekek a koronavírus-járvány nehézségeivel, a digitális oktatástól kezdve a gyakoribbá vált családon belüli erőszakig?

Mi lesz a következménye az opcionális örökbefogadási tanfolyamnak, és megoldás lesz-e bármire az iskolaőr? A legfrissebb Narancsban Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Egy rövid részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A kijárási korlátozás idején a családon belüli erőszak előfordulása megháromszorozódott. Erre egy podcastban ön úgy reagált, hogy nem háromszorozódott meg viszont azoknak a gyerekeknek a száma, akik segítséget kérnek.

Gyurkó Szilvia: A védőhálón, amit a gyerekek köré kellene fonni, nagy lyukak vannak. Ők a legkiszolgáltatottabbak, ha azok bántják őket, akiknek meg kellene őket védeni. Ilyenkor maradnak a lelkisegély-vonalak, mint a Kék Vonal vagy a Yelon, ahová anonim módon lehet fordulni. Ha olyan szerencsés a gyerek, hogy van körülötte olyan felnőtt, aki észreveszi a bajt és tenni próbál ellene, akkor személyesen kaphat figyelmet és támogatást. Ebből a szempontból elég irreális jogszabályi keretben dolgoznak a segítők. Ezer iskolás gyerekre jut egy pszichológus, egy szociális segítőre nemritkán 10 intézmény esik. Így nehéz valódi megelőzést, támogatást biztosítani. Miközben megbecsülni is nehéz, hogy hány gyereket bántalmaznak a saját családjában. És Magyarországon még mindig nincs konszenzus abban, hogy a verbális erőszakot, az érzelmi vagy szexuális határátlépést bántalmazásnak kell-e tekinteni.

Gyurkó Szilvia

Gyurkó Szilvia

Fotó: Sióréti Gábor

(…)

MN: Szeptembertől jönnek az iskolaőrök. El lehet-e fogadni ezt bármilyen formában?

GYSZ: Ez sem szakmailag, sem emberileg nem elfogadható. Ezt a vegytisztán rendészeti megoldást nem lenne szabad meglépni. Fontos lenne látni a hatástanulmányokat, ha készültek. Mindezek hiányában azonban nagyon kiszolgáltatott helyzetben van mindenki. Mi is, akik a jövőben majd egy-egy egyedi ügyben valószínűleg találkozni fogunk velük. Nem tudjuk, hogy a jelzőrendszer tagja-e az iskolaőr, hogy hogyan vonatkozik rá a titoktartási és jelzési kötelezettség. Gyerekvédelmi szempontból nincs átgondolva, hogy milyen szakmai felkészültségi alapon van hatásköre az öngyilkosság-megelőzésre, és hogy ennek során együttműködik-e más segítőkkel.

(…)

MN: Egy másik hasonlóan nagy port kavart nem régi döntés az örökbefogadáshoz kötődő tanfolyamok opcionálissá tétele. Ez gyermekjogi szempontból hogyan értékelhető?

GYSZ: Magyarországon az örökbefogadás felbontható, a gyereket vissza lehet adni; adnak is vissza. Nem kérdés, hogy mély traumát okoz, ha valakiről egyszer lemondanak, majd még egyszer visszaadják. Ezért mindent meg kell tenni avégett, hogy a szülők felkészültek legyenek. Ráadásul a magyar rendszer sok szempontból még mindig a szülőről szól, neki keresünk gyereket, és nem fordítva: a gyereknek szülőt. Emiatt is kutyakötelességünk mindent megtenni azért, hogy akik örökbe akarnak fogadni, mindennel tisztában legyenek, amivel ez jár.

Gyurkó Szilviát arról is kérdeztük, hogy kik és milyen témákban kértek tőlük segítséget a járvány és a kijárási korlátozások alatt, hogyan látták a digitális oktatást és miért baj, hogy a magyar kormány elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikációját.

A legfrissebb Narancsot keressék az újságárusoknál, vegyék meg digitálisan vagy fizessenek rá elő.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.