Mernek-e beszélni a magyar szexmunkások a kiszolgáltatottságról?

Lélek

Egy friss, nem reprezentatív felmérés azt próbálja bemutatni, hogyan látják helyzetüket, azon belül az emberkereskedelem kérdését a magyar szexmunkások. A bemutatón azonban inkább a magyarországi jogi helyzetről és a kiszolgáltatottságról volt szó.

"Körülbelül 40-50 lányt kérdeztem meg, hogy vállalná-e és ebből 3-4 mondott igent. Volt, aki azt is csak máson keresztül merte nekem megüzenni, hogy nem vállalja az interjút, mert fél. Megverték, kényszerítették, nem mer beszélni. Ilyen dolgokról egymás között beszélünk, de csak a saját köreinkben, kifelé nem. Sokan félnek" - mesélt a tapasztalatairól a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) egyik, szexmunkásként dolgozó önkéntese, aki a felmérés (erről lásd lentebb) mellett közölt néhány mélyinterjút készítette olyanokkal, akik magyar szexmunkásként külföldi tapasztalattal is rendelkeznek.

A beszélgetésen résztvevők közül egyedül neki van külföldi tapasztalata, Bécsben is dolgozott, ma már inkább Svájcba jár. Úgy érzékeli, ott a rendőrök segítőkészek, a magyar szexmunkások viszont sokszor félnek tőlük, mert a magyar rendőrökből indulnak ki.

Egy másik, 13 éve Magyarországon dolgozó szexmunkás elmondta, ő 12 évig dolgozott az utcán, sok rendőri atrocitás érte, mégis nagyobb biztonságban érezte magát, mint most, hogy egy éve lakásban dolgozik. „Az utcán is volt, hogy egyedül dolgoztam, sötétben, erdő mellett, mégis magabiztosabb voltam. A lakásba néha olyan önbizalommal lépnek be az ügyfelek, hogy megijedek. Ha bármi baj van, ki segít?” – mondja és hozzáteszi, szerinte nem az internetes hirdetések térnyerésének köszönhető, hogy ma már kevesebben dolgoznak az utcán, mint lakásban, hanem a rendőri intézkedéseknek.

Akik nem mernek beszélni

A svájci tapasztalatokkal rendelkező szexmunkás arról beszélt, itthon ő is lakásban dolgozik, a bérbeadóval soha semmi gondja nem volt, pedig biztosan tudják, mit csinál, volt olyan, hogy egy korábbi vendégétől bérelt lakást. Svájcban viszont jobbak a körülmények, a ház, ahol dolgozik, erre van kialakítva, van egy recepciós, ott van a többi szexmunkás a többi szobában, ha bármi baj van, tud kitől segítséget kérni, nincs egyedül.

Fedorkó Boglárka

Fedorkó Boglárka

Fotó: A szerző felvétele

A Svájcban is dolgozó szexmunkással a bemutató után beszélgettünk arról, hogy miért ezt az életet választotta. „Én mindig ezt akartam csinálni. 18 évesen kezdtem, 11 éve csinálom.” A miértre azt válaszolta, a törődés miatt. „Szeretek az ügyfelekkel törődni, ők is velem, nagyon kedves emberekkel találkozok.” Automatikusan jön a kérdés, hogy ennyi idő alatt nem érte-e rossz tapasztalat, bántalmazás, nem fordult-e meg a fejében, hogy abbahagyja. "Volt néhány rossz tapasztalatom, persze, de nagyon fontos a kiállás, ha határozottan lépek fel, már a bemutatkozásnál, az nagyon sokat jelent." Azt meséli, ennyi idő alatt kialakult egy visszajáró vendégköre, van, aki 11 éve jár hozzá, van, aki azóta meghalt, vagy „ismert ember és a tévéből tudtam meg, hogy na, ő sem fog már hozzám jönni többet.”

Sokszor jár vadászatokra: az esti bulira hívják őket. Azt mondja, ez nem újkeletű dolog, „a polgármester (Győr volt vezetőjéről, Borkai Zsoltról van szó - a szerk.) lebukása óta viszont óvatosabbak, a buli elején le kell tennie mindenkinek a telefonját és az ott is marad a buli végéig egy dobozban.” Svájcot a második otthonának tartja, sok ott a barátja, jól érzi ott magát, de nem akar kiköltözni, itt van az otthona, a családja, a férje. „8 éve a párom, kezdettől fogva tudja, mit csinálok, elfogadja. Úgy fogja fel, mint én. Ez egy munka.”

A szexmunkás beszélgetőpartnerek azt mesélik, őket személy szerint még nem érte sem fizikai erőszak, sem kizsákmányolás. „Talán azért sem, mert régóta csináljuk és tudjuk, milyen helyzetekbe nem szabad belemenni” – mondja egyikük. Hozzáteszik, viszont rengeteg történetet hallottak, sok olyan szexmunkást ismernek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak – és éppen ők azok, akik nem mernek, vagy tudnak beszélni.

Bevételt generáló tevékenység

„A szervezetünk 15 éve működik és 3-4 éve kezdtünk el a migráció-emberkereskedelem kérdésével foglalkozni, ugyanis azt láttuk, hogy a szexmunkások nagy része nem abban az országban szexmunkás, ahol született, ráadásul sok közöttük a menedékkérő” – mondta el Fedorkó Boglárka, aki korábban a SZEXE munkatársa volt, jelenleg az International Committee on the Rights of Sex Workers in Europe-nál (ICRSE) dolgozik.

Makó Klaudia

Makó Klaudia

Fotó: A szerző felvétele

Hozzátette, a szexmunkára ők egyszerűen úgy tekintenek, mint egy bevételt generáló tevékenységre, emellett viszont egyáltalán nem mondják, hogy nem létezik kényszerítés vagy kizsákmányolás a szakmában, sőt. Azt viszont nem látják helyes útnak, hogy sok országban a rendőrség úgy akarja megvédeni az emberkereskedelem áldozatait, hogy minden szexmunkásra áldozatként tekint.

A kutatás

A SZEXE hangsúlyozza, a kutatás korántsem reprezentatív, hiszen mindössze 202 válaszadó részvételével készült, a szervezet adatai szerint pedig nagyjából 8-10 ezer szexmunkás dolgozhat Magyarországon, vagy magyarként külföldön. „Amíg azonban ilyen a felfogás és a szexmunka megítélése, addig a téma a kvantitatív kutatása nem lehetséges” – mondták a szervezet munkatársai a felmérés bemutatásakor.

A felmérés az önrendelkezés és a kiszolgáltatott helyzet témakörére fókuszált. A válaszadók fele a fővárosban dolgozik és 90 százalékuk nő. A 202 főből 30 mondta, hogy „saját megítélése szerint volt már valaha emberkereskedelem áldozata”. Ehhez viszont fontos megjegyezni, hogy a felmérés azt is megkérdezte, a válaszadók szerint mi minősül emberkereskedelemnek, amire majdnem a fele azt mondta, hogy az emberek elrablását, fogvatartását, eladását és azt érti ez alatt, hogy valakinek kényszerből kell a szexmunkát végeznie. A kiszolgáltatott élethelyzet fő okaként pedig azt említették a válaszadók, hogy a családjából, barátai közül senki sem tudta, hogy szexmunkásként dolgozik, ezért ezzel könnyen tudták olyanok zsarolni, akik viszont tudták, hogy mit csinál.



Magyarországon legális

Makó Klaudia szerint a magyarországi helyzetet a hiányos vagy nem megfelelő jogi szabályozás is nehezíti. A szexmunka ugyanis 1999 óta legális tevékenység Magyarországon – a felmérésből is kiderül, hogy sokszor ezzel maguk a szexmunkások sincsenek tisztában.

Vállalkozóként végezhető tevékenység, az azonban a megkötés, hogy védett övezetekben (például iskolák vagy temetők környéke) nem végezhető. Az önkormányzatok a meglévő védett övezeteken felül kijelölhetnek újabbakat, ahogy türelmi zónákat is – utóbbi nem történik meg, az előbbi viszont annál inkább. A szexmunkások nagy része így lakásokban dolgozik, ami szintén ingoványos talaj, hiszen saját lakással alig rendelkezik valaki, a bérbeadó prostitúció elősegítéséért büntethető, ha gyerek tartózkodik a lakásban, kiskorú veszélyeztetése áll fenn.

„A szexmunka tehát elvileg legális tevékenység Magyarországon, gyakorlatilag viszont nincs hely, ahol legálisan lehetne végezni” – összegezte Makó Klaudia és hozzátette, ezen olyan apró jogszabály változtatásokkal lehetne segíteni, mint a türelmi zónák kijelölése, néhány indokolatlanul védetté nyilvánított övezet megszüntetése, vagy annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a szexmunkások legálisan lakást bérelhessenek a munkájuk miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.