Jól hangzik a későbbi iskolakezdés, de tényleg megérné a gyerekeknek?
Tan?vnyit? Kispesten
Budapest, 2019. szeptember 2. Els?s?k a Kispesti Pann?nia ?ltal?nos Iskola tan?vnyit? ?nneps?g?n 2019. szeptember 2-?n. MTI/Kov?cs Tam?s

Jól hangzik a későbbi iskolakezdés, de tényleg megérné a gyerekeknek?

Lélek

Rendszerszintű változásokra lenne szükség a későbbi iskolakezdés bevezetéséhez, a jelenlegi viszonyok között ugyanis ez csak megnehezítené mindenki életét. Körbekérdeztük az érintetteket.  

A Magyar Alvás Szövetség azt javasolja, hogy a tanórák a közoktatásban a mostani gyakorlatnál később, fél kilenckor, kilenckor kezdődjenek. Nem új téma ez, de vajon hogyan vélekednek a leginkább érintettek? 

"A szülők döntése alapján a helyi szervezeti és működési szabályzat, továbbá a házirend szabályozza a tanítás kezdetét" – bocsátja előre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. "Ez a dolog egyik része. A másik része: általában a szülők munkarendje nem ahhoz igazodik, hogy fél kilenckor vagy kilenc órakor kezdődjék a tanítás. Nagyon sokan már reggel fél hétkor beadják a gyereket iskolai ügyeletre, mert munkába sietnek. Akkor azok a tanulók még több időt töltsenek az iskolában üresjáratban?"

Hozzáteszi:

"Valójában az lenne a jó, ha a szülők munkakezdését tudnák későbbre tenni, hogy a gyermek többet aludhasson és jobban ki tudja pihenni magát."

Ám amíg ennek feltételei széles körben nincsenek megteremtve, addig "az alsó tagozatban nem oldható meg a későbbi kezdés, a felső tagozatban talán".

A középiskolásoknál esetleg kialakítható a későbbi kezdés az alelnök szerint, "ugyanakkor nagyon sok köztük a bejáró diák, és mivel akár nyolc tanórájuk is lehet naponta, ráadásul még különóra is, estére érnének haza, így másnapra nem lenne idejük felkészülni és pihenni". Mindazonáltal "például a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) él a későbbi kezdés lehetőségével".

Tavaly kísérleti jelleggel vezették be ott – részlegesen – a fél kilences kezdést. Sikere lett. A jelenlegi tanévben – mint annak indulásakor a szakképzési centrum kancellárja, Tirpák Zsolt és a város polgármestere, Papp László sajtótájékoztatón közölte – kiterjesztették az összes tagintézményükre, és más középiskolák is követték példájukat. A város pedig segít és alkalmazkodik ehhez, például a tömegközlekedés megfelelő hozzáigazításával.

Az ADOM diákmozgalom is javasolta már a tanórák kezdetének elcsúsztatását: "Nyáron egy kisebb javaslatcsomaggal álltunk elő, ez volt a mi 12 pontunk. Ennek az egyik követelése volt, hogy a középiskolákban kilenckor kezdődjék a tanítás. Az iskolák dönthetnek erről, de mivel igazából a megszokások rabjai vagyunk, maradt általában a nyolc óra" – mondja Schermann Fruzsina szóvivő.

"Pedig számos kutatás eredménye és magyarországi alternatív gimnáziumok bevált példái szólnak a későbbi időpont mellett: például sokkal jobban tudnak koncentrálni a diákok, kisebb a depresszió, az elhízás kockázata. Amit a kezdeményezésünkkel el tudtunk ezzel érni: a 12 pontot aláírattuk a potenciális leendő miniszterelnök-jelöltekkel, kivéve a kormánypártéval.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úr reagált erre a megkeresésünkre, időszerűtlennek nevezte,

illetve azzal érveltek, hogy még nem tudják, mit szeretne az ellenzék, emiatt nem foglalkoztak az akkori megkeresésünkkel. Viszont örömünkre Márki-Zay Péterrel sikerült aláíratni  – néhány helyen módosítva a megfogalmazást, de a tartalmán nem változtatva – a 12 pontunkat."

iskola_2019.jpg

 
Mehetnének később is? 

Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya elnökének véleménye lényegében egybevág PSZ-es kollégájáéval, de tárgyaltak nyáron az ADOM-mal is. "Amikor az ADOM diákmozgalom képviselőivel találkoztunk, szóba került ez a téma. Sikerült elérnünk a fiataloknál, hogy ha ezt a követelést megfogalmazzák, kategorikusan, határozottan mondják ki, e kérésük csak a középiskolákra vonatkozik, s a gimnáziumoknál a négyosztályosokra.

Ugyanis a 14 évesnél fiatalabb gyerekek nemigen maradhatnak felügyelet nélkül, s ez nem oldható meg reggelente otthon, ha a szülők korábban járnak dolgozni;

tehát ez akkora ellenállást váltana ki a társadalomból, hogy fölösleges ilyesmiben gondolkodni. De az idősebb gyerekeknél – ha van egy ilyen álláspont, hogy élettani szempontból támogatható a dolog –, megfontolható ez a lépés."

Mivel nincs testületi határozat e kérdéskörről, Komjáthy Anna hangsúlyozottan saját nevében egyéb okból is óvatosságra int: "A napi hét óra a középiskolákban nem ritka, és ha később kezdődik a tanítás, akkor belenyúlik a délutánba, viszont a reális gondolkodás és a törvényi szabályozás szerint is biztosítani kell az időt ebédelésre. És ha elhúzódik az oktatás – most is sok helyütt előfordul, hogy megszakítás nélkül háromig, fél négyig bent vannak a középiskolások –, akkor olyan hosszú ebédszünetet kell beiktatni a tanórák közé, hogy ténylegesen tudjanak a gyerekek ebédelni." Az már csak hab a tortán, hogy "nem minden iskolában lehet ebédet kapni". 

Külön kérdés, de idetartozik, hogy eleve csökkenteni kellene a gyerekek a leterheltségét. "Nem normális, mert nem lesz jobb, okosabb, ügyesebb senki attól, hogy napi nyolc-tíz órában kényszerül tanulni, pláne, ha nem minden azzal töltött perc hasznos a további életük szempontjából" – jelenti ki Komjáthy Anna. "Szerintem kevesebb tanóra kellene.

Régóta támadjuk, hogy nemhogy nyolctól, hanem héttől kezdődhet a tanítás, úgynevezett nulladik órában.

Nagyon sok iskolában így van, pedig hát tudjuk, nem alkalmasak a gyerekek ilyen korai igénybevételre. Ezt aktuálisan az Alvásszövetség szakmailag is alátámasztotta. Reméljük, hogy legalább ezeket a nagyon korai órákat megtiltják a szabályok."

S mi legyen a kicsikkel, akik közül rengetegen rendszerszerűen lényegében a nulladik órában kezdik a műszakukat, mert a szülőknek elég nagy része nyolcra, vagy még korábban jár dolgozni, tehát eleve jóval a tanítás kezdete előtt beviszik az iskolába a gyerekeiket? "Mi eddig is nagyon elleneztük, hogy az általános iskolában később kezdődjön a tanítás nyolc óránál. Éppen azért, mert az életkoruk miatt mindenképp felügyeletre szorulnak. Esetükben még rosszabb lenne, ha a fél kilenc, kilenc órai kezdés miatt a tanítás tovább elhúzódna."

Miklós György a Szülői Hang Közösségtől azt mondta, természetesen támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami az egész közoktatást gyerekbaráttá teszi, ezt is. Azonban nem annyira egyszerű megoldani, mert ha később kezdik a napot például az alsó tagozatban, sok szülőnek akkor is nehéz időben beérnie a munkahelyére, "cserébe" a kisdiáknak tovább tart a tanítás, és már így is túlterheltek.

"A középiskolásoknál pedig éppen az irdatlanul magas óraszám a fő nehézség" – teszi hozzá Miklós György. "Megjegyzem, mondjuk egy gimnazistának – attól függően is, milyen tagozatra jár, hány fakultációt vesz fel – harmincnégy-harmincöt-harminchat, sőt akad, ahol ennél is több órája van egy héten, és utána még jön a házi feladat, s az utazásuk is sok időt vehet igénybe. Volt olyan ígéret, hogy az új NAT majd megoldja ezt a gondot, minimális óraszámcsökkentés volt, lényegileg nem változott semmi. Gyakorlatilag többet dolgoznak a gyerekek, mint a felnőttek."

Ugyanakkor: a most általános, nyolc órai kezdés is ütközik sok-sok szülő munkarendjével. Miklós György ezért komplex megoldást vár a láthatóan összefüggő problémákra:

"Kormányzati támogatás kellene ennek a problémának megszüntetéséhez, egy megfelelő pedagógiai, pszichológiai hozzáállás.

Egyszerűsítve: ki kéne dolgozni a koncepciót, hogy mit várunk el a gyerekektől, nagyjából mekkora terhelést kaphatnak, és redukálni kéne az óraszámot, persze a tananyagot is továbbadni, és ezt beilleszteni egy normális időkeretbe."

Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője sem állna meg a tények puszta konstatálásánál: „Minden évben előkerül ez a kérdés. Újabb és újabb hiteles, autentikus forrás, tudományosan megalapozva állítja, hogy nincs rendben a korai iskolakezdés.

Egész egyszerűen az életkori sajátosságokkal, a fejlődés normál menetével megy szembe az iskolarendszer berendezkedése, működése.

Fordítva ülünk a lovon: a felnőtt világ működésének rendeljük alá a gyerekek problémáit. Ebben az esetben van egy szokásjog, egy beállt, és sok sebből vérző, elavult gyakorlat – gondoljunk csak a pandémiás kényszerű távmunka hatékonyságára, adaptivitására való rácsodálkozásra –, és arra hivatkozunk, hogy a legtöbb helyen a munkaidő nyolckor vagy még előbb kezdődik."

Ercse Kriszta szerint akinek van gyereke, az pontosan látja, hogy a kiskamaszkorból kilépve – sok egyéb más mellett – teljesen megváltoznak az alvási igényeik és szokásaik, s hogy mekkora jelentősége, hatása van ennek a gyermekre. "Nem vonhatunk vállat azzal, hogy hát, ez van. Ezt a felelősséget rendszeresen azzal söpri le magáról a mindenkori kormányzat, hogy nincs jogszabályi akadálya a tanítás későbbi kezdésének, az iskolák szervezhetnék azt a saját hatáskörükben. Világos, hogy ez finoman szólva is nem fedi a valóságot.

Tárgyalásokat kell kezdenie a kormánynak a munkaadói oldallal, illetve a szabályozási környezetet is alaposan meg kell változtatni.

Egész egyszerűen ezt a kérdést is ki kéne tenni nyíltan az asztalra, és azt mondani: amíg a gyermek olyan életkorban van, ami még igényli a szülői kíséretet, asszisztenciát, a munkaadó erre köteles legyen lehetőséget biztosítani. Ez azért is különösen fontos lenne – deklarálni, hogy a munkavállalók szülői szerepükből fakadó szükségleteiknek, azaz a gyerekek szükségleteinek maximális elsőbbségük van –, mert a kamasz gyerekek alvási szükséglete csak egy sajátosság a sok közül, amit említhetünk a növekedésük során, de minden életkorban találunk olyasmit, amihez időszakosan szüksége van a szülőnek mozgástérre – időre. Ilyen például az óvodába szoktatás, az óvoda-iskola átmenet, de bármely egyéb nem kiszámítható, ad hoc esemény is."

A megoldáshoz azonban kevés lenne ezt a problémát kiragadni, Ercse Kriszta szerint rendszerszintű változásokra van szükség. "A kormánynak pompás lehetősége lenne bizonyítani, hogy valóban családbarát, és az országot is azzá kívánják tenni. Méghozzá úgy, hogy jelzi, felfogja az iskolakezdés időpontjának a jelentőségét, és belátja: komoly strukturális átalakításba kell belefognia. Ehhez szükséges a most nagyon hiányzó társadalmi diszkusszió, például ennek a konkrét kérdésnek a megvitatása, tisztázása.

Logikus, hogy a jelenlegi óraszámokat megtartva nem jó, ha a tanítás később kezdődik és később ér véget. De egyébként sincs semmi értelme, hogy a diákok az egész gyerekkorukat az iskolában töltsék.

A tanítás, tanulás folyamatainak az újragondolásával, az iskola korszerűsítésével bőven kialakítható egy olyan oktatási rendszer, ami nem, hogy nem árt a gyerekeknek, mint azt a jelenlegi iskolakoncepció teszi, hanem a lehető legszélesebb értelemben vett tanulási szükségleteikre való fókuszálás mellett figyelembe veszi a biológiai, fizikai, érzelmi, pszichés és egyéb igényeiket is, és ahhoz alkalmazkodik." 

Ercse Kriszta szerint épp ellenkező irányba tartunk, ami nagyon nagy baj. „Egy tisztességes társadalomnak maximális felelősséget kell éreznie azzal kapcsolatban, hogyan bánik a gyerekeivel. S nem csupán azért, mert ők a jövő, mert megtestesítik a nemzet jövőjét – ami persze igaz –, hanem mert elsősorban végtelenül kiszolgáltatottak. Életkoruknál fogva nem tudnak maguktól, magukról dönteni, nem is dönthetnek. Ránk vannak bízva. Az életük, annak minősége rajtunk múlik.“

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.