Közösségi pszichiátria: Megállítani a ringlispílt

Ismertem egy lányt, valamikor sokat leveleztünk. Nemcsak azzal szórakoztatott, hogy szellemesen írt, hanem hogy a borítékot és benne a levelet mindig kidekorálta - tulajdonképpen illusztrálta a vele történteket. Ügyesen rajzolt, azt tervezte, hogy jelentkezik a képzőművészetire. Aztán egyszer csak nem jött több levél. Tudtam, készül az érettségire. Jóval később hallottam, hogy a lány - noha jó eszű volt - valahogy nem tudott a tételekre koncentrálni. A komolyabb gondok akkor kezdődtek, amikor a lány megbukott az érettségin. Tanárhoz járt, pótérettségi várt rá, kiborult. Pszichiátriára került. Megállapították, hogy skizofréniában szenved. Miután kijött a kórházból, és beállították a gyógyszereket, megpróbált munkát találni. Dolgozott itt-ott, de sehol sem bírta sokáig. Leszázalékolták. Aztán találkozott egy fiatalemberrel, egy fizikussal. Rajongott a lányért, aki egy vasárnap mégis levetette magát a sokadik emeletről. A fiú ragaszkodott hozzá, hogy üvegkoporsóba fektessék. "Hiszen olyan szép."

Ismertem egy fiút, fiatal volt, okos, jóképű, világoskék szemű és végtelenül kedves. De akármilyen mosolygós is volt, valami elemi rémület mindig ült a szemében. ´t elsőre felvették a képzőre, de szinte el se kezdte, inkább elment félállásba egy könyvtárba. Skizofréniája miatt sokszor semmire sem volt képes, mégis megpróbált normálisan élni. Gyereke is született. De az állapota nem javult, csak hullámzott, hiába volt mellette család. Megölte magát huszonöt évesen.

"Kavarog az egész..."

"Megvan nekem a magam mozija", legyint a göndör hajú, és megpróbál érdektelennek mutatkozni. A Soteria Alapítvány Kilátó Klubházának előterében üldögélünk, és a Nash-filmről próbálunk beszélgetni. Az ötven év körüli göndör férfi azt mondja, ő megnézte, megvan a véleménye róla, de ennél több mondanivalója nincs. "És milyenek a te filmjeid?", kérdem tőle, hátha azért szóba áll velem. "Jók is, rosszak is", vágja rá. "De általában rosszak."

"Én Albániába mennék", töri meg a csendet a sarokból egy szakállas férfi. Mint kiderül, érkezésem előtt a klubtagok, segítők és betegek arról beszélgettek, hogyha Nóri megnyeri végre a lottóötöst, akkor a "soteriások" hová mennek nyaralni. Valaki kijön, és megkérdi, hányan szeretnének lecsót enni. A konyhából előkerül Pali is, akivel már többször találkoztam itt.

Pali: Úgy kezdődött. Aztán már nem annyira... Magasságiszonyom volt, a rúdmászásnál gondok voltak, mert onnan le lehet esni. Nem szerettem azt sem, amikor még a Soteria az ötödik emeleten volt. Az riasztó volt.

Magyar Narancs: Ha az életedet megpróbálod úgy elképzelni, mint egy filmet, akkor mit látsz? Milyen epizódokat?

Pali: Kavarog az egész. Persze olyan hordalékok előjönnek, de...

MN: A Nash-film tetszett?

Pali: Az nem tetszett, hogy a gyerekkoráról alig tudunk meg valamit. És próbálták ott a Nash hallucinációit bemutatni...

MN: Szerinted hiteles volt? Hatottak rád a képek?

Pali: Hát, mindig attól függ, hogy mit mutatnak. A Csillagok háborújában például ott vannak azok a lények, az ufók, úgyhogy az ilyesmit igyekszem nem nézni... Hogy most elvittek-e az ufók, vagy nem vittek?... Nem nagyon keresek rá bizonyítékot, de lehetséges.

MN: Úgy érzed, elvittek?

Pali: Persze. Ha nem, akkor miért zavarnának?

Pali minden kérdésemre válaszolt - igaz, általában két-három kérdéssel "később", ezért képtelenség további részleteket közölni mondandójából. Abban ugyanis minden összefügg mindennel, és nem lehet kiragadni semmit.

A világok összeérnek

"Egyáltalán nem kivételes eset, ami Nash-sel történt, mármint hogy az állapotában ilyen jelentős javulás állt be" - mondja Soltész Ágnes szociális munkás, az "budán működő Kilátó Klubház vezetője. "Abból kell kiindulni, hogy sosem lehet pontosan tudni, hogy a skizofrénia miért alakul ki. Bizonyos helyzetekben belemenni egy másfajta tudatállapotba - szokássá válhat, amit nehéz félretenni. Ezeket úgy lehet elhagyni, ha csinálsz helyette valami mást, olyan környezetet keresel, amelyet jobbnak ítélsz. Például ha valakinél jön egy állapot, amelyet már ismer, amelyről tudja, hogy nagyon sérülékeny, akkor például a relaxációval, a meditációval megtanulhatja távol tartani magától a képzeteket. Arra nincs egyértelmű válasz, hogy öröklött tulajdonságaink, illetve az életünk során minket ért társadalmi és egyéb behatások mennyiben és hogyan befolyásolják a skizofrénia kialakulását. Mindenki elszenved kisebb-nagyobb traumákat élete során, mégsem lesz mindenki skizofréniás. Az biztos, hogy Nash és a hozzá hasonló emberek egy másik fajta tudatállapotba kerültek... Nash olyan állapotokból merített, olyan helyekre jutott el, amiben egészen másként látta a dolgokat. Amit se te, se én nem tudunk látni."

És amit nem látunk, azt nem értjük, tartózkodunk tőle. A szociális munkás szerint egy skizofrént addig tolerál a környezete, míg nem kezdi el maga körül zavarni az embereket. "A legfontosabb az volna, hogy megpróbáljunk közel kerülni hozzá, kommunikálni vele, hogy megtudjuk, ami éppen vele történik, az neki rossz, vagy sem. Mert ha például valaki csendesen elhallucinálgat, akkor kit zavar? Mivel magam nem jártam >>ott"Például Simon Péter egy tehetséges ember, aki egyszer csak bekattant, elkezdett hallucinálni, pszichiátriára került, a kórházban rengeteg gyógyszert kapott, többször sokkolták. Miután kijött, egy közeli ismerőse keresett meg bennünket, így vettük fel vele a kapcsolatot. Találtunk neki egy jó terapeutát, aki a gyógyszerelését is beállította, majd nagyon lassan csökkentette azt is. Közben rendszeresen tartottuk a kapcsolatot, találkoztunk, beszélgettünk. Péter tulajdonképpen nagyon sokat tett azért, hogy az élete megváltozzon. De a mai napig tudja, hogy bármikor választhatja azt, is hogy megbolonduljon." (Simon Péter verséből és cikkéből a Szeretethiány és az Aludni című keretes írásban idézünk.)

Ébredések - egy másik módszer

Az Ébredések Alapítvány és a Magyar Pszichiátriai Társaság Közösségi Pszichiátria Szekciójának elnöke, dr. Harangozó Judit, az úgynevezett integrált pszichiátriai ellátás egyik hazai bevezetője és alkalmazója. "Egy olyan komplex módszerről van szó, amely a skizofréniát betegségként kezeli, és orvosi, illetve pszichoszociális eszközökkel segíti a betegek gyógyulását."

A közösségi pszichiátria ma már nemcsak módszertan, hanem gyakorlat, amelynek az a célja, hogy a krónikus pszichiátriai betegeket lehetőleg intézményeken kívül ápolhassák - de úgy, hogy közben a betegtől is felelős aktivitást várnak. A lényeg, hogy szakemberekből, családtagokból, barátokból álló team foglalkozik vele, akik segítik őt az élet dolgaiban, a betegségből adódó nehézségek leküzdésében, a stressz kezelésében, és legfőképpen személyes céljai elérésében, így például, ami nagyon fontos, a munkahelyszerzésben. Az Ébredések és a Szigony Alapítvány szervezi a gondozottak számára ezeket a szolgáltatásokat. A VIII. kerületben működő nappali klub, a Harmónia Klubház megpróbál hatékony rehabilitációt nyújtani: a klubtagok maguk kezdeményezik és szervezik a programok nagy részét, sőt néhányan a klub "hivatalos" munkatársai. A kliensek által választott tagok önkormányzatot alakítottak, a klubbal kapcsolatos döntéseket a szakemberek és az önkormányzat együttesen hozza meg. Az alapítványokon keresztül ösztönző programokat készítettek a munkáltatók számára is. A skizofréniában szenvedők közül sokan megőrizték - legalábbis közepes szinten - a munkaképességüket, és egy ilyen program keretében képesek megtartani a munkahelyüket.

Harangozó sok mindenben nem ért egyet a Soteria Alapítvány munkatársával. "Valóban nem tudunk mindent arról, miért alakul ki a skizofrénia, de pontos adataink vannak az öröklődési kockázatokról és a stresszt okozó hatásokról. A közösségi pszichiátria is az orvostudomány része. Ez azt is jelenti, hogy a skizofréniát betegségnek tartjuk, olyan agyi betegségnek, amely más betegségekhez hasonlóan biológiai terápiákkal és pszichoszociális gondozással, rehabilitációval gyógyítható. A közösségi pszichiátria tehát tudományos vizsgálatokban hatékonynak mutatkozó terápiás eszközöket ajánl a pszichiátriai zavarral élőknek. A betegek és családjuk pedig élhetnek a választás jogával, milyenfajta segítséget fogadnak el, milyen célok érdekében. Azok a megközelítések, amelyeket a Soteria Alapítvány munkatársa megfogalmaz, részben laikus, részben filozófiai, úgy is mondhatom egzisztencialista elemeket tartalmaznak, amelyek egy része mára csupán >>tudománytörténeti>kalandok<< izgalmas, néha romantikus, sokszor végletes emberi helyzeteket eredményeznek, lélektani utakat nyitnak meg, amely régóta foglalkoztatja a gondolkodó embereket. Mindezt azonban meg kell különböztetnünk a gyógyítástól. A közösségi pszichiátriának tehát arra kell törekednie, hogy az újonnan elinduló szolgáltatások olyan szakmai tartalommal legyenek kitöltve, amelyek nem az ott dolgozók hitéből, filozófiai alapállásából táplálkoznak. Azzal egyébként egyet tudok érteni, hogy mindenkinek egyéni útja van, de ezt általában nem egyedül lehet megtalálni, és szerintem a meditáció, relaxáció nem tartozik a pszichotikus tünetek legyőzésének hatékony módszerei közé".

Dusza Erika

Szeretethiány

A) A skizophrenia minden valószínűség szerint szeretethiányból fakad.

B) A skizophrenia legjobb gyógymódja feltehetően a szeretet.

1. A psychózisról mint környezeti ártalomról: Ha a bizonytalan személyiség megoldhatatlan problémákkal találja szemben magát, előfordul, hogy maga a probléma megoldása helyett inkább önmagát oldja meg. A lélek, egy új személyiséget keres magának. Általábanvéve feltételezhető, hogy a psychózis által előidézett skizophrenia egy személyiségtranszformáció, amit az agy kínál fel a bajba jutott, sarokbaszorított léleknek.

Simon Péter: A környezet és a körülmények hatása a psychózisra című írásból

Az önazonosság tudata

Oliver Sacks neurológus szerint akkor "normális" egy ember, ha el tudja mesélni a saját történetét. Tehát az illető tudja, "honnan jött", ismeri a múltját, el tudja helyezni magát az időben. Megvan a saját jelene is, ami nem valami elkülönített, csak az ő számára fenntartott időt jelent, és persze jövője is van, vagyis tervei, és azt reméli, nem hal meg, mielőtt megvalósítaná azokat. Mert azt is tudja, hogy meg fog halni.

Noha sokan értelmezhetetlennek ítélik az elmebetegség fogalmát, mondván, csak az agy betegedhet meg, a szakirodalom bőségesen foglalkozik a témával. Olyannyira, hogy dr. Bonyár Lajos pszichiáter, aki önszorgalomból utánanézett, az elmebetegségnek összesen nyolcvanegy hivatalos meghatározását találta a lexikonokban, szakkönyvekben. "Általános meghatározás, hogy akkor normális valaki, ha nem ön- és közveszélyes. A definíciós különbségeket az okozza, hogy nincs egyetértés abban hol a határ, vagyis változó, hogy egy-egy megközelítésben úgymond mennyit >>hagynak rá>normalitásraA pszichiáter szerint a skizofrén emberre általában csak annyit mondunk: kissé bizarr. De ha például kiderül, hogy az ember visszamegy dolgozni, akkor rögtön kitör a pánik: "Úristen, mit fog csinálni?" Közben úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az illető miért volt esetleg több hónapos betegszabadságon, pedig tudják. "Valahogy az emberek a skizofréniától jobban félnek, mint a narkótól vagy az alkoholizmustól. Ez azért van, mert legtöbbünk nem tudja elképzelni, hogy az agy egy-egy része micsoda rendkívüli képességekkel bírhat. A legtöbb kistelepülésen van egy >>falu bolondja>hajlítani<< is csak az képes, akit a beteg megszeret. A skizofréniás emberrel nem lehet csak úgy bizalmaskodni."

Simon Péter

Aludni

(részlet)

Aludni térek,

az Ördög rám mered

mint aki sohasem alszik

és meglátja halovány foltomat.

Zöld szeméből egy szűk kis sugár

velőmig halad és átjár

egy másföldi durva útra,

ahol nem én vagyok az úr,

se Istenem.