Alvajárás: Álmában csenget egy kicsit

szerző
- legát -
publikálva
2003/6. (02. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ha megkérünk egy karikaturistát, rajzolja le, biztosra vehetjük, hogy a képen egy "balek típusú" férfit láthatunk, aki pizsamában és hálósipkában, előrenyújtott karral araszol

Ha megkérünk egy karikaturistát, rajzolja le, biztosra vehetjük, hogy a képen egy "balek típusú" férfit láthatunk, aki pizsamában és hálósipkában, előrenyújtott karral araszol

a háztetőn. Pedig az alvajárás elsősorban "gyermekbetegség", a felnőttkor hajnalán megszűnik. Akadnak persze kivételek."Az alvás jótéteményeit élvezni és ugyanakkor az ébrenlét dolgait intézni nagy perturbációja a szervezetnek" - mondja az orvos Lady Macbeth nagyjelenete előtt. Shakespeare sejteti, hogy az ilyesmi nemcsak "perturbáció"-t - zavarodottságot - jelent, hanem már-már a halált megelőző állapot. Az orvos ugyanis - miután végighallgatta a lady lidérces vallomását - ezt mondja: "Ilyen betegség nem fordult elő a gyakorlatomban: ismertem ugyan alvajárókat, de azok mind jámboran az ágyukban haltak meg."

Négyszáz évvel ezelőtt az alvajárásnál kevésbé különös jelenségeket is halált hozónak vagy éppen büntetendő cselekménynek tekintettek, és elég sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valamennyire csökkenjenek az ezzel kapcsolatos hiedelmek. De a legközismertebb vélekedést, mely szerint a telihold "fénye" hozza helyzetbe az alvajárót, sokan még ma is elfogadhatónak tartják.

Teszi a dolgát

Az alvajárás a fogcsikorgatáshoz (Éjszakai zománc, Magyar Narancs, 2002. június 13.) hasonlóan a paraszomniának nevezett alvászavarok közé tartozik. Ezekre az alvást kísérő tudattalan vagy félig tudatos tevékenységek, mozgások, vegetatív jelenségek jellemzők. Igaz, a mai napig nem tisztázott, hogy a legtöbb paraszomniának pontosan mi lehet az oka, ám a témával kapcsolatos szakmai vélemények kétségtelenül finomodtak az elmúlt évtizedekben. 1928-ban, a Család egészsége című "népszerű orvosi tájékoztató és tanácsadó" könyv még így foglalta össze: "Az alvajárás az idegbajnak, legtöbbször a hysteriának a tünete. Kezelése a hysteria kezelése. Az alvajárót az ágy mellé tett vizes edény, dézsa, lavór, teknő (mikor kilép az ágyból, vízbe lép, mire felébred) leszoktatja ugyan az alvajárásról, de ez nem elég, mert az alvajárás csak tünete más idegbajnak." Jó harminc évvel később, a Nyírő-féle pszichiátria-tankönyv 1961-es kiadásában ezt olvashatjuk: "A beteg alva járkál, beszélget, mozgásokat tesz, gyalul, leckét olvas, masturbál, néha hosszabb, bonyolultabb cselekvéseket is végez. Ezeket nevezi a nép holdkórosoknak. Valóban, ha a Hold az alvóra világít, a fényinger álomképeket idézhet elő, főleg olyankor, ha az alvás nem elég mély. Ha mármost az alvás csak részleges, és a motoros szféra a psyche felől hozzáférhető, az álomképek mozgásos reactiókat, cselekvéseket váltanak ki. Vannak szerzők, akik szerint csodálatos ügyességek kerülnek előtérbe: fajfejlődésileg ősi készségek, mint amilyen a meredeken magasba kúszás, s ezért ezek az emberek falra mászhatnak, a tetőn biztosan, veszély nélkül járkálhatnak."

E kétségtelenül hatásos magyarázat lényegét, vagyis hogy az alvajárás valójában egy álom "folytatása", az újabb vizsgálatok nem támasztották alá. A jelenség ugyanis a mélyalvási fázisban, leggyakrabban körülbelül egy órával az elalvás után jelentkezik, és az esetek túlnyomó részében amnéziával jár. Mindez persze a "néző" számára hihetetlennek tűnik, hiszen az alvajárás "koreográfiája" általában a következő: az illető felül, kinyitja a szemét, egy ideig érzelemmentesen bámul maga elé, majd felkel és elindul. Innentől kezdve bármi megtörténhet. (Lásd Éhes disznó makkal című keretes írásunkat.) Előfordult már, hogy az alvajáró felhívta az egyik ismerősét, autót vezetett, vagy éppen kivitte az ágyneműjét a gangra, ott megágyazott és lefeküdt. Az viszont nem igaz, hogy alvajáráskor az ember különféle lélegzetelállító mutatványokra képes, tehát semmi falon járás vagy kötéltánc.

Néha kínos

"Találkoztam már olyan beteggel, aki átment az üvegajtón, és komolyan megsérült, bár az ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. Valójában a felnőttkori alvajárás sem gyakori panasz, sokkal inkább gyermekkori betegségnek tekinthető, ami hároméves kor tájékán jelentkezik, és legfeljebb kamaszkorig tart - mondta dr. Szűcs Anna, az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet alvásrendelésének munkatársa. - Úgy tűnik, hogy ez a rendellenesség örökletes, kialakulása pedig valószínűleg az alvásszabályozási zavarral hozható összefüggésbe. A szülőknek azonban nem kell megijedniük, kinövi a gyerek, mégis jó, ha bizonyos óvintézkedéseket tesznek."

A felnőttkori alvajárás legtöbbször a gyermekkori folytatása. Gyakorisága körülbelül egyszázalékos, de harmincéves kor után csak nagyon ritkán fordul elő. A legtöbbször valamiféle más, idegrendszeri vagy pszichés probléma kísérőjelensége.

Általános vélemény, hogy az alvajárás teljes amnéziával jár, Szűcs Anna szerint azonban ez nem egyértelmű. "Voltak olyan pácienseink, akik emlékeztek rá, mit csináltak és miért. Az egyik például tudott arról, hogy kimászott az ablakon. Bizonyos esetekben tehát úgy tűnik, mintha az alvajárás valójában megváltozott tudatállapot lenne - félúton az alvás és az ébrenlét között."

Egy alvajáró gyerek "aranyos", a felnőtt viszont igen gyakran keveredhet kellemetlen szituációkba, nem csak a balesetveszély miatt. Különösen akkor lehet kínos, ha valamilyen közösségben "indul el". Egy diákkollégiumban "vidám" éjszakai program lehet a szobatárs produkciója, de az sem számíthat kifejezetten sok jóra, aki egy laktanyában vagy börtönben az alvajárás után valamelyik hálótársa ágyában köt ki.

A legésszerűbb (és leghumánusabb), amit ilyenkor tehetünk, hogy megpróbáljuk visszaterelni az ágyába az alvajárót. Semmiképpen ne ébresszük fel, mert ki tudja, zavarodottságában miféle meglepetésre képes, bár agresszív megnyilvánulások viszonylag ritkán fordulnak elő.

A felnőttkori alvajárást önálló rendellenességnek tekintik, amivel érdemes orvoshoz fordulni - megelőzésében mégis az a triviálisnak látszó dolog a legfontosabb, hogy a beteg "aludja ki magát rendesen". Megakadályozását bizonyos nyugtatók segíthetik, és hasznos lehet az ún. "alváshigiénés" szabályok betartása is (lásd a 12 pont című keretes írást), mivel bebizonyosodott, hogy a rendszertelen alvás, az alkohol vagy a kábítószer hajlamosító tényező lehet. Nemrégiben egy alvajárókon végzett kísérlet során kimutatták, hogy azok között, akiknél alvásmegvonást alkalmaztak, háromszor gyakrabban jelentkezett a probléma.

- legát -

12 pont

1. Tartson szigorú napirendet! Lehetőleg mindennap azonos időben keljen fel és feküdjön le, hétköznapokon és hét végén egyaránt.

2. A rendszeres mozgás, sportolás javítja az alvás minőségét. De: lefekvés előtt 3-4 órával ne végezzen megerőltető testi tevékenységet, ne sportoljon intenzíven!

3. A lefekvés előtti órákban ne fogyasszon erős, zsíros ételeket, alkoholt, és ne dohányozzon!

4. Korlátozza a koffeintartalmú italok (kávé, tea, kóla, kakaó) fogyasztását, különösen a késő délutáni és esti órákban!

5. Alakítson ki megfelelő elalvás előtti szokásokat! (Legyen rutinszerű a tisztálkodás, fogmosás stb.)

6. Fordítson figyelmet a megfelelő alvási környezet kialakítására! (Tiszta levegőjű, csendes, sötét szoba, szükség esetén füldugó, megfelelő páratartalom, megfelelő keménységű matrac és párna, természetes anyagokból készült ágynemű, hálóruha stb.)

7. Az elalvást segítheti a könnyű, nagy szénhidráttartalmú vacsora, a meleg fürdő, a hűvös szoba (meleg paplannal), a relaxáció (például zenehallgatás, olvasás, relaxációs gyakorlatok) és egy pohár tej.

8. A hálószobát csak alvásra, relaxációra és szeretkezésre használja! Ne egyen, ne nézzen tévét, ne dolgozzon az ágyban!

9. Lehetőleg ne aludjon napközben, kivéve, ha speciális alvásproblémája miatt orvosa ezt kéri.

10. Ne feküdjön le túl korán, és ha fél órán belül nem alszik el (illetve ha felébred éjszaka és képtelen visszaaludni), keljen fel az ágyból, menjen át egy másik szobába, és ott olvasson, pihenjen. Ilyenkor ne egyen, ne igyon és ne dohányozzon. Csak akkor térjen vissza ágyába, ha már kellően álmos! Próbálja az ágyban töltött időt a tényleges alvási időre korlátozni.

11. Ébresztőóráját az éjszaka során tartsa hátrafordítva, s éjszakai felébredései során ne nézzen automatikusan az órára!

12. Ne feledje, hogy napközbeni tevékenységei nagymértékben befolyásolják éjszakai nyugalmát - éjszakai pihenése visszahat napközbeni éberségére, testi teljesítőképességére és lelkiállapotára!

(Forrás: Az alvás- és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája, szerk.: dr. Novák Márta, Okker, 2000)

Éhes disznó makkal

Az alvajárás az ügyvédek figyelmét sem kerülte el. 1878-ban Skóciában felmentettek egy férfit a gyilkosság vádja alól, mert a bíróságot sikerült meggyőzni, hogy alvás közben ölt, nemrégiben pedig az Egyesült Államokban született felmentő ítélet. A vád közszeméremsértés volt, egy fiatalember ugyanis a forgalmas úttest középén ébredt, anyaszült meztelenül.

Az alvajárás egyik "vadhajtása" az ún. alvásfüggő evészavar, ami tulajdonképpen - teljes vagy részleges amnéziával járó - mértéktelen éjszakai zabálást jelent. Olyannyira, hogy az alvajáró sokszor a fagyasztott ételt, sőt a csomagolópapírt is megeszi. A vizsgálatok alapján az ilyen esetek többségében az "elkövető" a lefekvés után arra gondol, milyen jó is lenne még enni valamit.

szerző
- legát -
publikálva
2003/6. (02. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...