Bár még nem hozták nyilvánosságra friss HBSC-kutatás (Health Behaviour in School-aged Children) részletes eredményeit, azt már lehet tudni, hogy az adatokból egyértelműen kiderül, a holland gyerekek elégedettsége jelentősen nőtt 2013 óta. Ha csak a korábbi adatokat nézzük, ez akkor sem meglepő: 2013-ban például az UNICEF felmérésből derült ki, hogy a holland gyerekek a legboldogabbak a világon, de a különböző, a világ felnőtt lakosságát vizsgáló boldogságkutatásokban is rendre az élen végez az ország. Az ENSZ idén márciusban megjelent boldogságjelentéséből az derült ki, hogy Hollandia a világ hatodik legboldogabb országa.
A hamarosan megjelenő HBSC-kutatás 48 ország 7000 fiataljának elégedettségét vizsgálta, éppen úgy, ahogy a néhány évvel ezelőtti kutatás is tette. Abból az is kiderült, hogy a hollandiai fiatalok meglepően nagy, 86 százaléka mondta azt, hogy osztálytársait kedvesnek és segítőkésznek tartja. De a korábbi kutatásból azt is megtudhattuk, hogy a holland fiúk 94 százaléka boldog életre számít (egy tízes skála segítségével jelezhették, hogy szerintük milyen élet vár rájuk), míg a lányok 84 százaléka vélekedett hasonlóan. Most ez a szám valószínűleg csak még jobban növekedett.
| ||
Hogyan csinálják?
Noha az eredményt sok dolognak be lehet tudni, a fiatalok elégedettségében igen jelentős szerepet játszik az iskola. A holland iskolák pedig a világ legjobbjainak számítanak, holott rögtön egy furcsasággal indítanak: a gyerekek itt már 4 éves kortól iskolába járnak. Igaz, az első két évben csak előkészítés zajlik, az oktatás hagyományos része csupán 6 éves korban indul, és egészen a gyerekek 12 éves koráig tart, amikor átmennek középiskolába.
„Az általános iskolákban a gyerekek nincsenek úgy leterhelve, mint Magyarországon, éppen ezért sokkal kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak” – meséli a Dél-Hollandiában élő Parajdi Kinga, aki 22 éve él az országban, és már a gyerekei is ide születtek. A szintén a Hollandiában élő Bán Tamás is ezt erősíti meg, akinek általános iskolás korú gyerekei vannak. Ő azt mondja, hogy Hollandiában a gyerekek nem ismerik a házi feladat fogalmát, és feleltetés sincs. „Egyedül témazáró dolgozatot szoktak írni. Ha pedig nagyobb anyagból lesz számonkérés, akkor előtte pár nappal szoktak a szülőknek is küldeni e-mailt, hogy figyeljünk rá és segítsük a felkészülést” – meséli Tamás.
A kevés számonkérés és kevésbé erőltetett tempó miatt a gyerekeknek sokkal több szabadidejük is van. Ebben ráadásul a holland oktatási rendszer is segít, az iskolákban ugyanis úgynevezett hosszú és rövid napok váltják egymást: elsőben és másodikban a gyerekeknek csak heti két hosszú napjuk van, ami azt jelenti, hogy a hét három másik napján csak reggel fél kilenctől délig vannak iskolában. Bár ez a későbbiekben változik, a fél kilences kezdés végig megmarad, mert a hollandok tudják, hogy a reggeli nyolcórás kezdés túl korai a gyerekeknek, de leginkább a kamaszoknak.
Itt arra kíváncsiak, mit tudsz
A holland iskolákban, ahol mind a tankönyvek, mind a tanszerek teljesen ingyenesek, gyakori az úgynevezett circuit-modell: a gyerekeket csoportokba rendezik, és egy órarend szerint osztják be a napjukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne önálló munka, a Nunspeetben élő Horváth-Hegyi Barbara például azt mondja, a gyerekek sokat dolgoznak egyedül is, hogy megtanuljanak önállósodni. „A holland iskolában a diákok erősségeit helyezik előtérbe, így nem is stresszelnek a gyerekek” – mondja.
| ||
Parajdi Kinga azt is hozzáteszi, hogy a holland diákok már sokkal hamarabb részt vesznek a közéletben, mint mondjuk a magyar fiatalok. Szerinte középiskolában sokkal nagyobb a szólásszabadság, és az is az önállósodást segíti, hogy a diákok 12 éves korukban választhatnak, milyen középiskolába szeretnének menni. Felvételi azonban ilyenkor sincs: a korábbi eredmények, az úgynevezett Cito-teszt és a tanárok véleménye alapján döntenek a felvételről a középiskolákban. Arra kérdésre, hogy miért a hollandok gyerekek a legelégedettebbek, Kinga azt válaszolja, hogy mert nincs rajtuk nyomás, bármikor véleményt nyilváníthatnak, és valóban emberként kezelik őket már kiskoruktól kezdve.
Andrea Hollandiában dolgozó pedagógusként tud hozzászólni a témához. Szerinte az országban az a jellemző, hogy a szülők egyáltalán nem várják el, hogy a gyerekük egyetemre menjen, egyetlen dolog számít, mégpedig, hogy boldog és egészséges legyen. Ez elsőre kicsit közhelyesnek tűnik, pedig nem az: Andrea szerint a szabadelvűség minden szinten tapasztalható nevelésben és a társadalomban. Ő például tanárként olyan módszerek mentén tanít, amilyeneket jónak tart. „Persze, vannak alapelvek, de nagyon általánosak. Azt hozol ki belőle, amit akarsz” – meséli. Azt is mondja, hogy itt a praktikum elve a fontos a tanulás és a tanítás során egyaránt: semmi olyat nem tanítanak, aminek nagy gyakorlati haszna ne lenne, és ez is hozzájárul a gyerekek elégedettségéhez. Andrea szerint Hollandiában a csinálva tanulni az alapelv, általában rengeteg projekt és program fut egyszerre az iskolákban.
Ha szeretnél, menj el dolgozni
Ha a holland fiatalok dolgozni szeretnének, semmi nem akadályozza meg őket ebben, így akár már 13 éves kortól elkezdhetik építeni a jövőjüket. 13 éves kortól ugyanis bárki dolgozhat, és ez a munka már a későbbi nyugdíjukba is beleszámít. Parajdi Kinga szerint a legjellemzőbb, hogy a fiatalok újságot hordanak ki, de 16 éves koruktól már mehetnek étterembe, áruházakba és strandokra is dolgozni. Választhatnak önkéntes munkát is, olyan is van, melyet bőségesen honorálnak. Létezik például olyan program, amelynek keretében ingyen lakhatást kap, aki vállalja, hogy havonta legalább 30 órát idősekkel foglalkozik egy otthonban.
Látják, hogy a céljaik elérhetőek
A holland eredményekhez az is hozzájárul, hogy az állam és az iskola kiemelten segíti a szülőket. A támogatások a keresetektől függnek, de az elmondható, hogy az alacsonyabb fizetésű szülőket jobban segítik. Az egyedülálló szülők pedig kedvezményt kapnak az adózáskor, de létezik egy bizonyos kártya (ooievaarspas) is, melyet az önkormányzatok adnak ki a szülőknek, és ez többféle kedvezményt is biztosít annak, aki egyedül neveli a gyerekét. Mivel a szülőknek kevesebb a gondjuk, Horváth-Hegyi Barbara szerint sokkal következetesebben tudják nevelni a gyerekeket, sokkal több időt tudnak rájuk fordítani. Ezt jól demonstrálja az adat, miszerint a holland 11 évesek több mint kétharmada a szüleivel vacsorázik esténként.
Bán Tamás azt mondja, a holland fiatalok elégedettségének alapvetően egyszerű az oka: „Van jövőképük és nincsenek leterhelve. Látják azt, hogy lehet előre haladni, látják és tudják, hogy a céljaik elérhetők úgy is, hogy nem kell reggeltől estig, hétfőtől vasárnapig robotolniuk. Megkapják a tudást és a lehetőséget a nagybetűs élethez.”
