A Gina titka

Mint a műanyag

Lélek

A Gina, másnéven GHB egyáltalán nem új szereplő a drogok piacán, a mostani balesetek azonban az eddiginél sűrűbb használatot sejtetnek. A tragédiák hátterében általában az áll, hogy alkohollal, esetleg más kábítószerekkel kombinálva használják őket.

Néhány héten belül több, a Ginának nevezett tudatmódosító szerhez kapcsolható, részben tragikus kimenetelű esetről is beszámolt a sajtó. Szerda hajnalban például egy debreceni lakásban lett rosszul két fiatal, közülük az egyik életét is vesztette. Noha nem szeretnénk az orvosszakértői vizsgálat elébe menni, de a gyanú szerint az esetet a Gina nevű szer és nagy mennyiségű alkohol együttes használata okozta. Mint látni fogjuk, sajnos ez sem egyedi: ahogy a többi drognál, így a Ginánál is súlyosbítja a gondot a kombinatív és mindenekelőtt mértéktelen alkoholizálással kísért szerhasználat.

Bennünk is ott a Gina

Az idétlen magyar (és a világ más részein ismeretlen!) szlenggel Ginának nevezett, leánykori nevén GHB nem új szereplő a rekreációs drogok világában. (Ez utóbbi betűszó amúgy a gamma-hidroxi-vajsav angol nevéből képzett rövidítés.) Vízoldható, ezért ilyen-olyan emberi fogyasztásra alkalmas nátriumsója a kémiai nevezéktannak megfelelően már (nátrium-)gamma-hidroxi-butirát – s így magyarul is kijön a név! A GHB ékegyszerűségű vegyület, s bár tudjuk, olvasóink tán kevéssé lelkesülnek a kémia rejtett esztétikuma iránt, de elmondhatjuk, hogy a tudatmódosításra alkalmas szerek közül ennél már csak az öngyújtógáz hatóanyaga (propán-bután keverék) rejt magában kevésbé szofisztikált molekulákat (no meg ez etil-alkohol, de azt amúgy is lehetetlen alulmúlni).

 

GHB


GHB

 

A GHB neve alapján már megint valami gonosz dizájner drogot (ezekről lásd korábbi cikkünket) sejtene a laikus publikum, pedig a fenéket! Hogy mást ne mondjunk, a Ginát szervezetünk, a legrafináltabb konyhai vegyész is rendszeresen gyártja kisebb dózisokban. Természetes előfordulása a központi idegrendszer, ezenkívül a bor, a sör (tudniillik a természetes erjedés során is keletkezik!), a marhahús, a citrusfélék, és apróbb adagokban szinte minden állat tartalmazza. Magától értetődik, hogy holmi gourmet-lakomákkal nem tudunk annyit bevinni a szervezetünkbe, hogy az üssön is, ezért szokták mesterségesen előállítani. Mindenekelőtt gyógyszerként alkalmazták, többnyire egzotikus betegségek tüneteinek csillapítására és érzéstelenítőként is. Kúrálnak vele izomműködési rendellenességekben jelentkező kataplexiát, alvászavarokat, azon belül kóros aluszékonyságot (narkolepsziát) és álmatlanságot egyaránt, továbbá ritkább alkalmakkor az alkoholizmus kezelése során vagy éppen a klinikai depresszió tüneteinek enyhítésére adagolják.

Inkább tompít

Emellett persze jó ideje használják rekreációs drogként is – pedig nem éppen pörgető, sokkal inkább a drogokkal kapcsolatos leegyszerűsítő sztereotípiáknak megfelelő, kábító hatásáról ismert ez a szer. Nem hiába: a GHB úgynevezett depresszáns anyag – hasonlóan az alkoholhoz, a barbiturátokhoz, az opiátokhoz, a tropán-alkaloidokhoz (atropin és társai) és számos, például antipszichotikus szerhez: a központi idegrendszer bizonyos részeinek működését tompítja, blokkolja. Az agykémiai kutatások egyik következő csapásiránya lehet a szervezetben termelődő GHB hatásának és feladatainak tisztázása: annyi biztos, hogy kapcsolódik olyan receptorokhoz, amelyek serkentenek, s olyanokhoz is, amelyek inkább gátolják a kémiai alapú agyi információáramlást.

A felhasználók között terjedő legendák a GHB hatását sokszor az ecstasyhoz mérik, s eufóriáról, a gátlások eltűnéséről, kiterjesztett érzéki élményekről, mindent betöltő empátiaérzésről számolnak be. Ennél azonban jóval gyakoribbak a nem szándékolt mellékhatások, pláne, hogy az alább részletezendő fogyasztási forma miatt egyszerűen lehetetlen belőni az „ideális” dózist. Ekkor pedig jöhet émelygés, szédülés, rosszullét, remegés, látási és légzési nehézségek, emlékezetvesztés, súlyosabb (igaz, a nemzetközi irodalom szerint sem nagyszámú) esetekben a halál! S akkor még csak egyedül a GHB-ről van szó. Márpedig – s a közelmúlt magyar tragédiái is ezt tanúsítják – sosem magában alkalmazzák a Ginát, hanem más szerekkel, például amfetaminfélékkel kombinálva, és minden esetben alkohollal alaposan nyakon öntve. Ez utóbbi pedig azért különösen veszélyes, mivel a GHB egyik legfőbb hatása, hogy gátolja az alkohol kiürülését. A Gina-fogyasztó sokkal könnyebben kap alkoholmérgezést, ami az esetek jelentős részében abban jelentkezik, hogy a légzési rendszer részlegesen vagy teljesen felmondja a szolgálatot – ami az egyik fő oka a GHB-vel kapcsolatos haláleseteknek.

Ez már nem is az a Gina

 

GBL


GBL

 

 

A fogyasztás kiterjedtségéhez képest nem túl nagyszámú, ám ettől még ugyanolyan fájdalmas tragédiák vélelmezhető másik oka pedig, hogy a forgalomban lévő Gina hatóanyaga már nem is GHB. Ez főképpen azért van, mert számos országban, hazánkban például idén január elsejétől illegálisnak számít: mind kereskedelme, mind fogyasztása büntetendő. Ennek megkerülésére az utcai cuccban már egy másik vegyület (úgynevezett prodrog), a GBL (gamma-butirolakton) szerepel, amelyet szervezetünk könnyedén alakít át számára is értelmezhető GHB-vé. A GBL megtalálható kereskedelmi forgalomban lévő oldószerekben és festéklemosókban: ezekből azután laborkörülmények között könnyű elkülöníteni, bár arra nem vennénk mérget, hogy az így nyert Ginában nem maradnak oldószerek és kemikáliák maradványai. Ráadásul nem is ez az egyetlen veszély az utcai körülmények között orrcsöppszerű kiszerelésben, pipettával adagolható és vízoldható tulajdonságú szerrel kapcsolatban. A GBL a szervezetbe kerülve sokkal gyorsabban és teljesebb mértékben szívódik fel (miközben GHB-vé alakul át), az úgynevezett dózis-válasz görbéje is meredekebb, s éppen ezért könnyebben lehet túladagolni is. A kombinált, pláne ivással kísért szerhasználat veszélyeiről pedig nem lehet eleget beszélni – erre hívta fel a figyelmet Csák Róbert, a Kék Pont Alapítvány portálunknak nyilatkozó szakembere is.

Öntudatlan nők

A GHB esetében nem lehet szó nélkül hagyni, hogy leginkább ez a szer híresült el date rape drug-ként, azaz olyan szerként, melyet a megkörnyékezni kívánt nők italába csempésznek, hogy azután az öntudatlan személlyel már azt csináljanak, amit akarnak. Nem vonnánk kétségbe, hogy a Ginát erre a célra is szokták használni, pláne nem azt, hogy létezik a szerhasználattal elősegített date rape jelensége, csupán annyit tennénk hozzá, hogy az ilyen célra alkalmazható legelterjedtebb szer bizony maga az alkohol. Sőt, az aljas indokból bevetett szerek között is vannak versenytársai a Ginának – például a benzodiazepinfélék. Ráadásul a fenti szereket nemcsak szexuális erőszak előkészítésére, hanem markecolásra, az áldozat kifosztására is fel szokták használni. Az efféle esetek elkerülésére javasolják, hogy szórakozóhelyeken ne igyunk meg olyan italt, amelyet nem a szemünk láttára töltöttek ki vagy kevertek össze. Szoktak arra is hivatkozni, hogy a GHB-nek, egészen pontosan a gamma-hidroxi-vajsav nátriumsójának a sós íze elárulja magát, csakhogy ez némely italokban (gondoljunk csak a Bloody Maryre) egyáltalán nem fog feltűnni. Még „szerencse”, hogy a Ginaként beszerezhető prodrog kifejezetten keserű: ízét az ínyencek az állott vízéhez és az égett műanyagéhoz hasonlítják.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.