Vekerdy Tamás: A gyerekeket manapság öröm helyett szorongás várja a magyar iskolákban

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 23.

Lélek

A pedagógusokat és a gyerekeket is a végletekig kimeríti ez a rendszer.

Az ismert pszichológus a Népszavának adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte a mai iskolában nincs öröm, helyette egy „bizonyos szorongás” van jelen, ami visszafogja a gyerek teljesítményét. Vekerdy Tamás úgy látja: oktatásunk egyik paradoxona, hogy úgy akarunk teljesítményt kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Felhívta a figyelmet az élménypedagógia fontosságára is, bár jelenleg mindez meg sem érinti a mai magyar iskolai praxist, „és bár sokat szidtuk a magyar iskolát ’89 és 2010 között is, ma az egy aranyidőnek látszik, ahol nagyszerű dolgok jöttek be”.

Vekerdy Tamás

Vekerdy Tamás

 

Vekerdy kiemelte, ugyan „2010 óta megmaradt pár alternatív program, ennek ellenére a normál pedagógus rettenetesen be van szorítva időben és ostoba bürokratikus feladatokban. Végletekig ki van merítve ő is és a gyerekek is”.

A jelenlegi politikai közhangulatról a pszichológus úgy nyilatkozott, szerinte kétségbeejtő, hogy manapság olyan dolgokat züllesztenek politikai jelszó szintjére, amely az embernek egyébként fontos és kedves lenne, kezdve a zsidó-keresztény hagyománytól, a nemzetiig. „Amikor emberek, embereket masszaként kezelnek és nem egyénként (zsidó, meleg, cigány, román, magyar, satöbbi), akkor az erőszak és a gyilkolás, a kiirtás felé haladunk. Húsz év gyűlöletkeltés után azt tudjuk, hogy hány zsidót öltünk meg, azt is tudjuk, hogy nálunk cigányokat lőttek le egészen elképesztő módon, most mégis migránsozás, újabb gyűlöletkeltés van” – hangsúlyozta.

„Kedves kolléga, ezt a tantervet ne tartsa be!"

Idén ősszel töltötte be nyolcvanadik évét az ország legnépszerűbb pszichológusa, aki mindig sokat ostorozta a magyar iskolarendszert, de az utóbbi évek oktatáspolitikai fejleményeit egyenesen katasztrofálisnak tartja. Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint az egy tanulóra jutó ráfordításunk az alapképzéstől a diplomáig az OECD-átlag fele.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.