A budapestiek kétharmada ritkábban használja a tömegközlekedést a járvány kitörése óta

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 10.

Lokál

Inkább autóba ülnek, vagy bicikliznek. De a gyalogosok aránya nőtt a legnagyobb mértékben.

A budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta – derült ki a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készült közvélemény-kutatásából.

A megkérdezettek 32 százaléka gyakrabban megy autóval, kerékpárral a válaszadók 19 százaléka közlekedik sűrűbben, míg nagy arányban vannak azok (41 százalék), akik egyre többször gyalog járják a várost.

A felmérés során iskolai végzettség és kor szerint is kíváncsiak voltak a közlekedési szokásokra.

A Publicus rákérdezett arra is, mit gondol a közvélemény arról, hogy idén elmaradnak az augusztus 20-i események. A lakosság döntő többsége, a megkérdezettek 92 százaléka szerint a kormány jó döntést hozott, amikor lefújta az augusztus 20-i ünnepségsorozatot és a tűzijátékot. A válaszolók 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy egészében hibásnak gondolja a halasztást.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.