Minden negyedik szülőnek új számítástechnikai eszközt kellett venni a koronavírus-járvány idején

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 10.

Lokál

Több tízezer diák még így is kimaradt a digitális oktatásból megfelelő eszköz vagy internetkapcsolat hiányában.

A megkérdezett szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért – ez derült ki a Budapest Bank legfrissebb, 500 fős reprezentatív kutatásából.

A gyermekek fele laptopot, negyede asztali számítógépet, 14 százalék mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, 64 százalék válaszolta ezt.

A kutatás szerint a tanárok és diákok elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportokon keresztül tartották a kapcsolatot.

Az MTI-nek küldött hétfői közleményben az is szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatt a magyar közoktatás rekord sebességgel állt át a digitális oktatásra.

A lenti cikkünkben arról írtunk részletesen, hogyan érinti az ország legkiszolgáltatottabb rétegét a járvány. Sok szegény településen élő családnak nincs laptopja, vagy tabletje, legfeljebb okostelefonja, de sokaknak internetelérés nélkül. Ráadásul, ha több gyerek van a családban, nehéz megosztozni az eszközökön, sok esetben pedig a család sem ért az eszközökhöz, így a digitális oktatás nem tud jól működni.

„Jobban félünk az éhségtől, mint a járványtól, mert az hamarabb ide fog érni!"

A koronavírus minden társadalmi rétegnél másképp érezteti a hatását: a legszegényebbek például elveszítették az alkalmi munkájukat, a romatelepeken a kisboltokban felment a termékek ára. Az éhezés egyelőre nagyobb fenyegetettséget jelent számukra, mint a járvány. „Nálunk nincs jele a járványnak, inkább a félelem, a stressz és a szorongás látszik az embereken.

A Klebelsberg Központ számításai szerint csaknem negyvenezer diák marad ki a digitális oktatásból, miután otthon nincsenek meg a megfelelő eszközeik – számítógép vagy tablet – az interneten tartott órákon való részvételhez, de sokaknál még internet sincs bekötve. Elsőre kevésnek tűnhet, hogy a számok alapján a tanulók öt százaléka szembesül ilyen nehézségekkel, de ez még mindig 37,5 ezer gyerek a 750 000 tanulóból.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.