A Fővárosi Törvényszék nem talált kivetnivalót a Magyar Rádió bontási engedélyében

  • narancs.hu
  • 2025. február 26.

Lokál

A jogerős ítélet szerint nem sérült az egészséges környezethez és a testi egészséghez való alapvető jog.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elutasította a Pikó András vezette VIII. Kerületi Önkormányzat és felperestársai keresetét, amelyben megtámadták a Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyét – írja a 24.hu.

Az ítélet szerint a Pázmány-kampusz építéséhez kiadott engedély minden jogszabályi előírásnak megfelel, ezért azt a bíróság jogerősen helyben hagyta.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontása miatt 2024 májusában indult peres eljárás a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély jogszerűsége kapcsán. Az önkormányzat mellé másodrendű felperesként bekapcsolódott a perbe a szomszédos Szentkirályi u. 29-31. szám alatti társasház, és egy környékbeli lakos is.

A Fővárosi törvényszék közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik.

További igazságügyi szakértői véleményre pedig a vonatkozó jogszabályok szerint nincs szükség.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság azt emelte ki, hogy

a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés.

Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. 

A közlemény szerint az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához-

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.