A Fővárosi Törvényszék nem talált kivetnivalót a Magyar Rádió bontási engedélyében

  • narancs.hu
  • 2025. február 26.

Lokál

Nem sérült az egészséges környezethez és a testi egészséghez való alapvető jog.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elutasította a Pikó András vezette VIII. Kerületi Önkormányzat és felperestársai keresetét, amelyben megtámadták a Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyét – írja a 24.hu.

Az ítélet szerint a Pázmány-kampusz építéséhez kiadott engedély minden jogszabályi előírásnak megfelel, ezért azt a bíróság jogerősen helyben hagyta.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontása miatt 2024 májusában indult peres eljárás a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély jogszerűsége kapcsán. Az önkormányzat mellé másodrendű felperesként bekapcsolódott a perbe a szomszédos Szentkirályi u. 29-31. szám alatti társasház, és egy környékbeli lakos is.

A Fővárosi törvényszék közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik.

További igazságügyi szakértői véleményre pedig a vonatkozó jogszabályok szerint nincs szükség.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság azt emelte ki, hogy

a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés.

Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. 

A közlemény szerint az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához-

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Egy nácisztikus személyiség

Leni Riefenstahlt ellentmondásos filmrendezőnek szokták nevezni, aki kétségtelen, olykor egyenesen zseniálisnak aposztrofált tehetségét rossz célok szolgálatába állította, pedig a képlet nem olyan bonyolult: életében és művészetében következetesen vezérelte saját becsvágya.

A padlónál is lejjebb

Steven Knight nem kóborol messze a Peaky Blinders világától; az Ezer bokszütésben tekintetét változatlanul az erőszak mindenféle for­mái­ra, az általános kegyetlenkedés közepette szövődő véd- és dacszövetségekre és a személyes ambícióra szegezi.

„Vigyen a ló”

A fegyverkovács alakjához kapcsolódó historikus szimbólumhordozás és a villoni balladaírás jelenti a szerző új verseskötetének képi és vershagyományát.

Curtis, az etalon

A belvárosi kerületek nagykörúton túli, jó közlekedésű, de kevésbé frekventált részein található üzlethelyiségek jellege és profilja folyamatosan változik, elég csak a Rózsa utca–Aradi utca–Izabella utca–Andrássy út által határolt kicsiny rész egykori legendás helyeire gondolnunk.

„Állj, ki vagy?”

Csáki Judit az utóbbi években kevesebb színikritikát írt, ám annál többet beszélgetett. Három év alatt három portrékötete jelent meg: 2022-ben Csuja Imréről (Imi, ne csináld!), 2023-ban Alföldi Róbertről (Alföldi – rajtam nem múlt), legutóbb pedig Csehalmi Györgyről.