A Fővárosi Törvényszék nem talált kivetnivalót a Magyar Rádió bontási engedélyében

  • narancs.hu
  • 2025. február 26.

Lokál

A jogerős ítélet szerint nem sérült az egészséges környezethez és a testi egészséghez való alapvető jog.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma elutasította a Pikó András vezette VIII. Kerületi Önkormányzat és felperestársai keresetét, amelyben megtámadták a Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyét – írja a 24.hu.

Az ítélet szerint a Pázmány-kampusz építéséhez kiadott engedély minden jogszabályi előírásnak megfelel, ezért azt a bíróság jogerősen helyben hagyta.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontása miatt 2024 májusában indult peres eljárás a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély jogszerűsége kapcsán. Az önkormányzat mellé másodrendű felperesként bekapcsolódott a perbe a szomszédos Szentkirályi u. 29-31. szám alatti társasház, és egy környékbeli lakos is.

A Fővárosi törvényszék közleménye szerint a bíróság megállapította, hogy a II. rendű felperes társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik.

További igazságügyi szakértői véleményre pedig a vonatkozó jogszabályok szerint nincs szükség.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság azt emelte ki, hogy

a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés.

Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. 

A közlemény szerint az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához-

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.