A Harvard visszaadja Álló Medve tomahawkját a Ponka indiánoknak

  • narancs.hu
  • 2021. július 7.

Lokál

A relikvia visszaadásának idejét nem tűzték ki, de szeptemberben a Ponka vezetők ellátogatnak a Harvardra.

A Harvard egyetem múzeuma visszaadja gyűjteményéből azt a tomahawkot, amely egykor egy nebraskai indián törzsfőnök, Álló Medve fegyvere volt.

Az egyetem Peabody Régészeti és Néprajzi Múzeuma bejelentette, hogy felvették a kapcsolatot a Nebraskában és Oklahomában élő Ponka törzs tagjaival a relikvia visszaadásával kapcsolatban.

Larry Wright Jr., a nebraskai Ponka törzs elnöke kedden elmondta, hogy a történelmi fegyver visszaszolgáltatása a hazatérés fontos szimbóluma a törzs számára, amelyet a szövetségi kormány az 1800-as években sok őslakossal együtt erőszakkal telepített át szülőföldjükről más területekre.

"Ez a történelmünk egy darabja, ami azt képviseli, hogy kik vagyunk, és miért élünk Nebraskában, tehát visszatérése nagyon is helyénvaló. Arról árulkodik, hogy a történelem nem engedi, hogy elfeledjük, min ment keresztül a népünk" - fogalmazott a törzsi vezető.

Álló Medvét 1878-ban fogták el, mert elhagyta a törzse számára kijelölt oklahomai rezervátumot, hogy megtartsa fogadalmát, és legidősebb fiát a törzs szülőföldjén, a nebraskai Niobrara-folyó völgyében helyezze örök nyugalomra.

Mérföldkőnek számító szövetségi perében sikeresen érvelt az amerikai őslakosok jogai és törvényes védelme mellett.

"Ez a kéz nem olyan színű, mint a tiétek. De ha megszúrod, fájdalmat érzek. A vér, amely kiserken, olyan színű, mint a tiétek. Ember vagyok. Mindkettőnket isten teremtett" - mondta a bíróság előtt.

A tomahawk visszaadásának pontos idejét nem tűzték ki, de szeptemberben Wright más Ponka vezetőkkel együtt ellátogat a Harvardra - számolt be róla Jane Pickering, a múzeum igazgatója.

A törzsi delegáció megtekinti a tomahawkot és más tárgyi emlékeket is, amelyek Álló Medvéé voltak, köztük egy nyakláncot, egy mokaszint és egy pipát.

Wright azt is bejelentette, hogy a nebraskai törzs már építi a múzeumot Álló Medve sírja közelében, ahol méltóképpen elhelyezhetik a relikviákat.

A tomahawk Álló Medve 1908-ban bekövetkezett halála után többször gazdát cserélt. A törzsfőnök eredetileg a perében őt képviselő ügyvédnek, John Lee Websternek ajándékozta, de a jogász hagyatékát halála után egy magángyűjtő vásárolta meg. A Harvard 1982-ben adománykét kapta a massachusettsi William Henry Claflin Jr. hagyatékából. Claflin Jr. 1930-ban vásárolta egy oklahomai ügyész özvegyétől. Azt nem sikerült kiderítenie a múzeumnak, hogy az ügyész, William Morris, hogy jutott hozzá.

A Harvardot februárban az Amerikai Indián Ügyek Szövetsége azért bírálta, mert az egyetem nem tárgyal minden esetben a törzsekkel azokról a kulturális műtárgyakról, amelyeket visszaszolgáltathatna nekik, és ezzel a szövetségi törvényt is megsérti. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.