A jövőben nemzeti színű zászlóval kell megjelölni a húspultban lévő árukat

  • narancs.hu
  • 2020. január 12.

Lokál

De ez csak a sertéshúsra vonatkozik.

Január közepétől kötelező lesz minden nagyobb áruházban zászlócskát szúrni a sertéshúsokba, hogy a vevő tisztában legyen azzal, honnan érkezett a megvásárolni kívánt sertéshús – írja a G7.

Érdekes, hogy a rendelkezés csak a sertéshúsra vonatkozik, a baromfi, marha és egyéb hentesárura nem. Vélhetően ezzel a magyar sertéshúsfogyasztást szeretnék elősegíteni.

A diszkontláncok (Aldi, Lidl, PennyMarket) csak előre csomagolt húst árulnak, így őket nem érinti a módosítás (a csomagoláson eleve fel kell tüntetni a származást, de zászlózni nem kell).

Mivel a NÉBIH tájékoztatása szerint a zászló színét a vágás, illetve a tartás helye dönti el, előfordulhat, hogy két zászló kerül a húsra, ha a két tevékenység eltérő országban történt. Tehát egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon kiszerelt/forgalmazott sertéskarajra csak a szlovák és az osztrák zászlót kell kitenni, a magyart nem.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.