Mélységesen felháborodtak a helyi zsidó hitközség tagjai, mikor tudomásukra jutott, hogy Nagymagyaron a zsidó temetőben rendezték meg (még szeptember közepén) a búcsút: a sírok mellett, között verték fel sátraikat az árusok, de ott állt a körhinta és az ugrálóvár is, a falu apraja-nagyja a kegyeleti helyen vigadott.
Senki sem gondolta morbidnak a helyzetet a helyiek közül. Nem tudatosult senkiben, hogy egy temetőben mulatozni, legyen az akármilyen és akármekkora, kegyeletsértés.
| ||
„Egykor több száz síremlék volt itt, mára ugyan már csak néhány áll, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a területen halottak százai nyugszanak. Ráadásul a terület nem a község, hanem a zsidó hitközség tulajdonában van” – nyilatkozta az Új Szónak Kornfeld Tibor, a dunaszerdahelyi zsidó hitközség egyik képviselője.
Kornfeld elmondása szerint közel harminc éve úgy egyeztek meg a községgel, hogy a temető területét nem kerítik be, hanem összegyűjtötték az épen maradt sírköveket, egy sorba állították fel azokat, és emléktáblát helyeztek el előttük. Így a temető megmaradt nyitott, nagy füves területként, amit a község gondoz.
Az esetről a hitközség az internetre feltett képeket látva értesült, és nagyon felháborodtak. „Ez egy kegyeleti hely több száz legyilkolt ember emlékére, és temető is egyben. El sem tudom képzelni, hogy egy katolikus vagy református temetőben a sírok fölé ugrálóvárat, sörkimérést és pecsenyesütő sátrat állítanának” – tette hozzá Kornfeld Tibor a lapnak.
A hitközség kegyeleti hely meggyalázása miatt feljelentést tett.
„Az esetet nemcsak a zsidó vallás, hanem a jó erkölcs és kegyhelyeink meggyalázásának tekintjük. Nem beszélve arról, hogy a földterület tulajdonosa a zsidó hitközségek szövetsége” – mondta a szlovák ÚZŽNO-nak Igor Rintel, a szövetség elnöke.
Az esetről Nagymagyar polgármestere, Csicsay Ottó úgy nyilatkozott, nincs tudomása feljelentésről. A búcsút pedig „már évek óta ezen a helyen ünneplik a faluban”.
