helyrajzi szám

A régi 0 kilométerkő

Lokál

1972-ben eltűnt a szobor, mindenféle indoklás nélkül.

A legenda szerint a budavári palota küszöbén állt a 0 kilométerkő, de a Lánchíd építésekor levitték a híd mellé, ahonnan viszont eltűnt. Sokáig senkinek sem hiányzott, nélküle is a Lánchíd budai hídfője maradt az állami országutak kilométer-számozásának origója. De az 1930-as évek elején, Festetics Pál ötlete nyomán a Hungária Automobil Club felkarolta az új 0 kilométerkő felállításának ügyét. Ez azt jelentette, hogy egy Szűz Mária-szobor elkészítésével bízták meg Körmendi Frim Jenő szobrászművészt, aki fehér márványból alkotta meg az egy méter magas, 1932. május 7-én leleplezett Madonna-kilométerkövet.

A korabeli leírás szerint a szobrot kétméteres mészkő oszlopon helyezték el, amelyet három, kőből faragott dombormű díszített. „Az egyik a gyalogost, az országutak vándorát, a másik a kocsist, a harmadik az autóvezetőt ábrázolja. A talapzat negyedik oldalán a következő felírás olvasható: A magyar országutak kiindulópontja, 0 kilométer. Állította a Hungária Automobil Club 1932” – írták a műről, amely 12 évig állt a Lánchíd budai hídfőjénél, majd Budapest ostroma idején elpusztult. És mivel 1945 után már senki nem gondolhatta komolyan, hogy Máriaként ábrázolják a 0 kilométerkövet, a téma sem került napirendre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.