Nógrádi kisfalvak koronavírus-járvány idején

Ahol az alma aranyat ér

Lokál

Jobban félnek a koronavírustól, mint a tavaszi első hullámban, de még jobban félnek az éhezéstől és a hidegtől. Nem véletlenül: munka csak elvétve akad, az élelmiszer drága, tűzifát venni biztosan nem tudnak. Nógrád megyei településeken kérdeztük az ott élőket mindennapi küzdelmeikről.

„Helyben inkább kisebb boltok vannak, ha nagy bevásárlásra van szükség, be kell menni Salgótarjánba. Nincs messze, van közvetlen buszjárat, a baj nem ez. Hanem, hogy ha nincs miből élelmiszert venni, minek menjek be a városba?” – mondja Matild a nappaliként is funkcionáló előszobában. Matild és családja egy éve költözött Szalmatercsről a Nógrád megyei Etesre, mert az ottani ingatlanjuk lakhatatlanná vált. Az etesi házban is kissé szűkösen férnek el, a négy gyerekből kettő velük lakik, egyikük a feleségével és az újszülött babájukkal. „Fűteni kell, a picinek muszáj melegben lennie, úgyhogy a férjem és a fiam minden nap mennek Szalmatercsre fáért. Nagy szerencsénk, hogy van ott egy földbirtokos, aki megengedi, hogy az erdőben a földre hullott gallyakat összeszedjük, mert tűzifát nem tudunk venni. Élelem is úgy van, mint a mesében: hol van, hol nincs. A hó végére már padlón vagyunk.” Matildékhoz hasonlóan sok család retteg a téltől a környéken, félnek a vírustól, de még jobban félnek az éhezéstől, a munkanélküliségtől és attól, hogy nem tudják mivel begyújtani azt a pici kályhát, amely az egyetlen hőforrás az egész lakásban.

Etes nagyjából 10 kilométerre fekszik Salgótarjántól, a községben körülbelül 1300-an élnek. Matild azt mondja, nem lehet panasz az emberekre, előre köszönnek, szívesen látják őket, pedig a nógrádi kis falvakban sokszor zárt közösséget alkotnak a helyiek – erről meséltek nekünk mások is. Matild a munkanélküliségre panaszkodik; ez általános a környéken, a koronavírus-járvány óta pedig még rosszabb lett a helyzet. „November eleje óta végre van munkám, bekerültem a közmunkába. Február végéig tart, utána nem tudom, mi lesz, de ez is valami. Eddig hiába kerestem munkát, nem volt semmi lehetőség, pedig megcsinálok én bármit, takarítok, szemetet szedek. Most is ezt csináljuk a közmunkán” – mondja Matild, és hozzáteszi, a férje tavasszal és nyáron alkalmi munkákat vállalt, főleg építkezéseken, de az is mind Budapesten volt, de ahogy felerősödött a járvány, az is megszűnt. Közmunkára korábban a férjét is behívták, de a jobban fizető alkalmi munka miatt nem vállalta, így most Matild az egyetlen kereső a családban. A legnagyobb fia egyetemre jár, és mellette sok helyen dolgozik, önkénteskedik: segíti a szülőket és az otthon maradt testvéreket. „Az elmúlt hónapokban a 12 ezres családi pótlékból és a 22 800 forintból éltünk (utóbbi a foglalkoztatást helyettesítő támogatás – a szerk.). A hónap végére sokszor kenyérre sem maradt.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.