Alföldi Róbert: „Tarlós nyissa ki a szívét, lelkét!”

Lokál

Péntek este hivatalosan is kezdetét vette a 20. Pride fesztivál. A megnyitó nem volt mentes a politikától: Alföldi Róbert beszéde valószínűleg rendesen kiverte a biztosítékot Tarlós Istvánnál.

A szervezők nagy örömére szabadban ünnepelték meg a 20. Pride fesztivál megnyitóját, mert zárt teremben már nem férnének el az érdeklődők. Kellemes nyári melegben kering mindenki egy-egy pohár borral a Holdudvar szivárványos kertjében. A rendezvényen számos politikus is tiszteletét teszi, ott van például Fodor Gábor, de megjelenik Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa, és Szél Bernadett, az LMP társelnöke is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Nem vagyok büszke rá, hogy meleg vagyok, és nem szégyellem, hogy meleg vagyok. Számomra normális, természetes állapot” – kezdi felolvasni Alföldi Róbert jól felépített beszédét. A szerelem sokszínűsége mellett arról is szó esik, hogy szerinte az is normális és természetes, ha egy bevándorló esik szerelembe a kerítésen túlról egy itt lakó magyar emberrel – a mondatnál elismerő taps és boldog ujjongás söpör végig a Holdudvarban. Kiemeli a szeretet fontosságát, amelynél független a nemek összetétele, ugyanis a lényeg így is megszületik, majd megemlíti a Bibliát és a kereszténységet. „Érdekes és némileg ellentmondásos az a tény, hogy ez nem magától értetődő, és nem természetes magatartás egy olyan országban, ami sokszor és sokfelé deklarálta magáról, hogy keresztény ország” – mondja, majd hozzáteszi: nem ért ezalatt semmiféle negatív felhangot mások hite iránt. „Én a szeretetet veszem észre a világból, és nem pedig azt, hogy kik és hogyan szeretik egymást” – mondja, és nem érti, itthon miért akarják egyesek meghatározni, hogy mi a jó, illetve igazi szeretet.

Alföldi mondandója azonban nem marad meg az általánosságoknál: egyenesen Tarlós Istvánhoz intézi a szavait. „Ennek a városnak a vezetője nem nevezhet semmilyen kisebbségi rendezvényt nem természetesnek és visszataszítónak, mert ez a kijelentés nem kultúremberhez méltó. Nem méltó egy igaz értékekben hívő, keresztény, konzervatív kultúremberhez. A főpolgármester úrnak lehetnek félelmei, lehet zavarban attól, ha két férfi egy pár vagy két nő egy pár” – mondja; Tarlós vagy ne vezessen világvárost, vagy változtasson a nézőpontján. „Ne ítélkezzen, hanem kérdezzen. Ne felsőbbrendűen véleményezzen, hanem vizsgálódjon. Nyissa ki a szívét-lelkét, és merengjen el azon, hogy vajon mi az, amitől ennyire retteg ettől a témától. Ez a dolga azért, mert ő a mi vezetőnk. Kell, hogy engem is szeressen, mert én is Budapesten élek, és idetartozom” – harsogja Alföldi, majd elmondja, ha Tarlós nem változtat a hozzáállásán, akkor azt a szemléletet fogja erősíteni, miszerint vannak felsőbbrendű és alsóbbrendű magyarok. „Elárulom, hogy csak magyarok vannak” – jelenti ki.

A rendező szerint Tarlósnak azért is kell önvizsgálatot tartania, mert nem kéne egy olyan társadalomban élni, ahol a buzi a legdurvább szitokszó. „Buzi, aki nem ad elsőbbséget, buzi, aki elém áll a boltban, buzi, aki más véleményen van, mint én. Buzi mindenki” – sorolja Alföldi, végezetül arról beszél, hogy semmilyen vitában vagy szituációban nem lehet érv vagy szempont a másik fél szexuális identitása.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A beszédek között irodalmi és zenés előadások színesítik az estét. A dalolók között van Kulka János és Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekese, Dunajcsik Mátyás pedig a költeményét gitárkísérettel olvassa fel, de mivel az estével egyhetes programsorozat veszi kezdetét, Fullajtár a blokkok között beszúr néhány ajánlót is.

A szervezők egyébként láthatóan arra törekedtek, hogy a fesztivált minél vegyesebb beszédekkel nyissák meg, de azért ki lehetett volna hagyni egy-két megszólalót. Mondjuk D. Tóth Krisztát, aki kevés kivétellel csak az előtte szólókat ismétli. Utal a kerítésre – úgy, ahogyan Alföldi tette, csak ennek már nincs olyan sikere. Továbbá elmondja, hogy a kisfia kislánya szerint teljesen oké az, ami ma este történik. Az oké szó kicsit beragad nála: elsőre sem üt, ahogy bizonytalanul kimondja, ötödjére pedig végképp fárasztóvá válik.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója már magasabb szint, ő többek között arról beszél, hogy mennyire más az USA-ban egy Pride, mint itthon. Mindkét helyen kordonok között történik a felvonulás, csak Amerikában a kordonok mögött is ünnepelnek, itthon viszont a rácsok közé szorul a jókedv, azon túl pedig csak dühödt ellenzők és rendőrök vannak. A TASZ igazgatója kitér arra is, hogy mit jelent ma a melegházasság engedélyezése. Véleménye szerint ez egy „48-as túrabakancs az ajtóban”, amely utat nyit az LMBTQ közösség más ügyeinek elfogadásához is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az est vége felé Léderer András, volt SZDSZ-es politikus (aki idén egy publicisztikájában coming outolt) felhívja a figyelmet a Pride egyik feladatára: a vidéki melegekért is ki kell állni. „Itt az ideje, hogy a Pride kimozduljon a fővárosból!” – mondja. A folytatás – az elcsípett szófoszlányokból következtetve, szavait ugyanis óriási üdvrivalgás követi – arról szólhat, hogy a Pride vidéki helyszínekre is elviszi az őszinte és méltóságteljes ünneplést. Legyen így.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.