ATV: Van, akinek egy órát kellene utaznia, hogy megkapja a koronavírus elleni oltást

  • narancs.hu
  • 2021. február 16.

Lokál

És van, akihez nem megy ki a háziorvos, pedig a páciens nem tud járni.

Az etyeki rendelőben a 60 év alatti krónikus betegek oltás zajlik az AstraZeneca vakcinával. A 60 év feletti krónikus betegségben nem szenvedő pácienseknek viszont csaknem egy órát kell utazniuk, hogy megkaphassák a számukra kijelölt Pfizer vakcinát, írja az atv.hu.

Az ATV Híradójának egy idős férfi elmondta: "Fehérvárra kell menni, innen 65 km-re az oltóközpontba, mert közelebb nincs oltóközpont". Kiss István postai úton regisztrált, a háziorvosa hétfőn szólt neki, hogy 8 körül indul majd a busz Székesfehérvárra, a férfi viszont nem értette, miről van szó. Mint elmondta, a betegsége miatt nem tud ilyen sokat utazni.

"Én mondtam, én nem tudok elmenni Fehérvárra, megvárom, amíg lehet más vakcinát kapni. Most azért kíváncsi leszek arra, hogy mikor kerülök sorra, mert azért csak 80 éves elmúltam. Bár már mondtam azt is magamban, nem fogom magam beoltatni. Csak nem akarok másokkal kiszúrni" - mondta a férfi a híradónak.

Hasonlóan járt egy 91 éves debreceni nő is, aki online regisztrált és már meg is kapta volna az oltást, de nem tud járni, a háziorvos viszont nem megy ki házhoz. "Én olvastam az interneten, hogy Pesten beviszik a beteget. A katonák odakísérik az oltásközpontba, visszakísérik a hozzátartozókhoz. Hogy van ez, hogy egyik rendelő megengedheti ezt, másik meg nem? Hát nem jár minden magyar állampolgárnak?" - mondta a nő a híradónak.

Az ATV-vel a Koronavírus Tájékoztatási Központ közölte: az oltópontokra történő szállítás megszervezése a háziorvosok feladata. Igény esetén betegszállítót is nekik kell intézni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.