helyrajzi szám

Az első lottóház

Lokál

A Dúl Dezső tervei alapján, modernista stílusban épült házért nemcsak a boldog nyertesek voltak oda, de a szakma is.

Az első lottóhúzást 1957. március 7-én tartották, a szelvények árusítása már januárban elkezdődött. Valószínű, hogy a játék megindításában az is közrejátszott, hogy eltereljék a figyelmet a forradalomról, de arról inkább hallgattak, hogy a szimpla szerencsejáték hogyan egyeztethető össze a szocialista erkölcsökkel; a lottót nem lehetett még sportfogadásként sem eladni, mint a totót és a lóversenyt. Az első nyerőszámok a 16-os, a 61-es, a 71-es, a 77-es és a 89-es voltak, és nem volt öttalálatos szelvény. A négyesekre 160 810, a hármasokra 824, a kettesekre 22 forintot fizettek. Három héttel később, az első ötösre 855 ezret.

Kitört a lottóláz, de a szervező Sportfogadási és Lottóigazgatóság nem érte be a nyerőszámokkal, hamarosan bevezették a tárgynyeremény-sorsolást is. Ez azt jelentette, hogy egy-egy szelvény sorszáma is játékba került, és mindenféle holmit lehetett így nyerni, egyebek mellett perzsaszőnyeget, villanyborotvát, fényképezőgépet. Eleinte egy Wartburg típusú autó volt a főnyeremény, de 1957. június 6-án már egy öröklakást sorsoltak ki. A lapok azt is megírták, hogy ez a lakás a „Mártírok útja 27-es számú ház VI. emeleti, 1. számú lakása”.

Mártírok útjának akkoriban a Margit körutat nevezték, a házat a sorsolás idején kezdték építeni, és azután adták át – 1958. szeptember 18-án –, hogy kisorsolták az összes lakást. A hatemeletes ház a Bem József utcai kereszteződéssel szemben áll – a kanyarban –, s húsz darab erkélyes öröklakása közül tizenkettő kétszoba-hallos, kettő kétszobás, hat pedig garzon. 4 millió forintért épült, 14 hónap alatt készült el, és három héttel a határidő előtt adták át. Érdekesség, hogy az egyik garzonlakást kétszer is kisorsolták, miután az első sorsolás után nem jelentkezett a nyertes.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.