Az első lottóhúzást 1957. március 7-én tartották, a szelvények árusítása már januárban elkezdődött. Valószínű, hogy a játék megindításában az is közrejátszott, hogy eltereljék a figyelmet a forradalomról, de arról inkább hallgattak, hogy a szimpla szerencsejáték hogyan egyeztethető össze a szocialista erkölcsökkel; a lottót nem lehetett még sportfogadásként sem eladni, mint a totót és a lóversenyt. Az első nyerőszámok a 16-os, a 61-es, a 71-es, a 77-es és a 89-es voltak, és nem volt öttalálatos szelvény. A négyesekre 160 810, a hármasokra 824, a kettesekre 22 forintot fizettek. Három héttel később, az első ötösre 855 ezret.
Kitört a lottóláz, de a szervező Sportfogadási és Lottóigazgatóság nem érte be a nyerőszámokkal, hamarosan bevezették a tárgynyeremény-sorsolást is. Ez azt jelentette, hogy egy-egy szelvény sorszáma is játékba került, és mindenféle holmit lehetett így nyerni, egyebek mellett perzsaszőnyeget, villanyborotvát, fényképezőgépet. Eleinte egy Wartburg típusú autó volt a főnyeremény, de 1957. június 6-án már egy öröklakást sorsoltak ki. A lapok azt is megírták, hogy ez a lakás a „Mártírok útja 27-es számú ház VI. emeleti, 1. számú lakása”.
Mártírok útjának akkoriban a Margit körutat nevezték, a házat a sorsolás idején kezdték építeni, és azután adták át – 1958. szeptember 18-án –, hogy kisorsolták az összes lakást. A hatemeletes ház a Bem József utcai kereszteződéssel szemben áll – a kanyarban –, s húsz darab erkélyes öröklakása közül tizenkettő kétszoba-hallos, kettő kétszobás, hat pedig garzon. 4 millió forintért épült, 14 hónap alatt készült el, és három héttel a határidő előtt adták át. Érdekesség, hogy az egyik garzonlakást kétszer is kisorsolták, miután az első sorsolás után nem jelentkezett a nyertes.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
