Boldog szülinapot, Nagykörút!

Lokál

1896. augusztus 31-én ünnepélyesen átadták a Nagykörutat.

A Nagykörút fontos és kultikus jelentőségű színhely Budapest mindennapjaiban. Épp ma 121 éves. Torta helyett következzen egy fotóválogatás.

Egykor még Duna

Egykor még Duna

Fotó: Mikovinyi Sámuel térképe, 1737

A Nagykörút a Margit híd és a Petőfi híd között 4141 méter hosszan nyújtózik. A Szent István, a Teréz, az Erzsébet, a József és a Ferenc körutat magába foglaló szakasz azonban csatorna is lehetett volna: az első terv egykor az itt folyó Duna-ágat szerette volna újjáéleszteni. Reitter Ferenc, a Közmunkatanács első főmérnöke egy a Dunától zsilipkapukkal leválasztott, hajózható csatornát álmodott ide, 12 híddal és impozáns palotasorral a partokon. A költségvetés azonban túl nagy álomnak bizonyult, így ehelyett 1871-ben elfogadták a körútépítés terveit.

A Reitter csatorna terve

A Reitter-csatorna terve

 

Margit hídtól induló szakasz egy hírhedten rossz közbiztonságú környéket vágott át a Fegyvergyár utca mentén – az építkezés ezt a gondot is megoldotta. A Nyugati pályaudvar elődje, a Pesti indóház is útba esett, s már az új körút terveihez igazodva épült fel 1874–77 között az új épület.

A nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt, 1887-ben

A nagykörúti próbavillamos végállomása a Nyugati pályaudvar előtt, 1887-ben

Fotó: Fortepan.hu

Az Andrássy útig többnyire beépítetlen telkek voltak, az Üllői út és a Király utca akkori képe viszont rendezetlen, kanyargós kis utcákat mutatott. Itt jelentős átrendezésekre volt szükség. A munkák több hullámban zajlottak: 1872–83 között inkább a pénzhiány és a tervezés volt jellemző, az építkezések csak a válság után lendültek be valamennyire. 84 és 90 között viszont szinte évente 20 ház épült a körúton. Az 1896-ig tartó utolsó időszakban még több mint 85 ház épült, köztük a legnevezetesebb épületek is, mint a Vígszínház, a New York Palota és a Royal Szálló.

Még építés alatt: a leendő Nagykörút 1894-ben

Még építés alatt: a leendő Nagykörút 1894-ben

Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény

Az ünnepségre majdnem a teljes Nagykörút kiépült, úgyhogy a Közmunkatanács 1896. augusztus 31-én át is adhatta.

Millenniumi kiállítás: Nagykörúti részlet villamossal

Millenniumi kiállítás: Nagykörúti részlet villamossal

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

A Nagykörút 1898-ban: a Rákóczi úti kereszteződés a mai Blaha Lujza tér felől nézve. Szemben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérpalotája.

A Nagykörút 1898-ban: a Rákóczi úti kereszteződés a mai Blaha Lujza tér felől nézve. Szemben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérpalotája

Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Nagykörút és az EMKE, 1929

Nagykörút és az EMKE, 1929

Fotó: Fortepan.hu

Életkép a Blahán 1935-ben

Életkép a Blahán 1935-ben

Fotó: Fortepan.hu

Légifotó 1944-ből: Kiskörút és Nagykörút

Légi fotó 1944-ből: Kiskörút és Nagykörút, 1944

Fotó: Fortepan.hu

A Sztálin-szobor darabolása a Nagykörúton 56-ban

A Sztálin-szobor darabolása a Nagykörúton ’56-ban

Fotó: Fortepan.hu

Autókkkal a körúton 66-ban...

Autókkal a körúton ’66-ban…

Fotó: Fortepan.hu

...és 90-ben.

…és ’90-ben

Fotó: Fortepan.hu

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.