helyrajzi szám

Bútorművek – Budapest 100

Lokál

A főváros alapításának 150. évfordulója ihlette az idei Budapest 100-at, a „nyitott házak hétvégéjét”, amelynek keretében 135 budapesti ház várja az érdeklődőket május 11–14. között. Közéjük tartozik a Víg utca 32. számú ház is, amelyben valaha bútorgyártó üzem is működött.

A Rákóczi téri csarnok hátsó bejáratának közelében található kétemeletes épület jellegtelenebb nem is lehetne. Nehéz lenne megtippelni, hogy mikor épült, a homlokzatán semmiféle stílusjegyet nem tudnánk azonosítani, börtönre vagy kaszárnyára emlékeztet – csak a rácsok hiányoznak. A boltíves kapualj az 1950-es évek szocreál lakóházait juttatja az eszünkbe. Nagyobbat nem is tévedhetnénk: a ház 1872/73-ban épült Rill Imre tervei alapján, aki építési vállalkozóként is hozzájárult a születő Budapest bérházépítési programjához, bár munkássága során egyetlen igazán emlékezetes épületet nem hagyott az utókorra.

A józsefvárosi lakóház falán két táblát is elhelyeztek. Az egyiket Beke Pál (1943–2009) művelődésszervező emlékére, aki a ház lakója volt. A másik arról tájékoztat, hogy 1922 és 1949 között a ház udvarán állt Nagy Antal műbútorasztalos üzeme, amelyben a fia, Nagy Károly volt a formatervező – Beke nagyapjáról és nagybátyjáról van szó.

Modern idők

„A tisztelők és barátok elhatározták, hogy Nagy Antal elnök arcképét megfestetik az ipartestület tanácsterme számára” – írta 1934-ben az Asztalosmesterek Lapja abból az alkalomból, hogy a szervezet élén már tíz éve Nagy Antal műbútorasztalos állt. Az ekkor 54 éves szakember karrierje csúcsán állt. Az elnöklés mellett a kereskedelmi és iparkamara alelnöki tisztét is betöltötte, s a parlament felsőházának is a tagja volt. „Született Sárváron, 1880-ban. Iskolai tanulmányainak elvégzése után a bútorszakmát Újpesten sajátította el. Tudásának fejlesztése céljából hosszabb ideig dolgozott Bécsben és Grazban, majd visszakerült Budapestre” – írta róla az 1930-ban megjelent Magyar feltámadás lexikona, azt viszont kevesen tudták, hogy milyen mélyről érkezett; egyszerű asztalosinasból vált előbb művezetővé egy bútorkészítő üzemben, majd önálló vállalkozóvá. Nagy Antal 26 évesen, 1906-ban nyitotta meg műhelyét a Práter utcában, s azzal szerzett magának hírnevet, hogy a hagyományos bútorok mellett különleges lakberendezési tárgyakat is készített. A sikeres üzletmenetet az 1. világháború sem tudta megakasztani, Nagy 1922-ben megvásárolta a Víg utcai bérházat, hogy itt rendezze be bútorkészítő üzemét, amely kifejezetten az egyedi, minőségi termékek előállításában jeleskedett. A mester az ekkor kibontakozó art deco irányzat legjobb tervezőivel, a hazai modern belsőépítészet megteremtőivel, Kaesz Gyulával, Gonda Lajossal, Kozma Lajossal került munkakapcsolatba, akik bútor- és egyéb lakberendezési terveiket az olyan építészeti célokhoz rendelték hozzá, amelyek az egyszerű, letisztult és praktikus megoldásokat

És a perzsa sah

De Nagy Antal nem csak tökéletes minőségben volt képes legyártani mindazt, amit a megújult lakás- és tárgykultúra jegyében kitaláltak. Hitt is az újdonság erejében, amit a legjobban az mutat, hogy fiát már ilyen szellemben taníttatta; Nagy Károly a budapesti Iparművészeti Iskola mellett Bécsben, Berlinben és Lipcsében is belsőépítészeti és formatervezői tanulmányokat folytatott, hogy aztán 1933-tól bútortervezőként vegyen részt a Víg utcai üzem munkájában.

A hirdetésekben csak NAF-ként (Nagy Antal és Fia Kft.) megjelenő üzem az 1930-as évektől nemcsak magánszemélyek számára gyártott bútorokat: 1937-ben a Pénzintézeti Központ és a budaörsi repülőtér, 1939-ben a Híradó mozi bútorait készítették, de a parlament elnöki fogadóját és a lillafüredi Palotaszálló olvasótermét is Nagy-bútorokkal rendezték be. Ennek ellenére túlzás lett volna a Víg utcai műhelyt bútorgyárként emlegetni. A 60–70 embert foglalkoztató üzemben aprólékos kézi munkával állították elő a bútorokat, főként egyedi megrendelésre. A cég 1937-ben ért a csúcsra, ekkor nemcsak a párizsi világkiállítás aranyérmét nyerték el, de megbízást kaptak a perzsa sah rezidenciájának berendezésére is.

A Nagy Antal és Fia Kft. a második világháborút még túlélte, de az 1949-es államosítást már nem. A bútorüzem megszűnt, s néhány fotót leszámítva a vállalati archívum is odalett a bútorok tervrajzaival együtt. Ma már csak nagy ritkán és horribilis összegekért bukkannak elő olyan bútorok és berendezési tárgyak, amelyek a NAF termékei voltak. Ezért is tekinthető kivételes alkalomnak, hogy a Budapest 100 keretében, május 13-án nemcsak a Víg utcai ház lesz látogatható, de Nagy Antal leszármazottainak köszönhetően bemutatnak néhány olyan bútort is, amelyek az udvari üzemben készültek valamikor az 1930-as években.

 
 
A Nagy Antal és Fia Kft. bemutatóterme 1937-ben

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.