helyrajzi szám

Bútorművek – Budapest 100

Lokál

A főváros alapításának 150. évfordulója ihlette az idei Budapest 100-at, a „nyitott házak hétvégéjét”, amelynek keretében 135 budapesti ház várja az érdeklődőket május 11–14. között. Közéjük tartozik a Víg utca 32. számú ház is, amelyben valaha bútorgyártó üzem is működött.

A Rákóczi téri csarnok hátsó bejáratának közelében található kétemeletes épület jellegtelenebb nem is lehetne. Nehéz lenne megtippelni, hogy mikor épült, a homlokzatán semmiféle stílusjegyet nem tudnánk azonosítani, börtönre vagy kaszárnyára emlékeztet – csak a rácsok hiányoznak. A boltíves kapualj az 1950-es évek szocreál lakóházait juttatja az eszünkbe. Nagyobbat nem is tévedhetnénk: a ház 1872/73-ban épült Rill Imre tervei alapján, aki építési vállalkozóként is hozzájárult a születő Budapest bérházépítési programjához, bár munkássága során egyetlen igazán emlékezetes épületet nem hagyott az utókorra.

A józsefvárosi lakóház falán két táblát is elhelyeztek. Az egyiket Beke Pál (1943–2009) művelődésszervező emlékére, aki a ház lakója volt. A másik arról tájékoztat, hogy 1922 és 1949 között a ház udvarán állt Nagy Antal műbútorasztalos üzeme, amelyben a fia, Nagy Károly volt a formatervező – Beke nagyapjáról és nagybátyjáról van szó.

Modern idők

„A tisztelők és barátok elhatározták, hogy Nagy Antal elnök arcképét megfestetik az ipartestület tanácsterme számára” – írta 1934-ben az Asztalosmesterek Lapja abból az alkalomból, hogy a szervezet élén már tíz éve Nagy Antal műbútorasztalos állt. Az ekkor 54 éves szakember karrierje csúcsán állt. Az elnöklés mellett a kereskedelmi és iparkamara alelnöki tisztét is betöltötte, s a parlament felsőházának is a tagja volt. „Született Sárváron, 1880-ban. Iskolai tanulmányainak elvégzése után a bútorszakmát Újpesten sajátította el. Tudásának fejlesztése céljából hosszabb ideig dolgozott Bécsben és Grazban, majd visszakerült Budapestre” – írta róla az 1930-ban megjelent Magyar feltámadás lexikona, azt viszont kevesen tudták, hogy milyen mélyről érkezett; egyszerű asztalosinasból vált előbb művezetővé egy bútorkészítő üzemben, majd önálló vállalkozóvá. Nagy Antal 26 évesen, 1906-ban nyitotta meg műhelyét a Práter utcában, s azzal szerzett magának hírnevet, hogy a hagyományos bútorok mellett különleges lakberendezési tárgyakat is készített. A sikeres üzletmenetet az 1. világháború sem tudta megakasztani, Nagy 1922-ben megvásárolta a Víg utcai bérházat, hogy itt rendezze be bútorkészítő üzemét, amely kifejezetten az egyedi, minőségi termékek előállításában jeleskedett. A mester az ekkor kibontakozó art deco irányzat legjobb tervezőivel, a hazai modern belsőépítészet megteremtőivel, Kaesz Gyulával, Gonda Lajossal, Kozma Lajossal került munkakapcsolatba, akik bútor- és egyéb lakberendezési terveiket az olyan építészeti célokhoz rendelték hozzá, amelyek az egyszerű, letisztult és praktikus megoldásokat

És a perzsa sah

De Nagy Antal nem csak tökéletes minőségben volt képes legyártani mindazt, amit a megújult lakás- és tárgykultúra jegyében kitaláltak. Hitt is az újdonság erejében, amit a legjobban az mutat, hogy fiát már ilyen szellemben taníttatta; Nagy Károly a budapesti Iparművészeti Iskola mellett Bécsben, Berlinben és Lipcsében is belsőépítészeti és formatervezői tanulmányokat folytatott, hogy aztán 1933-tól bútortervezőként vegyen részt a Víg utcai üzem munkájában.

A hirdetésekben csak NAF-ként (Nagy Antal és Fia Kft.) megjelenő üzem az 1930-as évektől nemcsak magánszemélyek számára gyártott bútorokat: 1937-ben a Pénzintézeti Központ és a budaörsi repülőtér, 1939-ben a Híradó mozi bútorait készítették, de a parlament elnöki fogadóját és a lillafüredi Palotaszálló olvasótermét is Nagy-bútorokkal rendezték be. Ennek ellenére túlzás lett volna a Víg utcai műhelyt bútorgyárként emlegetni. A 60–70 embert foglalkoztató üzemben aprólékos kézi munkával állították elő a bútorokat, főként egyedi megrendelésre. A cég 1937-ben ért a csúcsra, ekkor nemcsak a párizsi világkiállítás aranyérmét nyerték el, de megbízást kaptak a perzsa sah rezidenciájának berendezésére is.

A Nagy Antal és Fia Kft. a második világháborút még túlélte, de az 1949-es államosítást már nem. A bútorüzem megszűnt, s néhány fotót leszámítva a vállalati archívum is odalett a bútorok tervrajzaival együtt. Ma már csak nagy ritkán és horribilis összegekért bukkannak elő olyan bútorok és berendezési tárgyak, amelyek a NAF termékei voltak. Ezért is tekinthető kivételes alkalomnak, hogy a Budapest 100 keretében, május 13-án nemcsak a Víg utcai ház lesz látogatható, de Nagy Antal leszármazottainak köszönhetően bemutatnak néhány olyan bútort is, amelyek az udvari üzemben készültek valamikor az 1930-as években.

 
 
A Nagy Antal és Fia Kft. bemutatóterme 1937-ben

Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.