Képzeljük el, hogy miután sikeresen keresztülvittünk egy rugalmasabb kis- és középvállalati hitelrendszert, egyszer csak megkapjuk a jegybanki értesítést a magasabb alapkamatról. Mitévők legyünk? Ilyen kérdésekkel kellett végzős pénzügyes hallgatóknak szembesülniük - szinte mindegy is, hogy éles-e a helyzet.
Múlt szerdán hirdettek győztest az első országos bankszimulációs versenyen, amelyen a kiírás szerint "pénzügy, számvitel, befektetés-elemző szakon hallgató felsőbbéves diákok" vehettek részt. Az 53 négyfős csapatból tíz jutott be az április 20-i, egy teljes napon át tartó döntőbe: a győztes "KHSZV Bank" gyakorlatilag egyetlen pontnak köszönheti a diadalt. A csapatokból összeállt "bankoknak" öt "országot" alkotva hat héten át kellett helytállniuk. A verseny elején mindannyian ugyanakkora tőkével indultak.
Minden héten kaptak
egy "jegybanki döntést", és ennek megfelelően, többnyire 2-3 óra alatt kellett korábbi intézkedéseiket módosítani vagy új döntéseket hozni. Albeister Dóra, az AISEC (Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szervezete) képviselője szerint: "A kiértékelés nem szubjektív, nem úgy kell elképzelni, mint egy ki mit tud?-ot." Az a bank nyert, amelyik a hozam és még vagy kilenc más mutató tekintetében a legmagasabb pontszámot érte el. Az értékelést az ilyenkor bevett CAMEL módszer-rel végezték, amely bizonyos pénzügyi tényezők (tőke, eszközminőség, menedzsment, jövedelme-zőség és likviditás) alapján állít fel mutatókat.
Maga a bankszimuláció nem mai találmány. Mint Király Júlia, a kiértékelést végző Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója elmondta, a Kanadában feltalált programot 15 éve sikerrel alkalmazzák - elsősorban továbbképzéseiken. A bankok általában fiatal vezetőket, középvezetőket küldenek az ilyen továbbképzésekre. "Egy ilyen verseny is bizonyítja, hogy ez tényleg nem csak játék" - mondja Király Júlia. A hazai bankszakma legnagyobb nevei is részt vettek már bankszimulációs programokon: Gyuris Dániel, a Földhitel- és Jelzálogbank vezérigazgatója vagy Farkas Ádám, a CIB Bank volt vezérigazgatója is a "hallgatójuk" volt.
A programot irányító Interbank szoftver, melyet a Nemzetközi Bankárképző Központ üzemeltet, a hitelintézetek működési területeire épül. Maga a program tökéletesen valósághű, így a játékban részt vevő bankoknak is úgy kell eljárniuk, mintha vérre menne a dolog. A hét eleji jegybanki rendeletek tehát egy az ittenihez hasonlóan összetett gazdasági alaphelyzet-hez idomulnak, vagyis jellemzően a jegybanki alapkamat változik. Mivel, mint köztudott, a kétszintű bankrendszer meglétéből adódóan a kereskedelmi bankok a jegybanknál vezetik a számlájukat, az ott tárolt betétek és állampapírok kamatai, illetve hozama nagymértékben meghatározza a pénzintézeteknek az ügyfelekkel bonyolított hitel- és betétkezelését. A jegybanki alapkamat Magyarországon jelenleg a kereskedelmi bankok kéthetes futamidejű betéteinek kamatát határozza meg, de a játékban a különböző országoknál ez változó volt.
Természetesen gyakran az döntött, ki mekkorát kockáztatott (voltak szép számmal olyanok is, akik a biztonságos államkötvényekben utaztak), de a győztes csapat tagjai például éppen egy spekulációs ügymenetbe buktak bele a próbaidőszakban, így a későbbiekben inkább kamatcsereügyletekkel operáltak: a többi bank eljárásait figyelembe véve igyekeztek velük olyan megállapodásokat kötni, melyek előre meghatározott módon változó hozamról szóltak. Halmosi Károly, a szegedi egyetemistákból álló KHSZV Bank "vezérigazgatója" (a név a tagok kezdőbetűiből állt össze) azt is elmondta, hogy
valószínűleg az intuíció
volt a döntő tényező a győzelem szempontjából: a "dilemmázós" időszakokban többnyire sikerült megfelelően választani. A legnehezebb talán az volt, hogy egyszerre 10-15 tényezővel kellett számolniuk. A csapat tagjai kérdésünkre tagadták, hogy a szimulátor működését megpróbálták volna valamilyen módszerrel dekódolni, ehhez programozói képzettségük is hiányzott. A legfontosabb lépésnek az bizonyult, hogy egy (a magyar valósághoz hasonlóan) nem túl jó, nagy forgalmú piacon sikerült a működés (az internethasználat, a marketing és a kereskedés) költségeit több mint 10 százalékponttal csökkenteniük. Magától értetődően minden versenyző leadta önéletrajzát a szponzor Raiffeisen Banknak, melynek humánpolitikai ügyvezető igazgatója, Rigó Imre egyelőre csak kétértelmű válaszokat adott a végzős versenyzők esetleges alkalmazásáról. Közülük jó páran már amúgy is dolgoznak persze.
Mindezzel együtt természetesen a lehető legnagyobb elismerést is bezsebelhették a nyereményt adó pénzmag és utazási csekkek mellé: a Bankárképző vezérigazgatója szerint az eredményeket még a Raiffeisen-vezér Felcsúti Péter is megirigyelhetné. Mint Király Júlia elmondta, az egyetemisták a továbbképzéseken megszokottnál jóval nyitottabbak és innovatívabbak voltak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy "még nem merevíti meg őket a sok megtanult szabály".
