"Csillag leszek én is..." (Megasztár)

  • Teimer Gábor
  • 2005. április 28.

Lokál

Szombat délután 5 óra. Irány a Millenáris Teátrum. A művészbejáró felől közelítek, ott várnak csíkos dresszben. Bejutok, "táblára írva nyakamba akasztják történetemet", a biztonsági őr félreáll az útból, a sajtófőnök csevegve kalauzol a zsűri közelébe.

Szombat délután 5 óra. Irány a Millenáris Teátrum. A művészbejáró felől közelítek, ott várnak csíkos dresszben. Bejutok, "táblára írva nyakamba akasztják történetemet", a biztonsági őr félreáll az útból, a sajtófőnök csevegve kalauzol a zsűri közelébe.

Odabent párbeszéd: "Itt a Magyar Narancs újságírójaÉ vanÉ magnó GáborÉ" Presser: "Magnó Gábor? Ilyen névvel bejöhet." Sínen vagyunk, az emberek szeretik, akik hülyét csinálnak magukbólÉ

A "dressing-roomban" Bakács, Csényi Kati, a műsor főszerkesztője és keresztapám, Presser. Belekezdek, de a szieszta utóhatása miatt döcögve haladunk. Kérdezem, elégedettek-e, mondják, igen. Kérdezem, beszélhetünk-e pénzről, kérdezik: anyagi gondjaim vannak? Kérdezem, mit szólnak a manipulációval kapcsolatos vádakra, de erről később.

Első felvonás

A stúdióban hangpróbát tartanak, Tóth Gabi a "Paradise Cityt" énekli; Axl Rose-nak nem állt ilyen jól a betűrt csőnadrág. Torres a férfiimitátor Manson átiratát adja elő, headbangelni kezd, majdnem lefejeli a térdét. Jön Caramel és a papa kedvence, a Kinks, végül Palcsó Tamás. A közönség őrjöng. Leszól a rendező: a közönség őrjöng. Előrejön a rodeóbohóc: a közönség őrjöng. Helyben vagyunk.

Feltűnik a pásztoridillnek öltözött Tóth Vera, a közönség óvatos tisztelettel húzódik félre. Hirtelen mellém lép Boogie, a folyosóra cibálom. Elmondja, nem csalódott, tudja, ő nem a mainstream, örül, hogy idáig eljutott. Példaképe? Például a halásztelki aljegyző, aki progresszív rockban nagyon ott van. Közben Bakács igyekszik a nézők elől elzárt részre csempészni a kultuszminisztert. Az éber Pelikán rákérdez: van magának jegye? Bozóki zavartan visszakozna, Bakács közbelép. Kérdem a minisztert, azt mondja, a gyermekei és a rock miatt van itt. Igen, a családon belül ellentét van, a fiai másnak szurkolnak. Most már visszamegy a helyére, de tegeződjünk. KérlekÉ

Gabi jól hozza a Pokolgépet, de hangja nagyon fiatal, terjedelemben, hangképzésben van mit fejlődnie, ám jól hallatszik, a torkában nem mindennapi kincset őriz. Évek óta az opera-rock műfajában mozog, ehhez mérten előadásmódja erőteljes, ám sokszor erőltetett is, ami főleg a Guns 'n' Roses és a Pokolgép számainak előadásakor hallatszik. A rock iránti túlfűtött szenvedélye vinné előre. Közhely, de Caramel "A hang". Vannak emberek, akik éveket töltenek különféle kurzusokon, hogy képességeiket fejlesszék, s vannak, akik kezükbe veszik a mikrofont, és tudnak énekelni. Caramel az utóbbiak közé tartozik, a pletykák szerint sokszor még telefonálni is énekelve szokott. 'stehetség, akit csak elrontani lehet. Képben van magát illetően, tudja, hogy a Kinks nem az ő zsánere, mégis jól hozza a hangulatot. Sőt, csodát művel, amikor a Hobo Blues Band dalát énekli: persze, Billt nehéz utánozni, és nem is kell, mégis, amit tud, a maga részéről megteszi. Szerintem ő a legjobb, mégis Torres Tankcsapda- és Palcsó Taurus-dalánál akad ki az orgazméter. Soma leadja az este egyetlen szavazatát Danira, így Caramel a három között. Jogos, hiszen Torres Dani az a versenyző, aki sokak szerint előadói képességei miatt maradhatott ilyen sokáig a műsorban. Élvezettel mozog a színpadon, de hangja korántsem kínál produkciójával egyenértékű élményt. A rekedtes kiabálás a dalirodalom egy szűk metszetének eléneklésekor áll jól, amit azonban ennyi idő alatt mindebből ki lehetett hozni, azt átadja. Igazi showman, aki ráadásul ápolja kapcsolatait rajongóival, s személyisége előnyös vonásaival pótolja hiányosságait. Ez meglátszik a búcsún is. Az első sorokban teljes a pánik, a lányok sírnak, szól a dal, ölelkezés, világbéke.

Második felvonás

Reggel a Megaházban. Gabi feszült, leülünk a verandára. Elmondja, hogy napi 10-16 óra munka van mögötte, így él hónapok óta. Felkerült Pestre, a várost nem ismerte, ráadásul új követelményeknek kellett megfelelnie. A nővérét imádja, rivalizálásról szó sincs, más stílusban mozognak. ' sztár-e? Dehogyis, csak ismert ember.

Caramel kiegyensúlyozottnak tűnik. ' itt már csak nyerhet, ha csak a zenével foglalkozhat, boldog lesz. Kihasználnák? Szó sincs róla, ez üzlet, valamit valamiért. Ha úgy lenne, másképp állna a versenyhez, de itt rengeteg szeretetet kap.

Palcsót a konyhában csípem el, épp meleg italt készít, mert meghűlt. Te nagy sztár vagy, smúzolok, de tagadja. Ismerik, megszólítják, ám nem mindenki udvarias. Hogy üzlet? Naná, de cserébe olyan lehetőséget kapnak, amiről csak álmodni lehet. Győzni akarsz? Nem, csak zenélni.

A kedd esti koncerten moszkvai időket idéző hosszú sor fogad, közelharctudásunkat hasznosítva jutunk a tömeg közepébe, köröttünk harmincas kebelsztárok, huszon- és tizenéves légószirénák, a fal mellett az anyuval ácsorgó méret alattiak füzettel és ceruzával. A nagyobbaknál mobil, digitális fény-képezőgép. Iszonyatos tumultus, mindenki sikít, valaki a fenekemnél matat, én is sikítok, majd odakint beszélgetésbe elegyedem két kiskorúval. Egyikük Dani, másikuk Tomi miatt jött. Igen, szavaztak SMS-sel, hogy mennyit, azt nem tudják, de sokat. Mégis mennyit? Nagyon sokat. De a Dani kiesett, és már nem. "Te, valaki van a színpadon! Ja, csak a Boogie, haggyá' má'." Mellettük feltűnik egy női maquisard a barátnőivel. "Miért vagyunk itt? Mert ez hihetetlen élmény, ezt át kell élni! A zenét szeretjük és a hangulatot." Az előtérben apukák sörözgetnek. "A lányainknak kell az autogram, ide kísérjük őket, közben meg iszogatunk."

Közben szegény Tóth Gabi kap egy mawashi-gerit vagy valami hasonlót. Mindenki mást mond: merénylet, ostoba baleset, a rajongás sajátos megnyilvánulása. Megvan a címlapsztori a Blikkben.

Harmadik felvonás

Szombaton, a kívánságnapon, miután túlesünk a szokásos őrjöngésen, Tóth Gabi kezd a One Moment In Time-mal. Izgul, vagy rosszul lőtte be a kontrollokat, de rosszul intonál. Caramel a My Love Is Your Love-val köszön be. A kívánságnap műsora teljesen az ő területe: Houston és Wonder neki is írhatta volna a számokat, bár a My Love egysíkú, mégis feszült lüktetéséből nekem valami hiányzik. De később csoda történik, olyasmi, amiért Bakáts szerint a műsor készül. A Sir Duke csak kevesek torkából szólalna meg így: Caramel tele érzelemmel, ezzel pontosan tisztában is van, úgy játszik a hangjával, ahogy kedve tartja.

Palcsó Tamás zongorát hozat, betegsége ellenére mindenkinek bejön a Greatest Love of All. Palcsó és Tóth Gabi szerepeltetése egyesek szerint azért volt szerencsés, mert egymás mellett láthattunk egy fiús karakterű lányt és egy lányos karakterű fiút. Mindez Tamás előadásmódját is jellemzi, érzelmektől fűtött szeretne lenni, de néha erősen visszafogja magát. Érdekes, hogy a kívánságlistán nála Presley a befutó.

Vállalva a szakma megvetését, a Király helyett az aranygaluskát választom, tévéről nézem a Presley-fordulót és Csényi Katival beszélgetek. Miért népszerű a műsor? Nem gagyit adunk, hanem komoly szakmai tudással alátámasztott produkciót. Azonkívül? Mert a nézők beleszólhatnak a verseny menetébe, és látják, hogy akik itt vannak, nem a semmiért kerültek ide. Nem igaz, hogy az embereknek mindent el lehet adni.

Az utolsó közös dalra visszamegyünk, 11 perc van a végéig. Már mindent megbeszéltünk, megnéztük az utolsó vacsorájukat. Elsőnek Palcsót szólítják, nem is ez a kérdés, a második befutóra várunk. Tilla még csavar egyet a hüvelykszorítón, majd kiböki: Caramel a nyerő. Gabi az édesanyját vigasztalja, a tömeg egy része elhűlve áll, a másik ünnepel.

Összeesküvés

Közvélekedés szerint korrupció az, amiből minket kihagynak... A Megasztárról is elterjedt, hogy a csatorna manipulál a nézettség és a bevételek érdekében. A rajongóktól hallani lehetett leleplező e-mailről, a közjegyző, a portás és Fox Mulder összeesküvéséről. A versenyzők eltérően reagáltak. Volt, aki mereven elzárkózott, más a harasztra utalt, s hallottam olyan énekesről is, aki azt mondta rajongóinak, ne küldjenek SMS-t, mert értelmetlen. A műsor készítői és a csatorna munkatársai mindent cáfolnak, szerintük a nézettség és a bevételek miatt nincs értelme a végeredmény befolyásolásának, hiszen éppen az a céljuk, hogy a néző azt láthassa legtovább a képernyőn, akit a leginkább kedvel.

A másik sokat hallott negatív vélemény a zsűrivel kapcsolatos, akiket - a jól értesültek szerint - megvettek kilóra, látványelemnek. Csényi Kati szerint mindez nem technikai, hanem emberi szempontból lenne vállalhatatlan, hiszen valamennyien kimagasló teljesítményt nyújtó művészek, akik nem befolyásolhatóak. Bakács szerint a felvetés a hazai közállapotok isme-retében teljesen indokolt, ennek ellenére biztos abban, hogy egyiküket sem tudnák meggyőződésé-ben befolyásolni. Soma, Presser és Pierrot is egyetértett ezzel, utóbbi annyit tett hozzá: befolyásolás nem volt, de a "zsűri hergelése időnként megtörtént, s aki erre fogékony, vehette a lapot".

Pénzt vagy életet?

Tiszta üzlet vagy tehetséggondozó műsor a Megasztár, a TV 2 legsikeresebb produkciója? Bevételről, pénzügyi adatokról az üzleti titoktartás miatt nem beszélhetünk. Magyar Rita sajtófőnök szerint persze botor dolog lenne feltételezni, hogy a TV 2 ne akarna keresni, de a céljuk mégis színvonalas, generációkat szórakoztató műsor, amelylyel tehetséges fiatalokat segítenek. Maguk a fellépők is tisztán látják, hogy ez egyszerre üzlet és értékmentés. Úgy érzik, a piaci feltételek mellett adottak a csúcsra jutás lehetőségei, az ezért cserébe elvárt kötelezettségek nem vállalhatatlanok. Pierrot úgy véli, a kereskedelmi rádiók által uralt zenei életben az egyik legnagyobb eredmény, hogy a műsor keveset játszott műfajokkal ismerteti meg a közönséget. (Egyéb üzleti kérdések elfogulatlan megítélését segíti a hasonló American Idol című műsor honlapján tett látogatás: ott, kis túlzással, a produkció logójával ellátott dobócsillag is kapható.)

A rajongók többsége a címben jelzett kérdést így módosítaná: "Pénzért életet." Véleményük szerint a műsor szereplői termékek, s helyzetük nem különbözik egy gyermekmunkásétól. Az érintettek cáfolják ezt: vannak elvárások, sok a terhes kötelesség, de cserébe törődnek is velük az üzleti logika által megkívánt határon túl. Gyakori vélekedés a közönség soraiban, hogy a versenyzőket megszédítette a csillogás, és felültek a sztármítosznak. Az énekesek ezt is visszautasítják - mindegyikük azért jött ide, hogy visszajelzést nyerjen tehetségéről. A készítők szerint a gyerekek nem biorobotok s a műsor nem valóságshow. Itt mindenki alappal ér el eredményeket, így a későbbiekben is van mire támaszkodnia. Persze a versenyzők műsor utáni problémáit illetően már vitatott a felelősség, hiszen - Kalmár András kreatív producer megfogalmazása szerint - "ők csak lerakják a síneket, a mozdonyok maguk a versenyzők". Ugyanakkor a kisiklás lehetőségét sem hagyták ki a számításból, az idén már külön csapat szervezi a műsor utáni életet. Pierrot ennek ellenére úgy látja, itt mindenki csak a műsor időtartamáig megasztár, annak befejeztével mindenki oda kerül, ahonnan jött, csak egy kicsit magasabb szintre. Céljuk a megszerzett reklám- és "előszereteti érték" kamatoztatása lehet, ám az már egy másik küzdelem, amihez a műsor igyekszik majd segítséget nyújtani.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.