Futárélet Budapesten

Csoki a lábtörlőn

Lokál

Mennyit tekernek, hány címre mennek és mennyit keresnek a biciklis futárok, akiktől nap mint nap ételt rendelünk? Régi versenyzőkkel beszélgettünk és olyanokkal, akik a koronavírus-járvány alatt álltak futárnak.

„A futárkodást nem most kezdtem, áprilisban volt két éve, hogy belevágtam. Eleinte úgy gondoltam, hogy másodállásként csinálom, és közben elindítok egy saját, városi sétákkal foglalkozó vállalkozást. Ráadásul van egy egészségügyi problémám, s az orvos azt mondta, ha nem akarok még egy műtétet, akkor mozogjak naponta legalább két-három órát. Így lettem futár. Magamra tulajdonképpen egy fizetett sportolóként tekintek” – mondja nevetve Gyöngyi, aki kezdetben napi 2–3 órát töltött biciklis futárként Budapest útjain, ám a koronavírus-járvány miatt a saját cég megvalósítása eltolódott, így ma már általában 6–8, de akár napi 10 órában futárkodik.

A járvány miatt megnövekedett az igény a futárok iránt, álláshirdető oldalakon és a közösségi médiában is számtalan hirdetést találtunk. A magyar piacon jelen lévő két legnagyobb ételkiszállító cég a Wolt és a NetPincér: az előbbinél a járvány első hullámában (2020 márciusa és júniusa között) alaposan megnőtt a futárok száma, ma már több mint ezer fővel dolgoznak, míg az utóbbinál jelenleg 4300 szerződött futár dolgozik, több mint 1300-an biciklivel. Ez a szám a nyár folyamán még emelkedhet is, hiszen a szezon is befolyásolja, hogy ki milyen járművet választ a kiszállításhoz. Blaumann Debóra, a NetPincér marketingigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a múlt év során több mint 2500 fővel emelkedett a náluk dolgozó futárok száma.

 
Gyöngyi
Fotó: Bényi Ágoston

Jó kondi, szabadság

A Magyar Kerékpárosklub április eleji közleménye szerint 2020-ban 15 százalékkal több kerékpározót számláltak Budapesten, mint 2019-ben, idén márciusban pedig rekordot döntött a fővárosi biciklis forgalom. Hogy ez mennyire köszönhető a futároknak? Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke szerint maximum 15 százalékot jelenthetnek. A mérések alapjául szolgáló forgalomszámlálók főként olyan helyeken vannak, ahol kevésbé közlekednek futárok, például a Csepel felé tartó Weiss Manfréd úton, vagy az Árpád hídon. Kürti maga is futárként kezdte, bár ő ételfutárként sosem dolgozott, a Hajtás Pajtás „iratos” futára volt öt éven keresztül. „Amikor 1995-ben futárként kezdtem dolgozni, még alig biciklizett valaki a városban, talán néhányan a budai rakparton. Arcról ismertük egymást, olyan kevesen voltunk. Akkoriban az autósok utálták a bicikliseket, volt, hogy rám kiabáltak, hogy takarodj innen, letoltak az útról, vagy a busz megnyomta a biciklim hátsó kerekét. Ma már sokkal nagyobb az elfogadás.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.