Egyre kevésbé ismerik fel a magyar hatóságok az embercsempészet áldozatait a tranzitokban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. április 27.

Lokál

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni szakértői csoportja szerint a tranzitövezetekben nincs jelen a bizalom légköre.

"Egyre kevésbé képesek a magyar hatóságok azonosítani az embercsempészet lehetséges áldozatait az illegális bevándorlók és menedékkérők körében" – állapította meg az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportja (GRETA) a pénteken nyilvánosságra hozott legújabb jelentésében.

Az ET szakértői a Magyarország és Szerbia közötti tranzitzónákban tettek nemrég látogatást. Tapasztalataikról azt írták, hogy az előző jelentésükben Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggályaik tovább növekedtek a magyar hatóságok által alkalmazott további korlátozások és intézkedések miatt.

A tranzitövezetekben ugyanis nincs jelen "a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé tenné az embercsempészek áldozatainak, hogy előlépjenek és beszéljenek a helyzetükről" - írják a jelentésben. Ráadásul a menedékkérőket nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és velük szemben alkalmazandó eljárásokról. Az ET szakértői testületét az is aggodalommal töltötte el, hogy a 14 és 17 év közötti gyerekeket a magyar hatóságok felnőttként kezelik, ami ezt a csoportot még sebezhetőbbé teszi.

false

A tranzitzónákban dolgozó magyar munkatársak a szakértők szerint nem tudták egyértelműen megfogalmazni, hogy milyen előírásokat követnek, vagy pontosan ki illetékes döntést hozni a potenciális áldozatok ügyében.

A GRETA továbbá úgy értesült, hogy 79 esetben utasítottak ki csoportosan illegális bevándorlókat Szerbia felé kevesebb mint két hét leforgása alatt tavaly decemberben. A kollektív kiutasítás alkalmazásával még nehezebb felismerni, ha valaki embercsempészek áldozata - jegyzik meg a szakemberek. A magyar Belügyminisztérium megalapozatlannak tartja a testület csoportos kiutasítással kapcsolatos állításait.

A szakértői csoport felszólította Magyarországot arra, hogy írja elő, milyen módon tudják a hatóságok felismerni az embercsempészek áldozatait, és hogyan tudják őket segíteni a tranzitzónákon kívül. Azt is kérik, hogy vizsgálják felül a bevándorlók életkorának megállapítására szolgáló eljárásaikat, hogy biztosítsák a gyerekek érdekeinek védelmét.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. Ez történt két éve a Miért pont kivi? című előadással, és ezzel a szándékkal mutatták be most Kőszegen a Felső szomszédokat is, részben azonos alkotógárdával. Az előadást most is Őze Áron rendezte, az egyik főszereplő itt is, ott is Schneider Zoltán.

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. A nyitóciklus, a Cinegék első darabja az Oda című programvers, amely sűrített képekkel fekteti le egy vágyott, természetközeli, harmonikus világ alapjait.

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.