Élő legenda (Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény és Dokumentációs központ)

  • - kovácsy -
  • 2007. augusztus 2.

Lokál

Ha állna még a régi Tabán, aranyéletünk volna: délebédre bármikor kiugorhatnánk a Kékgolyóba valami zónapörköltre meg kovászos uborkára. Nem a Kékgolyó utcai Kékgolyóba persze - az sincsen már jó ideje -, hanem csak ide, a Kereszt tér fölé, ahol a Hosszú, a Kör meg a Komló utca összefut. Vagyis dehogy ugorhatnánk ki, hiszen akkor redakciónk nem lehetne a Naphegy téren, mert Naphegy tér sem volna, mivelhogy szőlők és gyümölcsösök borítanák azt a helyet, ahol most egyebek mellett Musztafa Kemál mellszobra áll.

Ha állna még a régi Tabán, aranyéletünk volna: délebédre bármikor kiugorhatnánk a Kékgolyóba valami zónapörköltre meg kovászos uborkára. Nem a Kékgolyó utcai Kékgolyóba persze - az sincsen már jó ideje -, hanem csak ide, a Kereszt tér fölé, ahol a Hosszú, a Kör meg a Komló utca összefut. Vagyis dehogy ugorhatnánk ki, hiszen akkor redakciónk nem lehetne a Naphegy téren, mert Naphegy tér sem volna, mivelhogy szőlők és gyümölcsösök borítanák azt a helyet, ahol most egyebek mellett Musztafa Kemál mellszobra áll.

Nevezett utcák az egykori Tabán felső karélyában helyezkedtek el, amelyre már csak egyetlen, érthetetlen módon ottfelejtett épület emlékeztet a Czakó utca és a Hegyalja út sarkán. Alatta sporttelep - ott a háború idején még iskola volt, de addigra a romantikus emlékezetben a "girbegurba", a "zug", a "macskakő" és hasonló hangulatú kifejezésekkel körülcsobogtatott egykori emberi élőhely már csak töredékesen létezett. Kétségtelen, hogy a Gellérthegy, a Naphegy és a Várhegy felől a Dunára lejtő völgy meredek utcái tömegesen vonzották a művészlelkeket, de már több mint száz éve, hogy a nagyobb léptékben gondolkozó városvezetés az egész Tabán lesikálásában gondolkozott, sőt az I. világháború előtt már a házak és telkek kisajátítása is előrehaladt, ám végül csak a 30-as években estek neki ténylegesen a városrésznek. Eddigre odalenn, az Attila úton már új épületek álltak, például a Bethlen-udvar időközben végképp elmagányosodott koloszszusa, amelytől nem messze csak néhány évtizeddel korábban építettek új tanintézetet Lechner Ödön tervei alapján, hogy aztán egy későbbi fázisban ezt az épületet is utolérje - idő előtt - a messzire tekintő rombolás. A II. világháború gátat vetett ugyan a Rudas és a Rác fürdő forrásaira alapozott gigantikus fürdővárosi elképzeléseknek, de a bontásokkal sikeresen előrehaladtak. Hogy a tervek hamvukba holtak, talán nem is túl nagy baj, hiszen a fürdőépületek és villák részben azt a területet foglalták volna el, ahol ma az Erzsébet híd le- és felhajtó útjai futnak - a régi egyszerűen nekifutott a rakpartnak, nem is lehetett volna másként, hiszen a közelében akkoriban a Monarchia legszebbnek mondott ortodox temploma állt, lévén a lakosság egy jelentős része a török idők után betelepült szerb. Emléküket már csak egy újraállított kőkereszt őrzi a parkosított domboldalon (ahol tölgyek, hársak, ostorfák állnak, odébb meg, egy újabban kialakított tanösvény mentén berkenyék, mézesfa, császárfa), valamint egy áradási vízszintet jelző kőtábla az egyik megmaradt jobb Döbrentei utcai ház falán, a költő és műfordító Virág Benedek, Kazinczy, Berzsenyi és mások barátja és nyelvújító társa egykori lakhelye mellett.

És akkor végre megérkeztünk: ebben az épületegyüttesben nyitották meg a felújítás után, öt évvel ezelőtt a tabáni gyűjteményt két tágas, egykor istállóként, később tüzelőtárolóként szolgáló, egybenyitott boltíves helyiségben.

A magyar, angol, német nyelvű, bőven illusztrált tablók a kezdetektől bemutatják a XVIII. században főleg hajósok, rakodók, szőlőművesek és mindenféle iparosok, például az egyebek mellett állatürülék-pácokkal és timsóval - innen a név - dolgozó tímárok által benépesített városrészt, ahol a török időkben a fürdők mellett dzsámik sora állt, és az imént említett bőrkikészítők török megnevezéséből eredeztetik magát a Tabán nevet is. Az erre csordogáló Ördögárok gyakran árvizekkel rombolta a házsorokat, 1810-ben pedig egy tűzvészben négyszáz ház leégett - tanulmányozzuk borzadva a szegény tabániakra zúduló sorscsapásokat. Aztán későbbi életképek, például Benedek Samu mézeskalácsos és viaszöntő egészen a hatvanas évekig működő üzletének részletes bemutatása.

A belső helyiség beugróiban a minden valamirevaló helytörténeti gyűjteményben újra és újra örömmel felfedezhető konyhai és asztali tárgyak, vendéglői és kocsmai kellékek, butéliák, hatalmas söröskorsók, utalásokkal a Krúdy által felettébb kedvelt Mélypincére, a Kakuk, az Albecker vendéglőre, A Három Kapáshoz címzett intézetre, nem is szólva a Háromcsőrű Kacsáról, melynek címerállatából egy gyertyatartóként asztalra helyezhető példányt meg is szemlélhetünk, miután megvizsgáltuk az Első Tabáni Spongya Asztaltársaság jótékonysági meghívóját, melynek méretei minden bizonnyal arányban állottak a kedélyes egylet nevéből is kisejlő jelentős folyadékbefogadó képességnek és elhatározottságnak. A vendéglői emlékkönyvek fénymásolt lapjain finnek, olaszok, svédek áradoznak, egy angol nyelvű bejegyzés pedig azon lelkendezik, hogy szerzője körbemutathatta e kedélyes városrészt a legkiválóbb kaliforniai zeneszerzőnőnek. A gyűjteményt a régi tabániak máig gyarapítják - mondja az igazgató asszony, aki egyszersmind a Tabán Társaságot is elnökli, komoly civil közéletet gerjesztve a kellemesen tágas múzeumi térben. Példaként egy kézi mángorlóra mutat, amelynek az adományozó mintegy a helyét is kijelölte egy sarokban.

Egy másikban ideiglenes kiállítás keretében Balogh Rudolf fényképeit láthatjuk - távolról sem ő volt az egyetlen jeles fotográfus, aki a tízes-húszas években a tabáni utcákat járta a masinájával, így aztán elég gazdag dokumentációja gyűlt össze az eltűnt városrésznek. És ott vannak még a festmények, akvarellek, sőt gobelinek is, az alkotók között pedig Nemes Lampérth József (meg persze Zórád Ernő) a legismertebb, a helyi hangulatot viszont Turják Ödön postafőtiszt, valamint Szabó László (műszaki hivatalvezetői minőségben a vár utolsó kapitánya) műkedvelő munkái színesítik. A gyűjteményben zajló dokumentációs munka legszebb eredménye talán a Tabáni füzetek idei, negyedik számához csatolt CD-ROM melléklet, amely Lenkei Ákos ifjú kartográfus munkájának eredményeként három idősíkban, térképen mutatja be a városrész különféle állapotait, a virtuális tabáni utcákhoz pedig töméntelen mennyiségben rendel hozzá fényképeket a környék lokálpatriótáinak örömére és andalodására. "Az egész egy mítosz, mégis tudunk róla beszélni" - mondja az igazgatónő.

Bp. I., Döbrentei u. 9., nyitva: szerda, péntek, szombat 14.00- 18.00, vasárnap 11.00-18.00

Köszönet Jankóné Pajor Ildikónak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.