„Ez nem politikai harc, hanem az életünk” – Bezár a Müszi

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 18.

Lokál

A müszisek még mindig lelkesek és optimisták.

Öt év után kitették a Corvin áruház harmadik emeletéről a civil szervezeteknek, alkotóműhelyeknek, szabadegyetemnek és rengeteg programnak, kiállításnak, beszélgetésnek otthont adó közösségi befogadó teret, a Müszit. Bár úgy tűnik, az aktuálpolitikától független piaci döntés született, az biztos, hogy a civilekhez is kötődő belvárosi underground helyeknek egyre nehezebb fennmaradni. A müszisek sem nyugodtak, de optimisták: ha találnak megfelelő bérelhető ingatlant a belvárosban, költöznek. Birtalan Krisztina, ügyvezetővel, Bársony Júlia, művészeti igazgatóval, Kis Réka gazdasági vezetővel, Berecz Zsuzsa és Salamon Júlia programkoordinátorokkal beszélgettünk.

Kis Réka, Salamon Júlia, Bársony Júlia, Birtalan Krisztina, Takács Eszter és Berecz Zsuzsa

Kis Réka, Salamon Júlia, Bársony Júlia, Birtalan Krisztina, Takács Eszter és Berecz Zsuzsa

Fotó: Magyar Narancs

"MN: Most mintha a civil szféra elleni kormányzati hadjárat részeként az ehhez szorosabban vagy lazábban kötődő belvárosi underground helyek célkeresztbe kerültek volna: az Aurórában rendőrök razzia után vontak be egy engedélyt, a Gólyában nemrég az önkormányzat emberei tartottak létszámellenőrzést, és akkor a Corvin áruház tulajdonosa hirtelen talál egy sokat fizető bérlőt. Van bennetek félelem?

Bársony Júlia: Nem hiszem, hogy ezek véletlen egybeesések. A hatalom már jó ideje inkább megnehezíti ezeknek a helyeknek a boldogulását, ahelyett, hogy felkarolná és támogatná őket. Szerintem örülnek annak is, ha a fiatalok százezrei Bécsben vagy Londonban költik el a kultúrára szánt pénzüket — ez borzasztóan megnehezíti a mi mukánnkat. Legalább pár szabad, underground hely legyen annak a kevés fiatalnak, aki itt marad!

Berecz Zsuzsa: Állandó harc van a belvárosban a hasznosítható ingatlanokért, és ebben a játszmában a politika és a pénz a legerősebb szereplők. Nekünk ebben a játszmában kell tudnunk érvényesíteni az érdekeinket.

Kis Réka: Minket piaci megfontolásból küldenek el, és ha tudtunk volna többet fizetni, maradhattunk volna. Nem mondanám, hogy politikai harc áldozatai vagyunk. Más kérdés, hogy ez valóban beleillik egy tencendiába, csakhogy ez már feltételezés. Nem ismerünk olyan tényt, ami ebben a helyzetben alátámasztja a konkrét politikai motivációt.

Birtalan Krisztina: Azért olyat is láttunk már, hogy üzleti alapon küldtek el egy bérlőt, mert megjelent egy állítólagos befektető, aztán a hellyel mégsem történt semmi. (...)

MN: A jelenlegi politikai környezetben az a fajta civil építkezés, amit csináltok, nehezebb vagy könnyebb, mint a Müszi alapításakor, 2011-ben?

Bársony Júlia: Sokkal nehezebb. Már akkor megvolt a politikai szándék a civil kezdeményezések lenyomására, de nem volt ekkora rálátásuk a magánszektorra. Azóta ez a szektor lecserélődött, a poltikának erre is nagyobb a közvetlen ráhatása. És a hatalomnak lojális magánbefektetőkkel nehezebb együttműködni. (...)

Birtalan Krisztina: Fontos egyébként, hogy amit mi csinálunk, magában nem rendszerellenes harc. Egyszerűen teret szeretnénk adni olyan kezdeményezéseknek, csoportoknak, amiknek máshogy nem jut. Egyre kevesebb Budapesten az általános kulturális befogadó tér, ahol tudnak találkozni, ismerkedni emberek. A Müsziben egy este 3-4 program megy, és a kávézóban találkozik a közönség, mint egy köztéren.

Bársony Júlia: Ez nem politikai harc, hanem a mi életünk, mi így élünk, mert szabadon szeretünk beszélni egymással, szabadon szeretjük a kultúrát művelni, és nem szeretjük, ha felülről megmondják, hogy mi a jó."

A teljes beszélgetés a Magyar Narancs aktuális számában olvasható, és kiderül belőle, mi lesz a Müsziben felhalmozódott megunt szobanövényekkel, milyen volt a viszonya a Müszinek az önkormányzathoz és hogy hogyan foglalták be a Corvin áruház évek óta üresen álló emeletét annak idején egy színházi előadás miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.