„Ez nem politikai harc, hanem az életünk” – Bezár a Müszi

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 18.

Lokál

A müszisek még mindig lelkesek és optimisták.

Öt év után kitették a Corvin áruház harmadik emeletéről a civil szervezeteknek, alkotóműhelyeknek, szabadegyetemnek és rengeteg programnak, kiállításnak, beszélgetésnek otthont adó közösségi befogadó teret, a Müszit. Bár úgy tűnik, az aktuálpolitikától független piaci döntés született, az biztos, hogy a civilekhez is kötődő belvárosi underground helyeknek egyre nehezebb fennmaradni. A müszisek sem nyugodtak, de optimisták: ha találnak megfelelő bérelhető ingatlant a belvárosban, költöznek. Birtalan Krisztina, ügyvezetővel, Bársony Júlia, művészeti igazgatóval, Kis Réka gazdasági vezetővel, Berecz Zsuzsa és Salamon Júlia programkoordinátorokkal beszélgettünk.

Kis Réka, Salamon Júlia, Bársony Júlia, Birtalan Krisztina, Takács Eszter és Berecz Zsuzsa

Kis Réka, Salamon Júlia, Bársony Júlia, Birtalan Krisztina, Takács Eszter és Berecz Zsuzsa

Fotó: Magyar Narancs

"MN: Most mintha a civil szféra elleni kormányzati hadjárat részeként az ehhez szorosabban vagy lazábban kötődő belvárosi underground helyek célkeresztbe kerültek volna: az Aurórában rendőrök razzia után vontak be egy engedélyt, a Gólyában nemrég az önkormányzat emberei tartottak létszámellenőrzést, és akkor a Corvin áruház tulajdonosa hirtelen talál egy sokat fizető bérlőt. Van bennetek félelem?

Bársony Júlia: Nem hiszem, hogy ezek véletlen egybeesések. A hatalom már jó ideje inkább megnehezíti ezeknek a helyeknek a boldogulását, ahelyett, hogy felkarolná és támogatná őket. Szerintem örülnek annak is, ha a fiatalok százezrei Bécsben vagy Londonban költik el a kultúrára szánt pénzüket — ez borzasztóan megnehezíti a mi mukánnkat. Legalább pár szabad, underground hely legyen annak a kevés fiatalnak, aki itt marad!

Berecz Zsuzsa: Állandó harc van a belvárosban a hasznosítható ingatlanokért, és ebben a játszmában a politika és a pénz a legerősebb szereplők. Nekünk ebben a játszmában kell tudnunk érvényesíteni az érdekeinket.

Kis Réka: Minket piaci megfontolásból küldenek el, és ha tudtunk volna többet fizetni, maradhattunk volna. Nem mondanám, hogy politikai harc áldozatai vagyunk. Más kérdés, hogy ez valóban beleillik egy tencendiába, csakhogy ez már feltételezés. Nem ismerünk olyan tényt, ami ebben a helyzetben alátámasztja a konkrét politikai motivációt.

Birtalan Krisztina: Azért olyat is láttunk már, hogy üzleti alapon küldtek el egy bérlőt, mert megjelent egy állítólagos befektető, aztán a hellyel mégsem történt semmi. (...)

MN: A jelenlegi politikai környezetben az a fajta civil építkezés, amit csináltok, nehezebb vagy könnyebb, mint a Müszi alapításakor, 2011-ben?

Bársony Júlia: Sokkal nehezebb. Már akkor megvolt a politikai szándék a civil kezdeményezések lenyomására, de nem volt ekkora rálátásuk a magánszektorra. Azóta ez a szektor lecserélődött, a poltikának erre is nagyobb a közvetlen ráhatása. És a hatalomnak lojális magánbefektetőkkel nehezebb együttműködni. (...)

Birtalan Krisztina: Fontos egyébként, hogy amit mi csinálunk, magában nem rendszerellenes harc. Egyszerűen teret szeretnénk adni olyan kezdeményezéseknek, csoportoknak, amiknek máshogy nem jut. Egyre kevesebb Budapesten az általános kulturális befogadó tér, ahol tudnak találkozni, ismerkedni emberek. A Müsziben egy este 3-4 program megy, és a kávézóban találkozik a közönség, mint egy köztéren.

Bársony Júlia: Ez nem politikai harc, hanem a mi életünk, mi így élünk, mert szabadon szeretünk beszélni egymással, szabadon szeretjük a kultúrát művelni, és nem szeretjük, ha felülről megmondják, hogy mi a jó."

A teljes beszélgetés a Magyar Narancs aktuális számában olvasható, és kiderül belőle, mi lesz a Müsziben felhalmozódott megunt szobanövényekkel, milyen volt a viszonya a Müszinek az önkormányzathoz és hogy hogyan foglalták be a Corvin áruház évek óta üresen álló emeletét annak idején egy színházi előadás miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.