Éles szakmai kritika a mobilgátprojekt ellen: az alapoktól kellene újragondolni a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét. állítja három vízügyi szakember, Futaki Károly, Holló Gyula és Simonffy Zoltán. A tervezési folyamat önkényes, átláthatatlan és szakmaiatlan, szembe megy az uniós irányelvekkel, állítják.
Partélre hányni
A szakértők álláspontja szerint további szakmai munkára lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán eldönthető legyen, melyik a legoptimálisabb nyomvonal egy gát építésére: a partélen lévő, a telekhatárnál futó vagy a Nánási-Királyok útján menő. A partélre épülő védmű viszont biztosan megsemmisíti a part ökológiai értékeit. „Tartozunk, kell, hogy tartozzunk annyival az utánunk jövő nemzedékeknek, hogy fenntartható megoldásokat alkalmazunk: ésszerű árvízi biztonság mellett vízi környezetünket jó, de legalább javuló állapotban hagyjuk örökül számukra“ — zárul a nyílt levél, amit az Átlátszó tett közzé.
| ||
Futaki Károly a portálnak azt is elmondta, hogy „az irányelvek nem valamiféle ajánlások, választható javaslatok, hanem olyan kötelező uniós szintű előírások, amelyeket Magyarország elfogadott, és adaptált a magyar jogrendszerbe. (…) Az különösen érthetetlen, hogy úgy akarunk erre a projektre uniós támogatást kérni, hogy közben semmibe vesszük az általunk is elfogadott uniós szabályozást.
Vissza a kályhához
Simonffy Zoltán felhívta a figyelmet: bizonyítani kellene, hogy „a beruházási és védekezési költség lényegesen nagyobb a Nánási úton, vagy egy közbenső, a parti kerítések közelében futó nyomvonalon, mint a partélen, így megéri a parti ökoszisztémát feláldozni. És azt is igazolni kell, hogy ezzel a társadalom is egyetért. Ezen kívül bizonyítani kellene, hogy olyan értékek vannak a hullámtéren, amelyeknek a védelme indokolja a védvonal partélre helyezését, illetve hogy a védekezés a partélen a legbiztonságosabb.“
A szakértő szerint mindezzel a mai napig adós a római-parti projekt, úgyhogy vissza kell menni a kályhához, és előlről kezdeni a munkát.
| ||
