A vásárlás után autóba szállunk, betesszük a csomagtartóba új szerzeményünket, a frissen vásárolt négy csomag lőszerrel együtt, és elindulunk Magyarországra. Ahogy közeledünk a határhoz, egyre erősebb a görcs a gyomromban, elvégre éppen fegyvert csempészünk, de gond nélkül bejutunk. Ugyanis nincs határ.
A srác kitesz a város szélén, aztán visszakanyarodik haza, Ausztriába. Kérdezi, kell-e nekem is egy puska. Inkább nem. Magyarországon ugyanis nem lehetséges fegyvert tartani csak úgy, hobbiból, erre vonatkozó törvényünk az egyik legkeményebb a térségben. Annak, aki mégis szeretne puskát otthonra, három lehetősége van: beiratkozik egy lövészklubba, leteszi a vadászvizsgát vagy országgyűlési képviselő lesz. A magyar képviselők a jelenlegi törvények szerint bármikor igényelhetnek önvédelmi lőfegyvert, amit gond nélkül meg is kapnak. Ha azonban nem vagyunk parlamenti képviselők, marad a másik két opció.
A procedúra hosszú és kényelmetlen, ha pedig önvédelmi célból szeretnénk lőfegyvert tartani, korántsem biztos, hogy megkapjuk. A rendőrség önállóan mérlegel, indoklási kötelezettsége nincs.
Mégis mi kell ahhoz, hogy legálisan tarthassunk fegyvert Magyarországon?
Először vizsgát kell tenni az illetékes megyei kapitányságon, amit persze egy fegyverkezelői tanfolyam (5 ezer forint) előz meg, majd - ha nem önvédelmi célból kérelmezünk - be kell lépnünk egy sportlövő egyesületbe vagy egy vadásztársaságba. Mindkét választás újabb pénzeket jelent (8-15 ezer forintot), de legalább elérjük, hogy kapunk szövetségi igazolást. Ezek után érvényes orvosi engedélyre van szükségünk: ez labor-, EKG-, vér-, szem- és pszichiátriai vizsgálatból áll. Ha ez megvan, vissza kell menni a papírokkal a rendőrségre, vásárolnunk kell egy fegyverszekrényt (ára minőségtől függően 20-50 ezer forint), amit a lakásunkon kell elhelyezni.
Ekkor azonban még nem mehetünk a fegyverboltba: a rendőrség 30-60 napon keresztül mérlegeli kérelmünket, s csak ezután adják ki a megszerzési engedélyt, ekkor vehetjük meg a fegyvert, és ezt is be kell mutatnunk a rendőrségnek, illetve a sportklubnak.
Mindez hosszú, költséges és fárasztó,
ráadásul korántsem biztos, hogy minden kitételnek megfelelünk. Ha idő előtt feladnánk, maradnak a gázpisztolyok (a rendőrségen bemutatva, 2000 forint megfizetése után akár "utcai viselet" is lehet), melyekhez nem kell engedély, illetve a muzeális, elöltöltős fegyverek.
"Csak azt ne írja, hogy joghézag következtében most mindenkinek lehet otthon ilyen fegyvere" - kéri Németh Balázs, a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek Szövetségének elnöke, kanadai prémvadász kinézetű kollégája társaságában, budai fegyverboltjukban. Kiderül, hogy a 2004/XXIV. "fegyvertörvény" szerint lehet otthon muzeális - elöltöltő, feketelőporral tölthető, 19. század előtti - lőfegyvert tartani, de semmilyen olyan eszközt nem, ami az üzemeltetésére szolgál. Egy ideig külföldre kellett járniuk, hogy lőhessenek ezekkel a muzeális fegyverekkel, főleg Szlovákiába, illetve Ausztriába, ahol ezt a törvények lehetővé teszik. Az ORFK-tól kértek állásfoglalást arról, hogyan értelmezzék a hazai fegyvertörvény ide vonatkozó passzusát, de nem lettek sokkal okosabbak. A hosszú levélváltások tanúsága szerint az ORFK sem érti minden pontját a törvénynek, csakúgy, mint a civil lövészszervezetek. Annyi áttörést azonban elért az egyesület, hogy szabályozott formában, lőtéren már lőhetnek régi fegyvereikkel. A fegyvertörvényt azonban még most sem tartják "felhasználóbarátnak", illetve praktikusnak.
"Amikor készült, gyakorlatilag az összes civil ajánlást figyelmen kívül hagyták - mondja Németh. - Így most egy olyan törvényünk van, amit senki sem ért. Uniós szinten sok mindenben egyáltalán nem kompatibilis. Hadd mondjak példákat: nincs egyértelműen tisztázva a tűzfegyver és a lőfegyver kategóriája, szakszavakat ugyanazokkal a szakszavakkal magyaráz, ráadásul az uniós fegyverútlevelet is félreértelmezik, gyakorlatilag lehetetlenné téve a külföldi versenyzést néhány szakág esetében."
Ellenvetésemre, hogy talán azért ilyen szigorú a törvény, hogy megelőzzük a "felesleges vérontást", elég furcsán néz rám az elnök. "Ha ma valaki fegyvert akar Magyarországon, kéz alatt hamarabb hozzájut, mint legálisan. A törvény a jogkövető állampolgárokat sújtja. Elég, ha van 400 euróm és egy tank benzinem, hogy kiugorjak Ausztriába egy vadászpuskáért. Ha nincs ennyi, az Ecserin biztosan találok olyan, hatástalanított fegyvert, amit vissza lehet alakítani.
Igaza van. Másnap a piacon már harmincezerért kínálnak egy kiszuperált PA-63-ast. Végignézem az internetes portálokat is: legalább húsz hatástalanított fegyvert vagy talált háborús "alkatrészt" árulnak. Ezeket általában úgy teszik működésképtelenné, hogy fémet öntenek a fegyver csövébe, illetve eltávolítják az ütőszöget. De vajon sikerül-e olyan embert találnom, aki képes újra pisztolyt csinálni a hatástalanított relikviákból? Rövid böngészés után találok egy olyan internetes fórumot, ahol "szakemberek" ajánlják magukat, hogy "felfúrják a fegyvert" vagy "tesznek bele új ütőszeget". Körülbelül húszezer forintért.
"Egy hatástalanított lőfegyvert visszaalakítani - a hatástalanítás módjától függően és persze a megfelelő eszközökkel körülbelül 1-2 óra" - mondja Farkas Péter fegyverszakértő és relikviagyűjtő, de azt is hozzáteszi, hogy ő nem szívesen lőne ilyennel, mert ha valamit elszúr a szerelő, a töltény a csővel együtt robbanhat fel, úgyhogy akár a kezét is elveszítheti, aki ilyesmivel játszik.
Több lövészklubot is felhívok, mindenhol azt állítják, hogy a jelenlegi fegyvertörvény éppen a jogkövető polgároknak tesz keresztbe, a bűnözést érintetlenül hagyja. Igazolásként kérik, hogy nézzük a fegyveres bűnözés statisztikáit: minimális a bejelentett lőfegyverrel való fegyveres visszaélés, aki zavarosban halászik, nem áll sorba, hogy legálisan fegyvere legyen.
Az ORFK kommunikációs osztálya természetesen megerősíti, hogy a magyar fegyvertörvény elbírálása a schengeni határok megszűnésével sem változott, bár azt elismerik, hogy betartatása több akadályba is ütközhet, mivel a határok megszüntetésének éppen az a célja, hogy az Európai Unió állampolgárai zavartalanul haladhassanak át a tagállamok területén. Vagyis nem állíthatnak meg mindenkit, aki olyan országból érkezik, ahol liberálisabb a fegyvertörvény. Mindemellett folyamatosan lesznek úgynevezett "mélységi ellenőrzések", ami annyit jelent, hogy már az ország területén ellenőrzik a határ felől érkezőket, szúrópróbaszerűen.
Egyébként, ha valaki megpróbálkozik ilyesmivel, annak nemcsak az illegális fegyver- és lőszertartás, de a fegyvercsempészés vádjával is szembe kell néznie, ami - ha bizonyítást nyer - minden esetben letöltendő szabadságvesztéssel jár.
Az engedélyesekEgy tavaly júniusban készült felmérés szerint összesen 230 851 lőfegyverre adtak ki engedélyt: legnagyobb arányban sportvadászat céljából (140 227), de jelentős az önvédelmi célból kiadott fegyvertartási engedély (46 252) is. |
Országról országraAz osztrák fegyvertörvény négy kategória között tesz különbséget, a negyedik kategóriába sorolhatóak a nem ismétlő sörétes fegyverek. Megszerzésükhöz semmilyen dokumentumra nincs szükség, elég, ha nagykorúak vagyunk. Igaz, hogy használatához ("hordásához") vadászengedély szükséges, de gyakorlatilag engedély nélkül megvásárolhatjuk mind a puskát, mind a hozzá való töltényeket. Az eladó döntésén múlik, hogy külföldi állampolgár esetén elkéri-e az adott ország fegyvermegszerzési engedélyét vagy sem. A legszigorúbb fegyvertörvény jelenleg az Egyesült Királyságban van érvényben, minden fegyvert regisztráltatni kell, a rendőrség két jótállót (engedéllyel már rendelkezőt) kér minden olyan személytől, aki lőfegyvert szeretne tartani. Az elbírálás során kikérik az engedélyt kérő orvosainak bizalmas információit is. Franciaországban minden fegyver regisztrációköteles, kivéve a sportpuskákat: megszerzésükhöz valamilyen lövészegyesület aktív tagjának kell lennünk. Németországban szintén különböző fizikai-mentális tesztek elvégzése után kapunk fegyvertartási engedélyt (a fegyvert regisztrálják), és csak abban az esetben, ha komoly érvekkel indokoljuk kérelmünket. |
