„Folytatjuk” – A Krízisközpont egy hete a Blahán

Lokál

A Krízisközpont egy hétre kiköltözött a Blaha Lujza térre. Sátrat állítottak, ételt és ruhát osztottak, hajat vágtak, mulattak és mulattattak; törődtek azokkal, akikkel más nem. Folytatása következik.

Aki az elmúlt héten a Blaha közelében járt, déjà vu érzése támadhatott, hiszen kígyózó sorokban álltak a némi meleg ételre, zsíros kenyérre vagy ruhaadományra várók. A Krízisközpont március elején tartott egész napos rendezvényének köszönhetően (amelyről itt írtunk) összegyűlt annyi pénz, hogy céljukat megvalósítsák: felépítettek egy sátrat, ahonnan ezt a kísérleti hetet irányították. Az esemény bejelentett demonstráció is volt, mellyel a szervezők tiltakozásukat kívánták kifejezni az elmúlt időszak hajléktalanokat üldöző rendelkezései ellen. A héten mi is többször jártunk a helyszínen; és akár nappal, akár éjjel, mindig békés fesztiválhangulat uralkodott a téren: sem a sorban állásnál, sem az esti mulatságnál nem tapasztaltunk rendbontást.

„Mivel rövid időnk volt felkészülni, az első néhány napban csak az alapvető dolgokra tudtunk odafigyelni, mint az étel- és ruhaosztás, illetve a sátor felállítása – mesélte Eszter, az egyik szervező, akit az utolsó napon kérdeztünk a hét tapasztalatairól. – Az adománygyűjtő buli után csatlakoztak hozzánk önkéntesek, hajléktalan segítők, illetve a hét során is akadtak olyanok, akik felajánlották segítségüket, így egy-két nap után már komolyabb programokat is tudtunk szervezni: volt hajvágás, ruhavarrás, jogsegély, esténként pedig még buli is.” A sátor mellett egy infópultot is felállítottak, ahol a téren áthaladó, a rendezvényről mit sem tudó járókelők tájékoztatást kaphattak arról, mi zajlik. „Nagyon sokan jöttek és érdeklődtek, volt, aki ott maradt és feladatokat vállalt. Ráadásul egy csomó külföldi is kíváncsiskodott, őket nagyon izgatta, hogy miért csináljuk mindezt” – mondta a szociológushallgató Kátya, a központ egyik aktivistája.

false

Fotó: Narancs

Adományozók is érkeztek szép számmal: a legtöbben ruhákat, meleg pokrócokat, cipőket vagy könyveket hoztak. A Krízisközpont Facebook-oldalán továbbra is megtalálhatjuk a személyes kívánságokat; ily módon személyre szabottan tudnak adományokat gyűjteni, és azokat a megfelelő embereknek továbbítani. Az első napokban olyan sok ruha gyűlt össze, hogy a szervezőknek jó fél napig kellett szortírozni azokat. A meleg étel kiosztása is egyszerűen ment, annak ellenére, hogy a rendeleti szigorítás miatt dobozba kellett csomagolni. „Háromszor sikerült meleg ételt osztanunk, de zsíros kenyér és egyéb hideg étel mindennap volt. Mi mindig munkacsoportokban dolgozunk, az egyik ilyen csapat feladata volt a főzés, ezt is mi magunk csináltuk. Háromszáz emberre.” Többek között ezért volt szükség a március eleji bulira, mert a sátor megvétele mellett ételre és minimális technikai berendezésekre is költeni kellett. „A múltkori buli nagyon sikeres volt, az aukción 260 000 forint, összesen pedig úgy 4-500 000 forint gyűlt össze. Ebből finanszíroztuk ezt a hetet, és még maradt is” – mondta Kátya.

Bár demonstrációként bejelentették a rendezvényt, az estékbe nyúló zenés-táncos mulatságok miatt félő volt, hogy probléma lesz. „Atrocitás, hála a jó égnek, nem ért minket, erőszakos cselekedetek sem voltak, kisebb összetűzéseket persze le kellett rendeznünk. Néha odajöttek a rendőrök és igazoltattak, vagy elkérték a demonstrációs engedélyünket, de egyébként minden rendben ment” – mondta Eszter, majd mikor rákérdeztünk, hogy mi volt a problémája a Főkertnek, amiért a hét közepén arrébb kellett tenni a sátrat, megtudtuk: az engedély csak a térre szólt, a sátor első variációjához azonban a szervezők felhasználták a környező fákat, illetve a szökőkutat is. Kedden este felépült a sátor második, stabilabb és csupán a tér betonköveit elfoglaló verziója.

Szombaton a Krízisközpont kivonult a Blaháról, de nem tűnt el nyomtalanul: a próbahét után megbeszélik a tapasztalatokat, továbbra is várják a hozzájuk csatlakozókat, és a személyre szabott adománygyűjtéssel sem állnak le; a beérkezett ruhákat, egyebeket a terveik szerint egy-egy hasonló, de rövidebb, néhány órás vagy egy délután alatt lebonyolítható rendezvényeken osztják majd ki. Emellett egy újabb adománygyűjtő bulira is készülnek, hosszú távú céljuk pedig az, hogy újra felállítsák a sátrat, lehetőleg hosszabb időre. „Azt hiszem, nagyon hasznos héten vagyunk túl. Mi tapasztalatokat gyűjtöttünk, az érdeklődők információkhoz jutottak, étellel és ruhákkal, illetve közösségi programokkal tudtuk segíteni a rászorulókat, és talán egy kicsit közelebb kerültünk a társadalmi összefogáshoz is” – mondta Kátya. Eszter szerint „a nyomásgyakorláshoz ez azonban még nem volt elég. Ezúttal nem volt mindenre kapacitásunk, de folytatjuk”.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.