Most vagy mikor? – Kísérlet a demokráciáért

Lokál

Agitpop multimédiás konstans tünti címen látható kiállítás április 6-ig a Rohamban, ahol Gyenei Péter rendszerfrissítő kampányának elemei tekinthetők meg. Az alkotó a „nemzettudat-tágítás” különös módját választotta kísérlete tárgyául – egy csendes és észrevétlen forradalmat hajtott végre, kizárólag a fejekben.

Egy éve, 2013 márciusában indult az a politikai kommunikációs kísérlet, melynek során Gyenei Péter alkotó az általánossá vált apatikus politikai helyzetet és a közbeszéd problematikusnak ítélt buktatóit egyfajta ismeretszervezésben próbálta meghaladni. Mindezt úgy kezdte el megvalósítani, hogy Egyedül 2013 néven létrehozott egy Facebook-oldalt, amelynek segítségével a Művelődési Szinten (Müszi) heti és havi rendszerességgel eseményeket, gyakorlatilag egy alternatív kampányt szervezett.

false

Fotó: Németh Dániel

„Ismerjük a kormányokon átnyúló gazdasági érdekszövetkezetet, a fölényeskedő és szolgalelkű képmutatósdit, az elszellemtelenített politikai harcoskodást. A hazájából szubkultúrájába emigrált lakost. Csak hát van-e alternatíva?”

Gyenei célja az ismeretterjesztés volt. „Akkor kezdtem el csinálni, amikor a Milla bepártosodott.” Véleménye szerint „úgy lehetett volna megfogni Orbán kormányzását, ha – bár van egy legitimálatlan alkotmány, amit önkényesen alakítottak – civil módon megalkotnánk egy normaszöveget”. Ennek révén képzelte el a demokrácia fogalmának széles körű, pontos megismertetését, amely felhívhatta volna a társadalom figyelmét, hogy huszonöt év képviseleti demokrácia után ideje a részvételivel is kezdeni valamit. „Személyektől várjuk a megváltást, őket akarjuk lecserélni, pedig akkor lenne hatékony a demokrácia, ha a szabályokat, amelyeket alkotunk, megpróbálnánk betartani.”

Tavaly októberben Gyenei elindított egy saját tematikus közösségi oldalt is, hogy a különböző politikai, társadalmi jelenségeknek, nézőpontoknak, kommunikációs lehetőségeknek közösségi szervezés útján teret adjon. Azonban a kezdeményezés – és kis túlzással az egész éves projekt – gyakorlatilag láthatatlan maradt, nem illeszkedett a szokásos „politikai understandingbe”, így csupán egy lelkes és mélyen elégedetlen demokrata játszótere maradt.

A Roham bárban kiállított akció-tárlat az elmúlt egy év alatt kidolgozott vizuális kódok, kommunikációs keret világát mutatja be. A kiállítás fő motívuma az a huszársapkás alak, akinek fejfedője egyszerre lehet egy nemzeti érzelmű egyén terrorista maszkja, de megfigyelhető némi párhuzam a Pussy Riot harcos tagjaival is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Gyenei megjelenítette a törpe kisebbséget (az egyént) is, aki a demokratikus viszonyokat biztosító alkotmányos garanciák érvényesüléséért küzd. „A megvalósuláshoz szükséges, hogy felismerjük magunkban a latens demokratát. Felismerjük oldalfüggetlen érdekközösségünket, és legyőzve eszköztelenségünk álhitét, anonim patriótaként küzdhetünk együtt nem a hatalomért, hanem a bizalmat biztosító játékszabályok megteremtéséért, a civilizáló alkotmányért” – fogalmazott az alkotó, aki az alkotmányozást olyan ismeretterjesztésnek tekinti, amely könnyen érthetővé és elfogadhatóvá teszi azokat az elveket, amelyekre „talán egyszer egy olyan normaszöveget alapozhatunk, amely hitelességében, közismertségében alternatívát jelenthet”. A kiállítás több olyan tételmondatszerű tárgyat vagy installációt sorakoztat fel, amely aktuális kérdésfeltevést sugall, vagy épp válaszadásra sarkall. A „rövid pórázra a politikusokat” vagy az „álomállam: Svájc vagy Putyin?” olyan megközelítési módok vagy azok megjelenítése, amelyek figyelemfelkeltő lózungok ugyan, de a széles körű értelmezéshez minimum össztársadalmi párbeszédre lenne szükség. Így a kiállítás – a kezdeményezés elmúlt egy évének pislákoló jelenlétét is figyelembe véve –, érdeklődés és számottevő részvétel híján csupán egy helyes ötlet, egy kreatív civil agyszüleménye maradt, hiába a „demokratikus változást vitapiknik” vagy a hímzőkör nevű workshop, Gyenei Péter tapasztalata egyértelmű: „Egyedül maradtam, furcsa dolog politikával foglalkozni.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.