Ha ide gyűjtenek minden egykor itt őrzött, vagy egyáltalán az Esterházy család ezen ágához köthető műtárgyat, attól fellendül az idegenforgalom Fertődön – ez a gondolat vezette néhai Zumbok Ferenc kormánybiztost, illetve a jelenlegi témafelelőst, L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárt. Azzal persze nem számoltak, hogy az
e tárgyakat őrző közgyűjteményeknek – különösen az Iparművészeti Múzeumnak, amely negyvenéves munkával megmentette az Esterházy-kincstár pompás ötvöstárgyait, melyek az ostrom során szinte megsemmisültek – eszükben sincs átadni azokat. Hiszen ennyi erővel akár a Szépművészeti Múzeum anyagának magját, az Esterházy-képtárat is elvihetnék a dunántúli kisvárosba.
Zumbok épp a kastélyban tartott kormányülésen panaszolta be az ellenálló muzeológusokat Orbán Viktornak, aki legott utasította miniszterét egy olyan rendelet megalkotására, amely a műtárgyak mozgatását a kormány hatáskörébe rendeli. A szakma tiltakozott, például azzal az érvvel, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár korabeli iratanyagából értelmetlen lenne kiszakítani az Esterházyak egyébként is rájuk bízott levéltárát. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) azzal a mondással próbált hatni, hogy a náluk lévő néhány Haydn-kézirat csak korlátozott ideig bemutatható, a kottatár ezernyi olasz nyomtatott barokk operájának elszállítása pedig lehetetlenné tenné azok kutatását. Mégis, 2014 márciusában megszületett a Miniszterelnökséghez tartozó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, és ennek részeként a Haydn Kutatóközpont – élén L. Simon László régi ismerősével, Bodrogai László Anzelmmel (lásd cikkünket: Visszarendezik, Magyar Narancs, 2014. március 13.). Megnéztük, mi történt ott az elmúlt csaknem másfél év alatt.
Mind az Eszterháza Központtól, mind az OSZK-tól úgy értesültünk, hogy mégsem forszírozzák a kottatár elszállítását, ahogy a levéltárét sem. Amikor Bodrogait a Nemzeti Múzeumban őrzött éremtár fertődi kiállításáról kérdeztük, azt válaszolta, erről nem esett szó eddig. Ellenben számos, a kastélyból származó műtárgyat vásárolnak hazai és külföldi gyűjtőktől. Bardi Terézia tudományos igazgató szerint százával tűnnek fel a műtárgyak – évek munkájával Németországból visszavásárolták és restaurálták a díszterem bútorait, Londonban pedig Haydn-kottákat sikerült megszerezniük. Ezekből állítólag ősszel nyílik kiállítás. Az Esterházy-kincstár ügyében azonban nincs pardon, az ötvöstárgyak Fertődön lesznek, amint lesz alkalmas kiállítóhely – de talán nem mind. Bodrogai és Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója szavaiból az derült ki, hogy szakértői tárgyalások folynak arról, mely tárgyak mikor kerülnek a kastélyba. Egyelőre egy sem hagyta el az Iparművészetit. Nem is lenne hová, hiszen a kastély nyugati szárnyának felújítása máig nem kezdődött meg. Innen egy középiskolának kellett kiköltöznie 2013 nyarán, méghozzá rohamtempóban, méltatlan körülmények között (lásd a magyarnarancs.hu cikkét: A kormány kinézte az épületet, a diákokat gyorsan szétzavarták). Bodrogai szerint azért nem láttak munkához mégsem, mert a falkutatások elhúzódtak, és – nagy örömükre – az egykori belső díszítés számos elemét megtalálták. De állítása szerint év végén elkezdődhetnek és 2016 közepére, végére befejeződnek a munkálatok. A rekonstrukcióhoz szükséges 1,5 milliárd forint rendelkezésükre áll, a múzeumi berendezésekre pedig további félmilliárdot kapnak.
Addig is kertészkedtek. 250 millió forintból a kastély egykori „mulatóerdeje”, a Lés-erdő újult meg, további negyedmilliárdból pedig rekonstruálták a 20. századi rózsakertet, és rendbe tették az angolparkot, amit maga Lázár János adott át nyár elején. Akkor megígérte, hogy a kormány „elszánt és elkötelezett abban is”, hogy az operaház, a víztorony, a lovarda és minden olyan létesítmény, amely a kastélyhoz tartozott, megújuljon vagy újra felépüljön. Ehhez szerinte 5 milliárd forintra lesz szükség.
Az Eszterháza Központ közben egyre csak nő. Tavaly júliusban hozzácsapták a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a benne lévő emlékmúzeumot, valamint a fertőrákosi egykori püspöki palotát. A nagycenki kastély felújítása jelenleg is folyik, két hónappal ezelőtt átadták a Széchenyi-mauzóleumot. Idén áprilisban megkapták a sopronbánfalvai egykori pálos kolostorból kialakított szálloda tulajdonosi jogait. Ekkor vette meg az állam a műemlék kolostort, pontosabban annak tulajdonosát, a Nistema Kft.-t, ami a Kovács Gábor-féle Bankár Holding birtokában volt. A kolostort a Kogartot alapító, mostanában gondokkal küszködő bankár a Norvég Alap 544 millió forintos támogatásával újította fel. A meditációs központként működő, méregdrága szálloda azonban rosszul ment, 2014-ben 77 millió forint bevétel mellett 72 milliós veszteséget termelt. Hogy mitől lesz nyereséges a szálloda és mikor, arról Vizi István György, a központ marketingigazgatója nem kívánt részleteket elárulni, ahogy a vételár is titkos – az pedig végképp az, mi a fenének kell az államnak egy pénznyelő hotel.
Az idén 839 millió forinttal, jövőre 791 millióval kistafírozott Eszterháza Központ közbeszerzéseiből 24,4 millió jut a Fidesz volt kabinettitkára, Kuna Tibor által birtokolt, számos állami megbízást kapó Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-nek.
