A kormány sietett egy magánépítkezés segítségére Józsefvárosban

  • narancs.hu
  • 2020. május 19.

Lokál

Tavaly még a fideszes vezetésű kerület főépítésze is rossz ötletnek tartotta a Heinrich-udvar beépítését, mára zöld utat kapott a kormánytól.

A tervek szerint száznál több szállodai szoba és kétszer ennyi lakás épülne az Üllői út és a Mária utca sarkán lévő telekre tervezett Heinrich Passage-ban, amelyet az úgynevezett Heinrich-udvar be- és átépítésével valósítanak majd meg - írja a Józsefváros kerületi lap.

Az Iparművészeti Múzeummal szembeni L alakú telken a XIX. század végén épült fel a vaskereskedő Heinreich-család bérpalotája az Üllői út 32. szám alatt, egy többemeletes raktárépület a Mária utca 54. alatt és a két épület által határolt udvaron pedig egy emeletes raktárépületet. A szocializmus éveiben a VASÉRT tulajdonolta a helyet, később magántulajdonba került, cégek, kulturális intézmények használták. A komplexum 2011-ben állandó műemléki védelmet kapott.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - az Üllői úti front

Fotó: Wikipedia/Globetrotter19

A legújabb tulajdonos, a 2018 októberében alapított Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. (HPI) viszont most a telken szálloda- és lakásépítést tervez, a korábbi bérlőket pedig a lap beszámolója szerint úgy kényszerítette távozásra, hogy előbb a bérleti díjukat emelte meg, majd szerződést bontott velük. Az építkezés még nem kezdődött el, a kerülettel azonban csak tavaly őszig egyeztettek a tervekről, ezután a HPI az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.

A kerületi Tervtanács tavaly októberi ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember nem támogatta a tervet, mondván az nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el, a beruházó elmondása szerint viszont egy évvel korábban erre engedélyt kaptak, holott a Miniszterelnökség is arra hívta fel a figyelmüket, hogy műemléket nem bonthatnak el. A kerület akkori főépítésze, ma már állami főépítész Iványi Gyöngyvér az ülésen szintén a terv elfogadása ellen szavazott.

A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző – és azóta a volt kerületi polgármester, Sára Botond által vezetett – kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste meg, de decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét, vagyis ezeket már akár le is lehet bontani.

Bár az Üllői úti bérpalota és a Mária utcai emeletes raktárépület továbbra is műemléki védettséget élvez,

április végén Orbán Viktor kormányfő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magánberuházást,

a kerületi önkormányzatnak így már nincs beleszólása a folyamatba.

A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező”, és a kerületi szabályozáshoz képest 20 százalékkal magasabb beépítési szintet is engedélyez. A kormányrendelet gazdaságfejlesztési célt és munkahelyteremtést említ a magánberuházás kiemeltté tételének indokaként.

A beruházásra létrejött részvénytársaság egyszemélyi tulajdonosa és vezérigazgatója Illés László, aki a nyilvánosan elérhető adatok szerint más cégben nem érintett, és szeptember óta tulajdonosa és vezetője a HPI-nek. A vállalkozást ekkor adta át neki Szabó Zoltán, Varga Mihály pénzügyminisztérium egyetemi kollégiumi szobatársa, a kerülettel folytatott októberi tárgyalásokon azonban a beruházó nevében még ő jelent meg.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - a Mária utcai front

Fotó: Wikipedia/12akd

A HPI székhelye idén májustól pedig a Nemzeti Múzeum szomszédságában lévő Harmónia Palota, amely Szabó több vállalkozásának is székhelye, és amelyet Szabó feleségének cége üzemeltet.

A lapnak Rádai Dániel kerületi alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat örülne minden értelmes beruházásnak, amely a műemléképületek helyreállítását célozza, de már az eddigi tervekből is arra következtetett, hogy a Heinrich Passage beépítése eltúlzott, funkciójában felesleges, és jelentősen megterheli az amúgy is forgalmas Mária-Üllői sarok környékének közlekedését.

Sátly Balázs, a Közösen Józsefvárosért frakció képviselője a testületi többséget adó képviselőcsoport nevében pedig azt mondta: érthetetlen, miképp lehet egy belvárosi hotel felépítése kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, és azt ígérte a kerület lakóinak, hogy párbeszédet kezdeményez a beruházóval.

Sem a kerületi Fidesz-KDNP-frakció, sem a Heinrich Passage nem reagált a lap megkeresésére.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.