A kormány sietett egy magánépítkezés segítségére Józsefvárosban

  • narancs.hu
  • 2020. május 19.

Lokál

Tavaly még a fideszes vezetésű kerület főépítésze is rossz ötletnek tartotta a Heinrich-udvar beépítését, mára zöld utat kapott a kormánytól.

A tervek szerint száznál több szállodai szoba és kétszer ennyi lakás épülne az Üllői út és a Mária utca sarkán lévő telekre tervezett Heinrich Passage-ban, amelyet az úgynevezett Heinrich-udvar be- és átépítésével valósítanak majd meg - írja a Józsefváros kerületi lap.

Az Iparművészeti Múzeummal szembeni L alakú telken a XIX. század végén épült fel a vaskereskedő Heinreich-család bérpalotája az Üllői út 32. szám alatt, egy többemeletes raktárépület a Mária utca 54. alatt és a két épület által határolt udvaron pedig egy emeletes raktárépületet. A szocializmus éveiben a VASÉRT tulajdonolta a helyet, később magántulajdonba került, cégek, kulturális intézmények használták. A komplexum 2011-ben állandó műemléki védelmet kapott.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - az Üllői úti front

Fotó: Wikipedia/Globetrotter19

A legújabb tulajdonos, a 2018 októberében alapított Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. (HPI) viszont most a telken szálloda- és lakásépítést tervez, a korábbi bérlőket pedig a lap beszámolója szerint úgy kényszerítette távozásra, hogy előbb a bérleti díjukat emelte meg, majd szerződést bontott velük. Az építkezés még nem kezdődött el, a kerülettel azonban csak tavaly őszig egyeztettek a tervekről, ezután a HPI az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.

A kerületi Tervtanács tavaly októberi ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember nem támogatta a tervet, mondván az nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el, a beruházó elmondása szerint viszont egy évvel korábban erre engedélyt kaptak, holott a Miniszterelnökség is arra hívta fel a figyelmüket, hogy műemléket nem bonthatnak el. A kerület akkori főépítésze, ma már állami főépítész Iványi Gyöngyvér az ülésen szintén a terv elfogadása ellen szavazott.

A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző – és azóta a volt kerületi polgármester, Sára Botond által vezetett – kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste meg, de decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét, vagyis ezeket már akár le is lehet bontani.

Bár az Üllői úti bérpalota és a Mária utcai emeletes raktárépület továbbra is műemléki védettséget élvez,

április végén Orbán Viktor kormányfő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magánberuházást,

a kerületi önkormányzatnak így már nincs beleszólása a folyamatba.

A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező”, és a kerületi szabályozáshoz képest 20 százalékkal magasabb beépítési szintet is engedélyez. A kormányrendelet gazdaságfejlesztési célt és munkahelyteremtést említ a magánberuházás kiemeltté tételének indokaként.

A beruházásra létrejött részvénytársaság egyszemélyi tulajdonosa és vezérigazgatója Illés László, aki a nyilvánosan elérhető adatok szerint más cégben nem érintett, és szeptember óta tulajdonosa és vezetője a HPI-nek. A vállalkozást ekkor adta át neki Szabó Zoltán, Varga Mihály pénzügyminisztérium egyetemi kollégiumi szobatársa, a kerülettel folytatott októberi tárgyalásokon azonban a beruházó nevében még ő jelent meg.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - a Mária utcai front

Fotó: Wikipedia/12akd

A HPI székhelye idén májustól pedig a Nemzeti Múzeum szomszédságában lévő Harmónia Palota, amely Szabó több vállalkozásának is székhelye, és amelyet Szabó feleségének cége üzemeltet.

A lapnak Rádai Dániel kerületi alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat örülne minden értelmes beruházásnak, amely a műemléképületek helyreállítását célozza, de már az eddigi tervekből is arra következtetett, hogy a Heinrich Passage beépítése eltúlzott, funkciójában felesleges, és jelentősen megterheli az amúgy is forgalmas Mária-Üllői sarok környékének közlekedését.

Sátly Balázs, a Közösen Józsefvárosért frakció képviselője a testületi többséget adó képviselőcsoport nevében pedig azt mondta: érthetetlen, miképp lehet egy belvárosi hotel felépítése kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, és azt ígérte a kerület lakóinak, hogy párbeszédet kezdeményez a beruházóval.

Sem a kerületi Fidesz-KDNP-frakció, sem a Heinrich Passage nem reagált a lap megkeresésére.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.