A kormány sietett egy magánépítkezés segítségére Józsefvárosban

  • narancs.hu
  • 2020. május 19.

Lokál

Tavaly még a fideszes vezetésű kerület főépítésze is rossz ötletnek tartotta a Heinrich-udvar beépítését, mára zöld utat kapott a kormánytól.

A tervek szerint száznál több szállodai szoba és kétszer ennyi lakás épülne az Üllői út és a Mária utca sarkán lévő telekre tervezett Heinrich Passage-ban, amelyet az úgynevezett Heinrich-udvar be- és átépítésével valósítanak majd meg - írja a Józsefváros kerületi lap.

Az Iparművészeti Múzeummal szembeni L alakú telken a XIX. század végén épült fel a vaskereskedő Heinreich-család bérpalotája az Üllői út 32. szám alatt, egy többemeletes raktárépület a Mária utca 54. alatt és a két épület által határolt udvaron pedig egy emeletes raktárépületet. A szocializmus éveiben a VASÉRT tulajdonolta a helyet, később magántulajdonba került, cégek, kulturális intézmények használták. A komplexum 2011-ben állandó műemléki védelmet kapott.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - az Üllői úti front

Fotó: Wikipedia/Globetrotter19

A legújabb tulajdonos, a 2018 októberében alapított Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. (HPI) viszont most a telken szálloda- és lakásépítést tervez, a korábbi bérlőket pedig a lap beszámolója szerint úgy kényszerítette távozásra, hogy előbb a bérleti díjukat emelte meg, majd szerződést bontott velük. Az építkezés még nem kezdődött el, a kerülettel azonban csak tavaly őszig egyeztettek a tervekről, ezután a HPI az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.

A kerületi Tervtanács tavaly októberi ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember nem támogatta a tervet, mondván az nincs tekintettel arra, hogy műemléki épületek nem bonthatók el, a beruházó elmondása szerint viszont egy évvel korábban erre engedélyt kaptak, holott a Miniszterelnökség is arra hívta fel a figyelmüket, hogy műemléket nem bonthatnak el. A kerület akkori főépítésze, ma már állami főépítész Iványi Gyöngyvér az ülésen szintén a terv elfogadása ellen szavazott.

A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző – és azóta a volt kerületi polgármester, Sára Botond által vezetett – kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste meg, de decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét, vagyis ezeket már akár le is lehet bontani.

Bár az Üllői úti bérpalota és a Mária utcai emeletes raktárépület továbbra is műemléki védettséget élvez,

április végén Orbán Viktor kormányfő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magánberuházást,

a kerületi önkormányzatnak így már nincs beleszólása a folyamatba.

A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező”, és a kerületi szabályozáshoz képest 20 százalékkal magasabb beépítési szintet is engedélyez. A kormányrendelet gazdaságfejlesztési célt és munkahelyteremtést említ a magánberuházás kiemeltté tételének indokaként.

A beruházásra létrejött részvénytársaság egyszemélyi tulajdonosa és vezérigazgatója Illés László, aki a nyilvánosan elérhető adatok szerint más cégben nem érintett, és szeptember óta tulajdonosa és vezetője a HPI-nek. A vállalkozást ekkor adta át neki Szabó Zoltán, Varga Mihály pénzügyminisztérium egyetemi kollégiumi szobatársa, a kerülettel folytatott októberi tárgyalásokon azonban a beruházó nevében még ő jelent meg.

Heinrich-udvar

Heinrich-udvar - a Mária utcai front

Fotó: Wikipedia/12akd

A HPI székhelye idén májustól pedig a Nemzeti Múzeum szomszédságában lévő Harmónia Palota, amely Szabó több vállalkozásának is székhelye, és amelyet Szabó feleségének cége üzemeltet.

A lapnak Rádai Dániel kerületi alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzat örülne minden értelmes beruházásnak, amely a műemléképületek helyreállítását célozza, de már az eddigi tervekből is arra következtetett, hogy a Heinrich Passage beépítése eltúlzott, funkciójában felesleges, és jelentősen megterheli az amúgy is forgalmas Mária-Üllői sarok környékének közlekedését.

Sátly Balázs, a Közösen Józsefvárosért frakció képviselője a testületi többséget adó képviselőcsoport nevében pedig azt mondta: érthetetlen, miképp lehet egy belvárosi hotel felépítése kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű, és azt ígérte a kerület lakóinak, hogy párbeszédet kezdeményez a beruházóval.

Sem a kerületi Fidesz-KDNP-frakció, sem a Heinrich Passage nem reagált a lap megkeresésére.

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.