Hosszúlépés a Vízivárosban – Cseh Tamás nyomában Budán

Lokál

Mi a közös az Isolabella presszóban elfogyasztott vodkában, a Bem rakpart 6.-ban, egy párizsi útlevélben, az Ifjúsági Parkban és az indiánokban? Cseh Tamás, ki más. Az ő nyomában jártunk a Vízivárosban.

A Hosszúlépés csapata idén októberben indította városi túráját, a Cseh Tamás nyomában Budán című programot, a Víziváros olyan helyeire kalauzolva az érdeklődőket, amelyek a zenész életében meghatározó szerepet töltöttek be a 60–70-es évek fordulóján. A túra a Batthyány térről indult, a 20-25 fős csapat vezetője Merker Dávid szociológus volt, aki nemcsak a korszak, de Cseh Tamás életének is avatott ismerője. Megtudhattunk például, hogyan szerezte Cseh Tamás a Fiat 500-asát, mit jelentett egykor a „szívességi albérlő”, vagy miért mondhatjuk, hogy a 60-as évek végén „letargikus dolog volt fiatalnak lenni”. A több mint két órás túra második állomásán, a zenész  Iskola utcai albérlete előtt ácsorogva nemcsak az emlékére állított táblát szemlélhettük, de megtudtuk azt is, Cseh Tamás hogyan ismerkedett meg Bereményi Gézával egy átmulatott éjszaka után.

false

 

Fotó: Galló Rita

A legendás egyszobás albérlet (amit persze nem láthattunk belülről) után mi más is lehetett volna a következő állomás, mint Cseh Tamás egyik törzshelye, a lakástól mindössze néhány percre található, ma is üzemelő, a zenész kultuszát gondosan őrző Isolabella presszó. Mint a túravezető mesélte, a zenész sokszor emlegette a presszókörök alatt: „Fiatalok voltunk, szépek, még részegen is.” A kocsmák világából, a Kex együttes egykori törzshelyén át a rakpartra vezetett az utunk, a legendás Bem rakpart 6-ba, az I. kerületi művelődési házba. Cseh Tamást itt próbálta beszervezni ügynöknek az állambiztonsági szervezet, és megtudtuk azt is, hogy őt ki, hogyan és miért figyelte meg, továbbá szó esett egy jelentésről, amely a zenésztől származik annak ellenére, hogy a hatósági igyekezet a beszervezésére hiábavalónak bizonyult.

false

 

Fotó: Galló Rita

Másfél óra múltán a Vár felé vettük az irányt, ahol először az indiánozásról, Cseh Tamás és a Kex-alapító Baksa-Soós János kapcsolatáról, valamint a szovjet tankok 68-as átvonulásáról hallottunk, a Dísz téren pedig a 25. Színház fénykoráról és Cseh Tamás első kiadott lemezéről emlékeztünk meg.

„A túra ötlete már rég felmerült bennem, hiszen nagyon kedvelem Cseh Tamást – mondta Merker Dávid. – A megvalósításra azonban csak augusztusban került sor, a séta programját pedig októberre állítottuk össze. Sokat segített ebben a zenész fia, András, a Cseh Tamás Archívum, a Café Budapest és az erről a korról szóló könyvek.” A túravezető szerint a Hosszúlépés sétái mindig interaktívak, sok érdeklődő idézi föl személyes történeteit, amiket némi ellenőrzés után akár a programba is be lehet építeni. „Nincs két egyforma séta, sztorik jönnek-mennek, ez egy ilyen műfaj” – teszi hozzá Merker Dávid. Ahogy Cseh Tamástól is hallhatjuk: „Azt mondom, Budapest, Budapest, és ezzel még nem mondtam semmit.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.