Hosszúlépés a Vízivárosban – Cseh Tamás nyomában Budán

Lokál

Mi a közös az Isolabella presszóban elfogyasztott vodkában, a Bem rakpart 6.-ban, egy párizsi útlevélben, az Ifjúsági Parkban és az indiánokban? Cseh Tamás, ki más. Az ő nyomában jártunk a Vízivárosban.

A Hosszúlépés csapata idén októberben indította városi túráját, a Cseh Tamás nyomában Budán című programot, a Víziváros olyan helyeire kalauzolva az érdeklődőket, amelyek a zenész életében meghatározó szerepet töltöttek be a 60–70-es évek fordulóján. A túra a Batthyány térről indult, a 20-25 fős csapat vezetője Merker Dávid szociológus volt, aki nemcsak a korszak, de Cseh Tamás életének is avatott ismerője. Megtudhattunk például, hogyan szerezte Cseh Tamás a Fiat 500-asát, mit jelentett egykor a „szívességi albérlő”, vagy miért mondhatjuk, hogy a 60-as évek végén „letargikus dolog volt fiatalnak lenni”. A több mint két órás túra második állomásán, a zenész  Iskola utcai albérlete előtt ácsorogva nemcsak az emlékére állított táblát szemlélhettük, de megtudtuk azt is, Cseh Tamás hogyan ismerkedett meg Bereményi Gézával egy átmulatott éjszaka után.

false

 

Fotó: Galló Rita

A legendás egyszobás albérlet (amit persze nem láthattunk belülről) után mi más is lehetett volna a következő állomás, mint Cseh Tamás egyik törzshelye, a lakástól mindössze néhány percre található, ma is üzemelő, a zenész kultuszát gondosan őrző Isolabella presszó. Mint a túravezető mesélte, a zenész sokszor emlegette a presszókörök alatt: „Fiatalok voltunk, szépek, még részegen is.” A kocsmák világából, a Kex együttes egykori törzshelyén át a rakpartra vezetett az utunk, a legendás Bem rakpart 6-ba, az I. kerületi művelődési házba. Cseh Tamást itt próbálta beszervezni ügynöknek az állambiztonsági szervezet, és megtudtuk azt is, hogy őt ki, hogyan és miért figyelte meg, továbbá szó esett egy jelentésről, amely a zenésztől származik annak ellenére, hogy a hatósági igyekezet a beszervezésére hiábavalónak bizonyult.

false

 

Fotó: Galló Rita

Másfél óra múltán a Vár felé vettük az irányt, ahol először az indiánozásról, Cseh Tamás és a Kex-alapító Baksa-Soós János kapcsolatáról, valamint a szovjet tankok 68-as átvonulásáról hallottunk, a Dísz téren pedig a 25. Színház fénykoráról és Cseh Tamás első kiadott lemezéről emlékeztünk meg.

„A túra ötlete már rég felmerült bennem, hiszen nagyon kedvelem Cseh Tamást – mondta Merker Dávid. – A megvalósításra azonban csak augusztusban került sor, a séta programját pedig októberre állítottuk össze. Sokat segített ebben a zenész fia, András, a Cseh Tamás Archívum, a Café Budapest és az erről a korról szóló könyvek.” A túravezető szerint a Hosszúlépés sétái mindig interaktívak, sok érdeklődő idézi föl személyes történeteit, amiket némi ellenőrzés után akár a programba is be lehet építeni. „Nincs két egyforma séta, sztorik jönnek-mennek, ez egy ilyen műfaj” – teszi hozzá Merker Dávid. Ahogy Cseh Tamástól is hallhatjuk: „Azt mondom, Budapest, Budapest, és ezzel még nem mondtam semmit.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.