Séta

Jazztörténeti időutazás a belvárosban

Lokál

Merész vállalkozás zenei tartalmú sétát tartani úgy, hogy az egyszerre legyen érdekes, informatív, és a szöveg mellett is legyen mit hallgatni. A Beyond Budapest kétórás sétája, amit az ismert könnyűzenei szakíró, Jávorszky Béla Szilárd vezetett, nem mondható unalmasnak még azok számára sem, akinek lövése sincs a jazzhez, és a felsorolt nevek és helyszínek sem mondanak neki sokat. Az elején egy kicsit az iskolapadban érezzük magunkat, amikor az Astoria Szálló jobb napokat látott alagsori bárjában ülünk – ahol az ötvenes években külföldi vendégeknek játszottak jazzt –, hiszen a történelmi hátteret ismerhetjük meg, amit legfeljebb fellazít egy kis zenei bejátszás és fényképnézegetés.

De a továbbiakban már rengeteg információhoz juthatunk nemcsak a hazai zenei élet évtizedeiről, de azokról az időkről is, amikor a jazz még a vendéglátóipar kelléke volt. A fókusz a műfaj meghonosodásán van, jobban mondva, óvatos beszivárgásán, hiszen a New Orleansból Budapestre vezető út egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Először kávéházakban jelent meg a jazz, és a hatvanas évekig tényleg csak a vendéglátóhelyeken lehetett hallgatni. A túra során ellátogattunk néhány fontosabb belvárosi helyszínre, és egyebek mellett megtudhattuk, mi köze volt a Central Kávéháznak vagy éppen a Fugának a műfajhoz, de azt is, hogy miért volt a magyar muzsikus cigá­nyok­nak nagy szerepük a hazai jazz történetében.

május 5.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.