Séta

Jazztörténeti időutazás a belvárosban

Lokál

Merész vállalkozás zenei tartalmú sétát tartani úgy, hogy az egyszerre legyen érdekes, informatív, és a szöveg mellett is legyen mit hallgatni. A Beyond Budapest kétórás sétája, amit az ismert könnyűzenei szakíró, Jávorszky Béla Szilárd vezetett, nem mondható unalmasnak még azok számára sem, akinek lövése sincs a jazzhez, és a felsorolt nevek és helyszínek sem mondanak neki sokat. Az elején egy kicsit az iskolapadban érezzük magunkat, amikor az Astoria Szálló jobb napokat látott alagsori bárjában ülünk – ahol az ötvenes években külföldi vendégeknek játszottak jazzt –, hiszen a történelmi hátteret ismerhetjük meg, amit legfeljebb fellazít egy kis zenei bejátszás és fényképnézegetés.

De a továbbiakban már rengeteg információhoz juthatunk nemcsak a hazai zenei élet évtizedeiről, de azokról az időkről is, amikor a jazz még a vendéglátóipar kelléke volt. A fókusz a műfaj meghonosodásán van, jobban mondva, óvatos beszivárgásán, hiszen a New Orleansból Budapestre vezető út egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Először kávéházakban jelent meg a jazz, és a hatvanas évekig tényleg csak a vendéglátóhelyeken lehetett hallgatni. A túra során ellátogattunk néhány fontosabb belvárosi helyszínre, és egyebek mellett megtudhattuk, mi köze volt a Central Kávéháznak vagy éppen a Fugának a műfajhoz, de azt is, hogy miért volt a magyar muzsikus cigá­nyok­nak nagy szerepük a hazai jazz történetében.

május 5.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.