Merész vállalkozás zenei tartalmú sétát tartani úgy, hogy az egyszerre legyen érdekes, informatív, és a szöveg mellett is legyen mit hallgatni. A Beyond Budapest kétórás sétája, amit az ismert könnyűzenei szakíró, Jávorszky Béla Szilárd vezetett, nem mondható unalmasnak még azok számára sem, akinek lövése sincs a jazzhez, és a felsorolt nevek és helyszínek sem mondanak neki sokat. Az elején egy kicsit az iskolapadban érezzük magunkat, amikor az Astoria Szálló jobb napokat látott alagsori bárjában ülünk – ahol az ötvenes években külföldi vendégeknek játszottak jazzt –, hiszen a történelmi hátteret ismerhetjük meg, amit legfeljebb fellazít egy kis zenei bejátszás és fényképnézegetés.
De a továbbiakban már rengeteg információhoz juthatunk nemcsak a hazai zenei élet évtizedeiről, de azokról az időkről is, amikor a jazz még a vendéglátóipar kelléke volt. A fókusz a műfaj meghonosodásán van, jobban mondva, óvatos beszivárgásán, hiszen a New Orleansból Budapestre vezető út egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Először kávéházakban jelent meg a jazz, és a hatvanas évekig tényleg csak a vendéglátóhelyeken lehetett hallgatni. A túra során ellátogattunk néhány fontosabb belvárosi helyszínre, és egyebek mellett megtudhattuk, mi köze volt a Central Kávéháznak vagy éppen a Fugának a műfajhoz, de azt is, hogy miért volt a magyar muzsikus cigányoknak nagy szerepük a hazai jazz történetében.
május 5.
