Az ország magasan fekvő tájait helyenként már több centiméter hó fedi.
Bánkútón és a Kékestetőn már lehet szánkózni, szánkó híján fenéken lecsúszni, hóembert építeni stb-stb.
Az ország többi pedig reménykedik: hogy oda is elér a fehér áldás. Esély van rá, ugyanis az időjósok további csapadékot várnak, persze a végén lehet, hogy csak eső lesz belőle, eső és szürkeség.
Havazik a Nagy-Hideg-Hegyen és Mátraszentistvánon is, és így nézett ki reggel a Kékestető.
| ||
És ilyen gyönyörű volt reggel Bánkút.
| ||
Az élő adást is érdemes figyelemmel kísérni, néha látszik egy elrepülő hógolyó, az előbb meg egy 3-4 éves forma kisgyerek és apukája-anyukája integetett a kamerának! Sziasztok!
Azért eszünkbe jut az is, minek is kell ez a hó? Mire való? Mi a francnak ez a hó?
Az alábbi dal már szállítja is a választ.
„Minek is kell ez a hó?
Aranyeső, halihó!
Madárdalos csicsergés
Mindenféle bizsergés.
Tavaszi rügyfakadás
az életben maradás.
Mire való ez a hó?
Nyáron nem kell takaró!
Levendula illatod
csalogatja a Napot.
Szalmaszagú szerelem
senkinek sem idegen.
Mi a francnak ez a hó?
Az ősz is már riogató.
Rozsdamarta levelek,
volt egyszer egy kikelet.
Volt egyszer egy repülés,
aztán elcsendesülés.
Nem ereszt el ez a tél
csak a képzeletem él.
Játszik velem az idő,
mint egy huncut szerető.
de a többi el nem mondható,
a számat betömi a hó.“
