Folyó- vagy tóparton, fürdésre kijelölt területen nem mártózhat meg együtt kutya és gazdája. A természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló kormányrendelet világosan beszél: „Állatot a fürdőhely területére bevinni – az őrkutyás biztonsági szolgálat, illetve a vakvezető kutya kivételével – tilos.” Fürdésre kijelölt hely az, amit tábla jelez, ez lehet fizetős vagy szabad strand, e tekintetben mindegy: kutyának coki. „A járási népegészségügyi intézet minden év május 1-jéig dönt a fürdőhelyek engedélyezéséről, és megjelöli a fürdési idényt, ami általában szeptemberig tart. A kijelölt időben a fürdőhely szárazföldi területére se vihet be senki állatot” – összegzi a szabályozást Németh Tünde, a tihanyi közös önkormányzati hivatal jegyzője.
Ám vannak olyan helyek, ahol szabad az állatok fürdetése, ezeket tábla jelzi. Ilyen a tihanyi Belső-tó, amit a helyi önkormányzat jelölt ki e célra. Szeged külterületén a kutyaiskola tulajdonosa, Nemes Nagy Panka hozta létre egy szomszédos mesterséges tavon a Szegedi kutyastrandot. Mint elmondta, a bekerített területre 400 forint és oltási könyv felmutatása ellenében léphetnek be az ebek. Ám a legális kutyaúsztató helyek szépséghibája, hogy ott csak az eb lubickolhat.
Nem szól ránk az úszómester
Azért a közös fürdőzés sem álom, csak nem épp egyszerű. A természetes vizekben ugyanis nemcsak a kijelölt helyeken lehet fürdeni, hanem mindenhol, ahol nem tilos. Ezeket a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló BM-rendelet sorolja fel részletesen, például „tilos fürdeni a hajózási útvonalakban, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében, a kikötők területén és ott, ahol azt külön tiltó tábla jelzi”. Vagyis olyan helyet kell találni, ami nem kijelölt fürdőhely, de nincs is megtiltva a fürdés. Mármint emberek számára. Mert attól, hogy valami nem kijelölt fürdőhely, még a kutyák ki lehetnek onnan tiltva önkormányzati rendelettel, ám akkor ezt is táblával kell jelezni, ami persze gyakran elmarad. Ám ha nem látunk semmilyen (ember- vagy kutya-) fürdést engedélyező vagy tiltó táblát, akkor csobbanhatunk az ebbel.
A Balatonnál még körültekintőbbnek kell lennünk. A tó északi és nyugati partjától mérve 500, a déli parttól mérve 1000 méteren belül szabadon lehet fürödni. Ám a partszakasz legnagyobb része egyben kijelölt fürdőhely is. Ha esetleg nincs tábla, ember legyen a talpán, aki, ha tájékozódott is a fürdőhelyeket kijelölő rendeletről, pontosan be tudja lőni, hogy például a fürdésre kijelölt „Balatonboglár keleti partszakasza” mettől meddig tart. A vállalkozó kedvűek beevezhetnek a parttól 500, illetve 1000 méterre, s a fürdésre kijelölt területen kívül, a nyílt vízen úszhatnak kutyájukkal.
Ha nem a vadfürdőzést választjuk, akkor is van lehetőség a közös lubickolásra, bár ez nem teljesen legális. Számos magánstrandra, kempingbe beengedik a kutyákat. Ilyen a Délegyházi-tavaknál a Tavirózsa kemping vagy a Club Aliga a Balatonnál, és az Eb Ovo egyesület honlapján (ebovo.hu) még jó néhányat találni. Ám a tulajdonosok, üzemeltetők nem repesnek az efféle ingyenreklámtól. A Club Aliga üzemeltetője például eléggé vonakodva közölte, hogy bevihetjük az ebet, a strand tiltott terület, de a 40 hektáros komplexum végén mégis van lehetőség a kutyával való fürdésre. (Ez az a kis sziget, ahol egykor Kádár János horgászott.) Ezeken a helyeken a kutyastrandolás általában úgy működik, hogy lecsípnek egy darabot a fürdésre kijelölt területből – amit azonban az ÁNTSZ nem mindig tolerál. Lapunknak adott nyilatkozatukban megjegyzik: Magyarországon kutyabarát strandok nincsenek hivatalosan kijelölve.
„Rengeteg állat”
Mégis, miért nem vihetünk be kutyát a strandra? Az ÁNTSZ szerint a jogalkotó célja az volt, hogy az állatról emberre terjedő megbetegedések számát a lehető legnagyobb mértékben csökkentse egy olyan közegben, ahol az általánosnál könnyebben terjednek a betegségek kórokozói. Az Eb Ovo egyesület abból indul ki, hogy ha az őrkutyák és vakvezető ebek bemehetnek a strandra, akkor mégsem állhat fenn olyan heveny fertőzésveszély.
De milyen betegségektől kell félni? Számos állatorvost megkérdeztünk, nem tudtak egyet se mondani, arra viszont felhívták a figyelmünket, hogy a kutya – ellentétben az emberrel – nem képes a vízbe üríteni. Az oltatlan, elhanyagolt kutyák által harapással terjesztett veszettség, bélsárral közvetített leptospirózis vagy a bélférgek, bolhák természetesen átterjedhetnek az emberre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága szerint azonban „egy családtagként kezelt, rendszeres állatorvosi felügyelet alatt álló, szocializált kutya valós fertőzésveszélyt nem jelent sem vízben, sem vízparton”. A hivatal irodalmi vénával rendelkező, ihletett válaszadó szakembere így folytatta lapunknak adott magyarázatát: „…gondoljuk csak át, a természetes vizekben és a partokon az egysejtű szervezetektől az emlősökig rengeteg állat él, szaporodik, elpusztul – ez az élet, a vizek természetes rendje. Tehát »együtt fürdünk« halakkal, kígyókkal, békákkal, hattyúkkal, vidrákkal, a sekély részeken vaddisznók turkálhatnak kagylót keresve, rókák cserkésznek vadkacsákra, az állatok inni járnak a nyugodt partszakaszokra, vagy ők is megmártóznak a forró napokon.”
A legtöbb kutyatartó és szakember azt mondja, az volna a megoldás, ha a strandoknak lenne egy elkerített része, ami kutyával is látogatható. Ehhez azonban rendeletet kellene módosítani. Kérdés, hogy a kutyás civil szervezetek képesek lesznek-e idővel kilobbizni ezt az apró változtatást.
