Ljubljana: A tender gyümölcsei

  • - sisso -
  • 1999. július 1.

Lokál

Ljubljanát zöld vizű folyójáról, tyúklépésnyi utcáiról, miniházairól, mediterrán jellegű, de annál békésebb kávézóiról lehet felismerni, és manapság arról, hogy kevés a turista. De ha az ember leül tíz percre, előbb-utóbb fel fog tűnni, hogy itt mindig folyik valami falusiasan bájos, multikulturális matatás.
Ljubljanát zöld vizű folyójáról, tyúklépésnyi utcáiról, miniházairól, mediterrán jellegű, de annál békésebb kávézóiról lehet felismerni, és manapság arról, hogy kevés a turista. De ha az ember leül tíz percre, előbb-utóbb fel fog tűnni, hogy itt mindig folyik valami falusiasan bájos, multikulturális matatás.

A városban metrót keresni kár, de egy aluljáró van, hogy a szlovének kedvükre mozgólépcsőzhessenek. Itt busszal is csak akkor jár az ember, ha nincs kerékpárja. A busz tudniillik drága, háromszor annyi, mint nálunk, és a pénzt bele kell gyűrni a sofőr melletti perselybe.

A másik dolog, amit felesleges keresni, az a Laibach nevű zenekar, ami lakossági érdeklődés hiányában kimúlt. Kisebb koncerteket és rezervált társaságot a helyi Tilos az Á-ban, a K4, pontosabban kácsetiri nevű klubban lehet találni. A klub reggelig tart nyitva. A belépő nem, de az ital olcsó, különös tekintettel a viljamovkára (vilmoskörtepálinka). Ottjártunkkor szlovén világzenét lehetett hallgatni a törzsközönség határtalan felháborodására, akik egyébként a szerb rapet a szláv punkot és a régi rockandrollt kedvelik, egymást pedig bradacnak szólítják.

Ljubljanában a tengeri ételek, a bor és a szabadtéri zene rajongói járnak igazán jól. A város tele van olyan olasz hangulatú söröző-pizzázókkal, amelyekben elég rábökni a ribica kezdetű ételekre, és már hozzák is a malomkerék méretű bébipolipos, rákos, kagylós pizzát, currys skorpióhal-salátát vagy lazactálat. Főfogással, sörrel, béla káva nevezetű nemzeti tejeskávéval együtt meg lehet úszni az ebédet kétezerből (1 tollár = 1,45 Ft).

A vár alatt található Spajza nevű kerthelyiség házias ételeiről híres. Kiváló házihalakat és házipolipot kapni náluk. Gyorsbüfék alig teremnek e városban, egy csökött McDonald´s, egy éjjel-nappali csevapcsicsázó és egy újgörög szendvicsbár kivételével. A szlovén, ha siet, pékségben vásárol, vagy a táskájából eszik.

Kávézó persze van ezer. A partot és az onnan felfelé vezető szűk utcácskákat ékesítik ezek a fa- és alumíniumpados, napernyős vedéglátó-ipari gyöngyszemek. A Plocnik nevű az első számú nemzetközi találkahely, három híd találkozásánál. Minden este élő zene van orosz tánczenészekkel, esetleg jazzbandákkal. A helybeli intelligencia találkozóhelye a szemben lévő Macek. Nem árt a hátizsákban lévő legjobb cuccot felvenni, ha oda indulunk, mert szakadatlan és pofátlan a stílusmustra, egy cseh brókert például kinéztek, mert rombuszmintás zoknijához kígyóbőr tangát viselt. A korsó sör 300-ba kerül, és általában Fantával vagy Sprite-tal isszák, ami miatt már összeülni készül a hágai bíróság.

A Le Petit Café tömve van művészekkel. Nagyon drága a jó bor, de a Krizanke kertjéből minden koncert idehallatszik ingyen. A Nostalgija kávézó a helyi retro brigádok óvóhelye. Minden porcikájából a hetvenes évek Jugoszláviájának hangulata árad. A falon a korai fogyasztói Ljubljanát idéző háztartási gépek, szoft szocreál filmplakátok, lemezborítók.

Nekem legkedvesebb a vadonatúj Café Antico volt. Urska Hrovat szlovén síbajnok a tulajdonosa. Olcsó és addig van nyitva, amíg az emberek isznak. Zárórakor pedig még simán legyártanak néhány lazacos, mozarellás szendvicset az útra.

Az egyébként bizonyára érdekes helytörténeti kiállítás felé félúton valószínűleg kocsidudától hangos alpesi esküvőbe fogunk keveredni. A legmenőbb házasságkötő teremre várva versengő menetek próbálják lekólózni egymást a rekettyésben, kanárisárga autók, tangóharmonikások, sápadt menyasszonyok, valamint magukat rekedtre jódlizott násznagyok társaságában. (Ami nekünk a bűntudat, az a szlovéneknek a jódli.)

Enyhet csak a Margit-szigetnyi méretű Tiroli-kert ad aranyhalas tavaival, vagy az Emonska düledező épületei között található gyakorló konyhakertek, ahol az ifjú pár rituális répaültetéssel biztosítja a szertartás után a gyermekáldást.

- sisso -

Egyéb népszerű kávézók és kocsmák

A3, Slovenska 1: Leginkább a diákok és azok közül is a sarkon lakó művészeti fakultások hallgatói kedvelik az olcsó ebéd miatt, de éjszaka csendes.

Art Café, Slovenska: Trendi, és emiatt nem olcsó hely, több szinttel, amelyek közül a legalsó a legveszélyesebb a forró levesünkre nézve, mert vásárló tömegek rohangálnak rajta keresztül-kasul.

Alf Bar, Trubarjeva 9: A helyi földönkívüli populáció legkedveltebb kocsmája éjfélig.

Cafe El Mundo, Copova 7: Egyezményesen a legjobb kávét felszolgáló bár, de nyitáskor, délután ötkor még senki sincs.

Cafe Galerija, Mestni trg 5: Esztétikus környezetben lehet inni és jegyzetelni, amennyiben a kiállított képek megfelelnek a vendég ízlésének. Este tömve.

Café Gaudi, Nazorjeva: Porcelán eklektika és kiváló kávé, hazavitelre is, babszemek formájában.

Katakombe, Stari trg 19: Hajnalig rusztikus környezetben, régi vágású rockandrollra. Kiváló borfelhozatal, füstölt sonka, sajtok.

Mosquito, Prule 10: Vízparti kacsaetető vérszívókkal, páratlan kilátással az evezősökre.

Patrick Irish Pub, Precna 6: A legrégebbi kocsma a városban, ebből kifolyólag ír helyett inkább ljubljanai jellege van, illetve valahol félúton.

Roza, Zidovska 6: Egyszerűen cool. A bejárat az egykori zsidó gettó épületeire néz.

Samsara sladoledni, Petkovskovo: Csak nyáron és csak azért, hogy mindenkinek kiessen a szeme, és csorogjon térdig a nyála, ha meglátja a hihetetlen fagylaltkölteményeket, amelyek meglepő módon igen olcsók. Egy gombóc mérete háromszorosa a magyarénak.

Semifor, Slovenska 1: Magyarul is ki van írva rá, hogy közlekedési lámpa. Multikulturális gyorsbüfé-fíling.

Klub Penati, Ciril Metodov trg 18: Egykori technogyűlde, karámmal.

Információ

Forintot simán lehet váltani, és a turistainformációs telefonszolgálat éjjel-nappal rendelkezésre áll: 306-1215.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”