Lokál

Valahol Kelet-Európában. Alina Dumitriu műve.

Elcseszett felüljárók, megszűnő villamosvonalak, ocsmány épületek. A metróépítések nemcsak a közlekedési szokásokat változtatták meg Budapesten.

Kevesen tudják, hogy Kőbánya-Kispest mellett egy sima Kispest is a van a menetrendben. Lidércnyomásnak is nevezhetnék.

Miközben az Orbán Viktor személyes támogatásával, Farkas Flórián által gründolt és uniós pénzekből finanszírozott Roma Kutatóközpont nagy erőkkel lát a jövő építéséhez (lásd múlt heti számunk cikkét), addig a szimpózium célja többek közt éppen egy lezárt, valós roma történet megalkotása volt.

Volt diszkókisegítő Spanyolországban, pincér londoni luxusétteremben és melegekre szakosodott butik tulajdonosa Magyarországon. De a hét nyelvet beszélő agrármérnök mégiscsak a koktélkeveréshez ért a legjobban: az általa üzemeltetett Boutiq'Bar bekerült a világ 50 legjobb koktélbárja közé.

„Álljon meg a menet!” felszólítással antifasiszta tüntetést szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Az akciót a neonáci „becsület napja” ellen hirdették meg.

A Monarchia trónörököse, a magyarok Rezső királyfija 1889. január 30-án halt meg Mayerlingben. Ha megéri, nagy király vált volna belőle?

A szervezők szerint Londonban és Sydneyben sem jöttek össze annyian a chemtrailellenes nemzetközi tiltakozás alkalmából, mint a PeCsában. Ezt az egy állításukat készséggel el is hihetjük.

Ezeken a helyeken olcsón lehet vásárolni, és ezzel jót is teszünk. De pontosan kinek és hogyan? És miért nem segít az állam?

Megjelent Térey János Átkelés Budapesten című könyve. A "verses novellák" a város ismert és ismeretlen tereiben történnek, és alkalmat adnak, hogy olvasóink figyelmébe ajánljuk a szerző nekünk írt, nagyszabású esszéjét az elveszett házakról.

A zene basszusára reszkető, áttetsző, felfújt burokból, a susogó, zörgő, fojtogató zacskóbábjából kibontakozó Eke Angéla nejlonvariációival az esztétika tárgyává emeli a banálisat. A levegő lassú kiáramlásával fokozatosan leeresztő műanyag az ember nagyságú kocka szoborból habos szoknyává, fürdővé, köpönyeggé, tömör testté lényegül.

Nemcsak kaviár nem kell mindig, de a jól bevált turistalátványosságok sem. Egy patkányirtó szaküzlet, egy babamúzeum, egy könyvkereskedés és egy kitömött állatoktól roskadozó szalon – ez a mi párizsi, városnéző ajánlatunk.

Bortnyik Sándor műve, a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. egy hajdani plakátja, annak is egy kissé megfakult, a Központi Antikvárium bejáratára kiragasztott fénymásolata indított arra minket, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk róla, milyen az, amikor gazdát cserél egy félmillióért meghirdetett poszter.

A Nyugati aluljáró falánál, kartonokon ül egy világoszöld kabátos lány, egyik kezében telefon, másikban póráz, a végén egy Boci névre hallgató vizsla riadtan nézi a hömpölygő embertömeget – kedden, délután ötkor, csúcsforgalomban. Jógaóra lett belőle.