Szimpózium

Metszéspontok II. Stratégiák 1957-2014

  • - dck -
  • 2014.02.16 12:01

Lokál

Miközben az Orbán Viktor személyes támogatásával, Farkas Flórián által gründolt és uniós pénzekből finanszírozott Roma Kutatóközpont nagy erőkkel lát a jövő építéséhez (lásd múlt heti számunk cikkét), addig a szimpózium célja többek közt éppen egy lezárt, valós roma történet megalkotása volt.

A mára a partvonalra szorított civilek (roma értelmiségiek) cselekvő részei voltak e történet alakulásának, s a kronologikus sorrendben egymást követő előadásaik olyan kulturális programokról és az aktuális hatalom támogatásával vagy éppen ellenében létrehozott különféle intézményesülési formákról számoltak be, amelyek meghatározták a cigányság önszerveződésének folyamatát és formáit. A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége (1957-61), a Rákospalotai Cigányklub (1972-78), a Népművelési Intézet (1979-1985) és az 1980-tól működő, a fülkeforradalom után rögvest padlóba döngölt Romano Kher - Fővárosi Önkormányzati Cigány Ház célkitűzéseinek megidézése, a különféle stratégiák és kényszerek felvázolása mellett az esemény érdekességét éppen az adta, hogy miként viszonyul e korántsem sikeres történethez vagy a roma öntudat büszke vállalásához a mai képzőművész-generáció.

Hogy a romaság stigma vagy karantén, vállalható vagy vállalandó stratégia, avagy a többes identitásból fakadó problémakör és bizonytalanság, ez némileg megosztotta az előadókat (Sághy Erna, Choli Daróczi József, Daróczi Ágnes, Zsigó Jenő, Jungahaus Tímea, Raatzsch J. André) és a résztvevőket - de éppen ezekből az eldönthetetlen kérdésekből fakadó viták tették az eseményt igazán érdekessé. No meg a szimpóziumot lezáró, a Berlinben élő Raatzsch által szervezett kiállítás, amelyben a Sostar/Why művészkollektíva "áruba bocsátotta" a roma/cigány/gipsy fogalmakat - e provokatív és több olvasatú gesztussal megnyitva a roma történet új fejezetét.

tranzit.hu, Király u. 102., január 10.

Neked ajánljuk