Árverés

Cigi, pornó, Márai

  • - kg -
  • 2014. január 12.

Lokál

Bortnyik Sándor műve, a Magyar Szivarkapapír- és Szivarkahüvelygyár Rt. egy hajdani plakátja, annak is egy kissé megfakult, a Központi Antikvárium bejáratára kiragasztott fénymásolata indított arra minket, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk róla, milyen az, amikor gazdát cserél egy félmillióért meghirdetett poszter.

Bortnyik valahogy így kelt el: ötszázezer először, másodszor és harmadszor - apró csalódás, hogy a Központi Antikvárium 129. árverésén nem tört ki licitharc a Neue Sachlichkeit szellemében tervezett cigireklámra. A meghirdetett 222 tétel közül nagyon drukkoltunk még Johann Friedel 1785-ben megjelent pornóregényének, hiszen a luxusváltozathoz készített akvarellek (a mezei verzió csupán kőnyomatokat tartalmazott) merészebbek, mint Lars von Trier Nimfomániása, ám hiába az életvidám budoárjelenetek, a 40 ezres kikiáltási árra csak 10 ezret licitált egy névtelenségbe burkolózó Friedel-fan. Ha az erotika nem is, Márai könyvtárának egyes darabjai bizony felajzották az egybegyűlteket, egy első kiadású, limitált Kós Károly pedig nagy hajszában a meghirdetett ár ötszöröséért (550 ezerért) ment el. Hogy mennyit ér ma Karinthy kezének írása, a Mennyei riportra kanyarított szerzői bejegyzés? Nem csigázzuk tovább a kedélyeket: az ár 40-ről 140 ezerre emelkedett a célegyenesben (a győztes telefonon tette meg tétjeit). József Attilát is vitték, mint a cukrot (Nagyon fáj - első kiadás, dedikált példány - 320 ezer), Szép Ernő ellenben maradt, aki volt: titkos világtipp, akiért rongyos 15 ezernél senki sem akart többet adni, pedig A Hortobágy szép példánya Szép úr saját kezű ajánlásával kellette magát a tömegben. Ugyanitt egy 44-es antiszemita plakát 200 ezerért talált gazdára, egy 15. századi pergamenkódex pedig 3 millióért. De egy jó halotti beszéd is kifizetődő lehet, főleg, ha azt Jókai írja önnön kezeivel. Ez esetben az utókor akár másfél millát is hajlandó kipengetni érte.

December 6.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”