Sokan voltak kevesen – Antifasiszta tüntetés a „becsület napja” ellen

Lokál

„Álljon meg a menet!” felszólítással antifasiszta tüntetést szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Az akciót a neonáci „becsület napja” ellen hirdették meg.

„Mondd hangosan, mondd ki tisztán, nem akarunk több fasisztát" – zúgott a dobos csapat kíséretében demonstrálók kis csoportja Budán, a Dózsa György térről a Várba menet. Az antifasiszta tüntetésen számos szervezet (Antifasiszta Hálózat, Nácivadász Brigantyk, MADA Akciócsoport, Szövetségben Együtt Magyarországért Párt, Anonymous Operation Hungary, MEASZ, Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete, Híd a Demokráciáért Egyesület, Magyar Szolidaritás Mozgalom, Változást 2014, Hét Olajfa Egyesület, valamint több Facebook-csoport) vett részt. Az akciót nemcsak a „becsület napja” ellen szervezték, hanem a Szabadság térre tervezett megszállási emlékmű felállítása miatt is. (A körülzárt német és magyar csapatok 1945. február 11-én próbáltak meg kitörni a szovjet ostromgyűrűből, a hazai szélsőjobboldal erre emlékezik „becsület napjaként”.)



A körülbelül 150-200 fő minden előzetes információközlés nélkül – természetesen magas fokú rendőri készültség mellett – indult a Várba. A menet a Dísz téren át az Úri utcán keresztül vezetett a német nagykövetségig, ahol a folyamatosan kisebb csoportokkal kiegészült tüntetők – immár közel 300 fő – egy óriási, kézzel készített molinót feszítettek ki maguk elé, amelyen az állt: „A fasizmus háborút és nyomort jelent.” Időközben csatlakozott az akcióhoz a Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete (ÉKE) is, amelynek képviselői rögtönzött beszédet tartottak, amelyben a rasszista, kirekesztő megnyilvánulások térnyerésére hívták fel a figyelmet – hasonló módon, mint egy héttel ezelőtt a Szabadság téren.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az akció egyik szervezője, Garai-Édler Eszter lapunknak elmondta: a tüntetés célja a szélsőjobboldal vérlázító ünneplése elleni fellépés, illetve annak hangsúlyozása, hogy náci csoportok egy demokratikusnak mondott jogállamban szabadon és engedélyezve tarthatják meg a „becsület napját”.

A rendőrség egyébként valamennyi „becsület napi” demonstráció megtartását betiltotta, ám a bíróság végül engedélyezte a szélsőjobboldali szervezetek emlékező „tisztelgését”. A szervezők egyébként sokáig nem is közölték a megemlékezés helyszínét, a rendezvény előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra szélsőjobboldali honlapokon, hogy a Clark Ádám térről indulnak a Várba.

Mialatt Krisztinavárost és a Vár területét – a Clark Ádám téri bombariadó miatt is – egyre nagyobb számban ellepték a nácik, addig az antifasiszta tüntetők a német nagykövetség előtt megtorpanva – némi „náci, takarodj!” skandálással és egy-egy beszédet tartva – várakoztak. Eközben a szemközti Kapisztrán téren gyülekezni kezdtek a szélsőségesek, az antifasiszták meghirdetett tüntetése lassan véget ért, sokan elindultak haza. Egy-egy ember konfrontálódott volna az „ünneplőkkel”, konkrét terv szerint akarták volna bekeríteni őket, de lelkes csatlakozók, valamint bármilyen támogatás híján ez elmaradt.

Az antifasiszta tüntetők egy kis csoportja hazafelé menet a Csinibaba című filmből is jól ismert Kicsit szomorkás a hangulatom máma kezdetű dalt hallgatta megafonjukkal kihangosítva, ami kétségkívül jól passzolt a kialakult szituációhoz.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.